Oszkó - 2012-re versenyképessé válhat az ország
2009. 06. 26. 09:19
Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken, ami 2012-ben érhető el - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter. (ProfitLine.hu)
Az adótörvényekhez beadott, a hét elején megszavazott módosító indítványok nem puhították fel a 2010. évi költségvetést, a bevételi oldal nem csökkent - jelentette ki a pénzügyminiszter. Oszkó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy a társasági nyereségadónál átvezetett módosítások, amelyeket a média nem kapott fel, például a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetésre járó adóalap korrekció, fedezi a más intézkedések miatti bevételkiesést. A válságkezelés akkor lehet sikeres, ha a szakértői kormány 2010. évi költségvetését elfogadja a parlament - állítja Oszkó Péter. A napokban megjelent képviselői véleményekre, miszerint a költségvetés őszi elfogadása után akár le is mondhatna a kormány, a pénzügyminiszter úgy reagált, hogy "ennek a kormánynak addig tart a mandátuma, ameddig azt a parlament biztosítja". "Én egy hideg fejjel gondolkodó szakértőként járok el, azaz amíg van feladat, addig csinálom, ha nincs feladat, akkor nem csinálom" - mondta. A tavaly szeptemberben elfogadott költségvetéshez képest az idén várhatóan közel 1.000 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be, jövőre viszont már nem kell számolni további jelentős csökkenéssel - jelezte a pénzügyi tárca vezetője, hozzátéve, hogy a már bejelentett intézkedések nyomán 2010-ben a konvergenciaprogramhoz képest 900 milliárd forinttal fogja vissza kormány a kiadásokat. Arra a kérdésre, hogy a megugró infláció miatt módosítja-e 2009-es a makrogazdasági prognózist a kormány, Oszkó azt felelte, hogy erre akkor kerülhet sor, "ha az árszint huzamosabb ideig meghaladja a tervezettet, ami évi átlagban 4,5 százalék, de egy-egy hónap erős ingadozása ezt még nem indokolja, a júniusi, illetve a nyári hónapok adata után lehet napirendre tűzni a kérdést". Vitathatatlan, hogy bár jövőre az szja alsó, 17 százalékkal adózó sávja 5 millió forintos éves jövedelemig bővül, a bérbruttósítás miatt ez valójában - változatlan adóalappal számolva - csak 3,9 millió forint, hiszen a bruttósítás miatt 27 százalék hozzáadódik a mostani bruttó bérhez - reagált az MTI felvetésére a miniszter, aki úgy véli, hogy ez a 3,9 millió forintos alsó sávhatár igen magas. Az új szja adószabályok nyomán a jövő évi nettó keresetek nőnek, a minimál bértől a havi 1,8 millió forintig egyaránt, az átlagkeresetnél közel havi 16 ezer forinttal - rögzítette Oszkó Péter, aki az adócsökkentés ellentételeként elsősorban a fogyasztást terhelő adótöbbletet nevezte meg. A módosító indítványok után kialakult vagyonadó koncepciót, "kifejezetten jó szakmai kompromisszumnak" minősítette Oszkó, ami azt jelenti, hogy a vagyonadó nem a teljes lakosságot, hanem egy viszonylag szűk réteget érint, amelynek vagyona - lakóingatlan forgalmi értéke - meghaladja a 30 millió forintos értékhatárt, az adómérték 30 millióig 0,25 százalék, 30-50 millió között 0,35 százalék, s efölött 0,5 százalék. Értékelése szerint a befolyó vagyonadó a jövedelemadó csökkentésére ad lehetőséget, s a vagyonadó jövő hétfői megszavazása a sikeres válságkezelés feltétele. A régóta vitatott, s adó kakukktojásnak csúfolt helyi iparűzési adó megszüntetésére csak évek múlva lát lehetőséget a miniszter, mivel ez, az önkormányzatokhoz befolyó adótétel évente közel 500 milliárd forint. Ha a 2009-2010. évi már bevezetett, illetve tervezett költségvetési átalakításokat megtartja a következő kormány, befagyasztja a költségvetési kiadásokat a meginduló gazdasági növekedés után is, akkor megteremthetők azok a bevételi többletek, amelyek nyomán kivezethető a rendszerből a helyi iparűzési adó - vezette le a koncepciót, kiegészítve azzal, hogy 3-4 százalékos gazdasági növekedés esetén ez realitás. "Ebben a folyamatban nagy segítséget jelenthet az önkormányzati rendszer ugyancsak régóta sürgetett reformja" - fogalmazott Oszkó Péter. A pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetés most kezdődő tervezési része az önkormányzati intézményrendszer áttekintése, s annak vizsgálata, hogy egyszerű parlamenti többséggel milyen szükséges változtatásokat, egyszerűsítéseket lehet végrehajtani, mivel a jelenlegi feladatrendszer megtartásával lehetetlen csökkenteni az önkormányzati finanszírozást. Ugyanezt a folyamatot szükséges végigvinni a közösségi közlekedésnél, azon belül is MÁV-nál - tette hozzá. Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken - értékelt a miniszter, aki úgy látja, hogy a munkaerő költségek tekintetében már 2010-ben versenyképes a magyar vállalkozói szektor. Véleménye szerint "a remélt 33-35 százalékos adócentralizáció legkorábban 2012-ben érhető el, s akkor ismét a régió éllovasává válhatunk". Kétségtelen, hogy a legfőbb versenytársak közül Csehországban és Lengyelországban az adócentralizáció 32-33 százalék, Szlovákiában pedig 30 százaléknál alacsonyabb, de a költségvetési hiány Lengyelországban már tavaly 3,9 százalék volt, jövőre akár 7 százalék fölötti is lehet, és a lengyel pénzügyminiszter nem zárja ki, hogy jövőre növelni kell az adóbevételeket - egészítette ki a képet a pénzügyminiszter.
Az adótörvényekhez beadott, a hét elején megszavazott módosító indítványok nem puhították fel a 2010. évi költségvetést, a bevételi oldal nem csökkent - jelentette ki a pénzügyminiszter. Oszkó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy a társasági nyereségadónál átvezetett módosítások, amelyeket a média nem kapott fel, például a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetésre járó adóalap korrekció, fedezi a más intézkedések miatti bevételkiesést. A válságkezelés akkor lehet sikeres, ha a szakértői kormány 2010. évi költségvetését elfogadja a parlament - állítja Oszkó Péter. A napokban megjelent képviselői véleményekre, miszerint a költségvetés őszi elfogadása után akár le is mondhatna a kormány, a pénzügyminiszter úgy reagált, hogy "ennek a kormánynak addig tart a mandátuma, ameddig azt a parlament biztosítja". "Én egy hideg fejjel gondolkodó szakértőként járok el, azaz amíg van feladat, addig csinálom, ha nincs feladat, akkor nem csinálom" - mondta. A tavaly szeptemberben elfogadott költségvetéshez képest az idén várhatóan közel 1.000 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be, jövőre viszont már nem kell számolni további jelentős csökkenéssel - jelezte a pénzügyi tárca vezetője, hozzátéve, hogy a már bejelentett intézkedések nyomán 2010-ben a konvergenciaprogramhoz képest 900 milliárd forinttal fogja vissza kormány a kiadásokat. Arra a kérdésre, hogy a megugró infláció miatt módosítja-e 2009-es a makrogazdasági prognózist a kormány, Oszkó azt felelte, hogy erre akkor kerülhet sor, "ha az árszint huzamosabb ideig meghaladja a tervezettet, ami évi átlagban 4,5 százalék, de egy-egy hónap erős ingadozása ezt még nem indokolja, a júniusi, illetve a nyári hónapok adata után lehet napirendre tűzni a kérdést". Vitathatatlan, hogy bár jövőre az szja alsó, 17 százalékkal adózó sávja 5 millió forintos éves jövedelemig bővül, a bérbruttósítás miatt ez valójában - változatlan adóalappal számolva - csak 3,9 millió forint, hiszen a bruttósítás miatt 27 százalék hozzáadódik a mostani bruttó bérhez - reagált az MTI felvetésére a miniszter, aki úgy véli, hogy ez a 3,9 millió forintos alsó sávhatár igen magas. Az új szja adószabályok nyomán a jövő évi nettó keresetek nőnek, a minimál bértől a havi 1,8 millió forintig egyaránt, az átlagkeresetnél közel havi 16 ezer forinttal - rögzítette Oszkó Péter, aki az adócsökkentés ellentételeként elsősorban a fogyasztást terhelő adótöbbletet nevezte meg. A módosító indítványok után kialakult vagyonadó koncepciót, "kifejezetten jó szakmai kompromisszumnak" minősítette Oszkó, ami azt jelenti, hogy a vagyonadó nem a teljes lakosságot, hanem egy viszonylag szűk réteget érint, amelynek vagyona - lakóingatlan forgalmi értéke - meghaladja a 30 millió forintos értékhatárt, az adómérték 30 millióig 0,25 százalék, 30-50 millió között 0,35 százalék, s efölött 0,5 százalék. Értékelése szerint a befolyó vagyonadó a jövedelemadó csökkentésére ad lehetőséget, s a vagyonadó jövő hétfői megszavazása a sikeres válságkezelés feltétele. A régóta vitatott, s adó kakukktojásnak csúfolt helyi iparűzési adó megszüntetésére csak évek múlva lát lehetőséget a miniszter, mivel ez, az önkormányzatokhoz befolyó adótétel évente közel 500 milliárd forint. Ha a 2009-2010. évi már bevezetett, illetve tervezett költségvetési átalakításokat megtartja a következő kormány, befagyasztja a költségvetési kiadásokat a meginduló gazdasági növekedés után is, akkor megteremthetők azok a bevételi többletek, amelyek nyomán kivezethető a rendszerből a helyi iparűzési adó - vezette le a koncepciót, kiegészítve azzal, hogy 3-4 százalékos gazdasági növekedés esetén ez realitás. "Ebben a folyamatban nagy segítséget jelenthet az önkormányzati rendszer ugyancsak régóta sürgetett reformja" - fogalmazott Oszkó Péter. A pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetés most kezdődő tervezési része az önkormányzati intézményrendszer áttekintése, s annak vizsgálata, hogy egyszerű parlamenti többséggel milyen szükséges változtatásokat, egyszerűsítéseket lehet végrehajtani, mivel a jelenlegi feladatrendszer megtartásával lehetetlen csökkenteni az önkormányzati finanszírozást. Ugyanezt a folyamatot szükséges végigvinni a közösségi közlekedésnél, azon belül is MÁV-nál - tette hozzá. Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken - értékelt a miniszter, aki úgy látja, hogy a munkaerő költségek tekintetében már 2010-ben versenyképes a magyar vállalkozói szektor. Véleménye szerint "a remélt 33-35 százalékos adócentralizáció legkorábban 2012-ben érhető el, s akkor ismét a régió éllovasává válhatunk". Kétségtelen, hogy a legfőbb versenytársak közül Csehországban és Lengyelországban az adócentralizáció 32-33 százalék, Szlovákiában pedig 30 százaléknál alacsonyabb, de a költségvetési hiány Lengyelországban már tavaly 3,9 százalék volt, jövőre akár 7 százalék fölötti is lehet, és a lengyel pénzügyminiszter nem zárja ki, hogy jövőre növelni kell az adóbevételeket - egészítette ki a képet a pénzügyminiszter.
Erősödött a forint csütörtök estére
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Magyarország és Csehország bővíti az együttműködéseit
Magyarország és Csehország bővíti az együttműködéseit - közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, aki csütörtökön Facebook-oldalán arról írt: az egységes piac lehetőségeire építve azon dolgoznak, hogy egy közös munkacsoport létrehozásával segítsék a magyar és cseh kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalatokat a nemzetközi terjeszkedésben, az exportpiacok kiépítésében és a pénzügyi háttér megteremtésében.
A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztost rendelt ki a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti biztost rendelt ki a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez a további jogszerű működés szavatolása érdekében. A társaság vezérigazgatója jelenleg nem tudja ellátni a feladatát - közölte a jegybank csütörtökön az MTI-vel.
Azok a lakások, melyekre egy éve még lecsaptak volna a vevők, most csak állnak az ingatlanpiacon
A dél-pesti ingatlanpiacra továbbra is leginkább a bizonytalanság jellemző, melyből következően nagyon gyenge a kereslet, egyre duzzad a kínálat, az árak pedig korrekcióba kezdtek. Az Otthon Start megszűnése és a Wekerle Plusz hitel elindulása ugyan rövid távon megmozgathatja a vevőket, de ennek nyilvánvaló jelei egyelőre nem láthatók.
