200 helyszínen rendezik meg országszerte a Kulturális örökség napjait

Idén először az Építési és Közlekedési Minisztérium rendezi az országos programsorozatot, amelyben olyan, a hétköznapokban zárt épületek nyitják meg kapuikat, mint a Sándor-palota, a Belügyminisztérium Széchenyi téri szakasza, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal vagy a mosonmagyaróvári Habsburg-kripta. Látogathatók lesznek várak és kastélyok, valamint több városháza is - sorolta a programokat az építészeti államtitkár.

Emlékeztett arra, hogy a több mint 30 éve Franciaországból indult kezdeményezéshez idén 50 ország csatlakozott. Magyarország a kezdetek óta részt vesz az eseményen, amelynek célja ráirányítani a figyelmet az épített örökségre.

Lánszki Regő szerint a nemzeti kultúra részét képező pótolhatatlan épületeket, műemlékeket és alkotásokat tisztelettel és szakértelemmel kell megóvni. "Az idei mottó, a Velünk élő örökség arra hívja fel a figyelmet, hogy műemlékeink és történeti épületeink a mindennapjaink része, meghatározzák identitásunkat, közérzetünket, és bepillantást engednek elődeink gondolkodásába és életmódjába"- hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy ezért valamennyiünk közös érdeke és felelőssége ezen épületek megőrzése, karbantartása.

"Hasznosítás nélkül nincs érdemi műemlékvédelem" - hangoztatta Lánszki Regő, kiemelve, hogy az ősszel a parlament elé kerülő törvényjavaslat a műemlékek vonatkozásában megteremti majd az egységes szemléletű országos műemléki rendszert, ennek részeként 2025-ig elkészül a teljes műemléki felülvizsgálat.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta, hogy az idén 100 éve, 1923. szeptember 15-én átadott levéltári épületben felnőtteknek és gyerekeknek szóló programokkal is készülnek. A raktári ajtók kinyílnak a látogatók előtt, lesznek épületséták, előadások az intézményben őrzött iratokról, kincsekről, ismeretterjesztő előadás a családfa-kutatásról. A látogatók megismerhetik az épületben őrzött címereket, pecséteket és okleveleket. A gyerekeket egyebek mellett kézművesfoglalkozás várja.

Szabó Csaba elmondta azt is, hogy az idén 300 éves fennállását is ünneplő Magyar Nemzeti Levéltárban olyan, a magyar nemzeti identitás szempontjából meghatározó kincseket őriznek ezer éve, mint például az Aranybulla, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait.