18%-ot esett vissza az új lakás építés Magyarországon - íme a számok

Az alacsony számok messze elmaradnak az elmúlt évtized legjobb lakásépítési adataitól, bár az elmúlt félévben több jel mutatott arra, hogy éledezik az ágazat. Az év első hónapjaiban élénkült a kereslet és a tranzakciószámok is nőttek az új építésű lakások piacán. A kínálat is reagált, és a fejlesztők számos projekt befejezését és új beruházás indítását jelentették be. 

A KSH friss adatai azt mutatják, hogy még várni kell a fellendülésre: az átadott lakások száma miden településtípusban csökkent az előző év azonos időszakához képest. Bár az egylakásos épületek esetében némileg nőtt az engedélyeztetések száma, a tervezett többlakásos építések száma tovább zuhant. A csökkenés különösen Budapesten erőteljes.

Továbbra sem nélkülözheti az ágazat az ösztönzőket, hiszen a lakásépítések optimális mennyiségének elérése és megtartása lenne a fő cél. Minden lehetséges támogató intézkedésre szükség van, hogy segítse a lakásállomány megújítását, a családok otthonteremtését és az építőipari kapacitások megtartását. A családtámogatási rendszer akkor tudja segíteni a lakáspiaci fellendülést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad.

Fontos ösztönző a lakásépítéshez az 5%-os lakásáfa meghosszabbítása 2026. december 31-ig a 150 négyzetméternél kisebb új építésű lakásokra és a 300 négyzetméternél kisebb családi házakra.

Az idén bevezetett csok plusz és a kibővített falusi csok, segítséget jelent mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.

A júliusban elindított új otthonfelújítási program, amit bárki felvehet 1990 előtt épült családi háznak korszerűsítésére, mindenképpen hozzájárul majd a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is. Azonban ez a gazdaságosan fel nem újítható épületek számára nem ad megoldást, egyes esetekben ugyanis a helyettesítő új építés a hosszú távon kifizetődő alternatíva. Azoknál a magastetős épületeknél, ahol elkerülhetetlen a tetőszerkezet felújítása, vagy az azbesztmentesítés, ott további források szükségesek

Egyértelmű, hogy jóval több forrás szükséges a teljes lakásállomány minőségi megújításához – akár a meglévő állomány korszerűsítése, akár energiahatékony új lakások építése révén.

Az ehhez szükséges források biztosítása miatt is javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.

Remélhetően hamarosan kiderül, hogy az Európai Bizottság újraválasztott elnöke, Ursula von der Leyen által bejelentett ambiciózus lakástámogatási programból lesz-e valami kézzelfogható belátható időn belül – hozzárendelt forrásokkal.

A lakhatási krízis csökkentéséhez, a lakásállomány minőségi megújításához, valamint az ágazat fellendítéséhez is hozzájárulna egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.