Már minden 9. ember végrendeltet ír Magyarországon
Harmincöt százalékkal nőtt a végintézkedéssel érintett hagyatéki eljárások száma az elmúlt öt évben, és az arányuk pedig tavaly először haladta meg a tíz százalékot (11,25 százalék) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatai szerint. Már nemcsak a nagyobb vagyonnal rendelkezők körében népszerű a végrendelkezés, hanem többek között az élettársaknál is, hiszen ők a törvény alapján nem örökölnének egymás után. Sok mozaikcsaládban élő is így osztja el igazságosan vagyonát. Azok pedig, akiknek nincs örökösük, civil szervezetek, egyházi intézmények javára végrendelkeznek. Egyre többen fordulnak közjegyzőhöz: több mint húsz százalékkal nőtt a közvégrendeletek száma, amelynek egyik előnye, hogy biztosan előkerül a hagyatéki eljárás során.
A kivárás és értékelés útján a Fed
A Fed októberi kamatdöntő ülésén változatlanul, 3,75-4,00%-on hagyta az irányadó rátát, ami megfelelt a mi várakozásunknak és a széles körű piaci várakozásoknak. A döntés nem volt egyhangú, ketten kamatot emeltek volna. A sajtótájékoztatón a Fed-elnök, ahogyan várható volt, nem adott iránymutatást.
Rossz címre kerülhetett volna az ETH: biztonsági rést zártak be az Ethereum kliensei
Biztonsági frissítést adtak ki a Teku és a Besu fejlesztői, miután egy tanúsítványhiba bizonyos Ethereum-validátorok bevételeit is veszélyeztethette. A sérülékenység lehetőséget teremthetett arra, hogy egy támadó megbízhatónak látszó külső szolgáltatásnak adja ki magát, és saját címére irányítsa a blokkokhoz kapcsolódó díjbevételeket.
A Coca-Cola HBC Magyarország rekordértékű, 35 milliárd forintos beruházást jelentett be közép-európai termelési és exportközpontjának bővítésére
A Coca-Cola HBC Magyarország ma bejelentette, hogy rekordértékű, 35 milliárd forintos, több évre szóló beruházást valósít meg dunaharaszti gyártóközpontjában, amely a vállalat magyarországi történetének eddigi legnagyobb fejlesztési programja. A beruházás bővíti a termelési és logisztikai kapacitásokat, támogatja az export további növekedését, valamint új technológiák és csomagolási megoldások bevezetésével erősíti Magyarország szerepét, mint a Coca-Cola HBC egy kulcsfontosságú közép-európai központja.
Csaknem 10 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére a harmadik negyedévben
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2440 forint volt a harmadik negyedévben, 9,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért 2220 forintos szintet - közölte a Trenkwalder és az RSM Hungary az MTI-vel.
A spekulációtól a stratégiáig: kriptovaluták a hosszú távú befektetési portfólióban
A Bitcoin 2009-ben indult útjára olyan közvetítők nélkül használható pénznemként, amelyet a hagyományos pénzügyi rendszereken kívül történő használatra terveztek. Korai történetének nagy részében az árfolyamot inkább a köré épülő narratíva és a spekuláció határozta meg, nem pedig a fundamentumok. A 2017-es és 2021-es nagy fellendüléseket követő visszaesések megerősítették azt a nézetet, hogy a kriptovaluták alapvetően a spekulatív kereskedés eszközei.
Hogyan tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy ne költsék el azonnal a pénzüket?
Hogyan érhetjük el, hogy a gyerekek tudatos pénzügyi döntést hozzanak költekezés helyett? Az október 31-i takarékossági világnap közeledtével érdemes lehet arról beszélni, hogyan alakíthatók ki már gyermekkorban a megtakarítási szokások. Ehhez nem feltétlenül van szükség komolyabb összegekre: a közösen kitűzött célok, a szülői példamutatás és az iskolai pénzügyi edukáció egyaránt segíthet abban, hogy a gyerekek megtanuljanak előre tervezni.
A modern ipari termelés alapjai: mitől működik jól egy üzem?
A mai rohanó gazdasági környezetben a gyártóvállalatok számára a siker egyik kulcsa egyértelműen a belső folyamatok folyamatos optimalizálásában rejlik. Egy modern üzem napi működése rendkívül összetett, ahol minden apró részletnek mérnöki pontossággal a helyén kell lennie ahhoz, hogy a termékek kifogástalan minőségben, a tervezett költségkereteken belül és időre elkészüljenek.
