2012 megpróbáltatásai után milyen jövő vár az eurózónára?
Az Ernst & Young jelenlegi Eurózóna Előrejelzése enyhén csökkenő recessziót vetít előre az idei évre. Az eurózóna 17 tagállamából kilenc gazdasági visszaeséssel számolhat, a teljes eurózóna GDP-je mintegy 0,5%-al csökken. Ugyanakkor 2013-ra az Ernst & Young az eurózónában 1%-os átlagos GDP növekedést vár, ami 2015-ben és 2016-ban 2%-ra gyorsul. Az előrejelzést az elemzők a görög szuverén államadósság kapcsán kialakult megegyezésre, és a második megsegítő csomag elfogadására alapozzák annak reményében, hogy a politikai döntéshozók továbbra is tartani tudják a lendületet Spanyolország és Olaszország köré szőtt működőképes védőhálóval.
„A recesszióból való gazdasági kilábalás Európában várhatóan még nagyon hosszú ideig eltart. Ugyanakkor, az európai intézmények által az elmúlt hónapokban tett intézkedések, különösen az EKB által bevezetett hosszú lejáratú refinanszírozási műveletek olyan pénzügyi kondíciókat teremtettek, amiknek köszönhetően megláthattuk a fényt az alagút végén, még akkor is, ha a gazdaság tényleges felépülése még várat magára” mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.
Költségvetési konszolidáció és hitelhiány sújtja a növekedést
Az eurózóna idei növekedésének legfőbb akadálya a szigorú hitelezési feltételek, valamint a költségvetési konszolidáció, ami a GDP több mint 1%-át teszi ki. A likviditásjavító intézkedések (LTRO) bevezetése ellenére, ami fellendítette a pénzügyi piacokat és hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen a bankhitelkrízis kiújulásának lehetősége, a legújabb adatok azt jelzik, hogy a bankrendszerbe pumpált pótlólagos likviditás nagy része nem jutott el szerteágazóan a gazdaságba.
A fogyasztói és üzleti bizalom hiánya növeli a munkanélküliséget
A szigorúbb pénzügyi feltételek, valamint a kihasználatlan kapacitások növekedése és az Eurózónán belüli továbbra is gyenge kereslet hatására a vállalatok valószínűleg visszavesznek beruházásaikból. A legnagyobb gazdaságok közül csupán Németországban várható jelentősen növekvő beruházási kedv, de az is csupán az év második felében.
Az infláció idei mérséklődése (feltéve, hogy az olaj árában nem következik be további növekedés) ellenére a fogyasztói kiadások átlagosan előreláthatólag 0.7%-al csökkennek, még akkor is, ha a német fogyasztók előreláthatólag növelni fogják kiadásaikat közel 1%-al, és a francia háztartások költései szinten maradnak.
A beruházási kilátások és a fogyasztói kiadások arra engednek következtetni, hogy a munkahelyteremtés üteme csökkeni fog az eurózóna legtöbb gazdaságában. Németországot leszámítva az Ernst & Young előrejelzése a munkanélküliségi ráta emelkedésével számol 2012-ben az euróövezetben. A munkanélküliek száma az idei év végére akár a 18.2 millió főt is elérheti. Azonban, mivel számos európai vállalat relatíve erős mérleggel büszkélkedhet, a negatív trend gyorsan megfordulhat, amennyiben a befektetői bizalom visszatér az eurózónába.
Az EKB-nak továbbra is meghatározó szerep jut a gazdaság helyreállításában
Az Európai Központi Bank számára továbbra is meghatározó szerep jut az idén a eurózóna államainak támogatásában. A gazdasági környezet esetleges rosszabbra fordulása, az Ernst & Young előrejelzése szerint az EKB alapkamat 0,5%-ra csökkentését és az államkötvények vásárlásnak felgyorsítását hozná magával, hogy hozzájáruljon a perifériás országok elfogadható kamatlábon megvalósuló adósság-refinanszírozásához. A beavatkozás hiánya a gyengébb országok bedőlésének kockázatát vetítené előre, ami az eurózóna jövőjét veszélyeztetné.
Az Ernst & Young elemzői ennek ellenére optimisták azzal kapcsolatban, hogy az eurózóna politikai döntéshozói képesek megküzdeni a rájuk váró kihívásokkal és elkerülik az euró hosszan tartó strukturális válságát. Figyelembe véve ugyanakkor a bankok helyzetét és egyes országok pénzügyi stabilitásának hiányát, várakozásuk szerint a felélénkülés jóval lassabb lesz, mint az ezt megelőző visszaeséseket követően.
A jelenlegi válság komolysága ugyancsak felgyorsíthatja az egész eurózónát érintő reformokat, amiket más esetben nagy nehézségekkel lehetne csak megvalósítani. Már régóta esedékesek a valódi szerkezeti változások, amik a közép- és hosszú távú növekedést segíthetik elő és hozzájárulnak ahhoz, hogy a régió fel tudja venni a versenyt a fejlődő piacokkal.
Magyarország helyzete
A Magyarországgal kapcsolatos külső és belső hatások arra engednek következtetni, hogy a magyar gazdaság teljesítménye fél százalék körüli mértékben csökken 2012-ben. Az első félév csökkenését már egy nagyon lassú erősödés követheti a második félévben a globális feltételek javulásának köszönhetően. A kockázatok továbbra is fennállnak, azonban jelenleg kiegyensúlyozottabb helyzetben van a magyar gazdaság, mint az ezt megelőző időszakban és több jelentős gépjárműipari beruházás is megkezdi a termelést ebben az évben. A kilátások összességében azonban meglehetősen borúsak a különösen bonyolult külső környezet és a gyenge hazai kereslet eredményeként.
A tervezett költségvetési deficithez várhatóan szükséges további kormányzati intézkedések, a háztartások és a kormányzat továbbra is folytatódó adósságcsökkentése a belső fogyasztás további csökkenését vetíti előre. Külgazdasági tekintetben a magyar gazdaságra hatással lesz az eurózónának az elkövetkező években várható lomha teljesítménye is. Összességében jelenleg a magyar gazdaságtól 2012-ben mintegy fél százalékos visszaesést, majd 2013-tól növekvő teljesítményt várunk , amelyet azonban valamelyest visszafoghat, ha az Európai Unió valóban csökkenti, vagy befagyasztja a következő évben Magyarországnak járó egyes uniós fejlesztési forrásokat. Jelenleg a GDP bővülését 2013-ban mintegy 1.3%-ra becsüljük , ami 2014-re akár 2,5 százalékra, 2015-ben pedig 3,5%-ra is felgyorsulhat.
