Oszkó - 2012-re versenyképessé válhat az ország
2009. 06. 26. 09:19
Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken, ami 2012-ben érhető el - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter. (ProfitLine.hu)
Az adótörvényekhez beadott, a hét elején megszavazott módosító indítványok nem puhították fel a 2010. évi költségvetést, a bevételi oldal nem csökkent - jelentette ki a pénzügyminiszter. Oszkó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy a társasági nyereségadónál átvezetett módosítások, amelyeket a média nem kapott fel, például a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetésre járó adóalap korrekció, fedezi a más intézkedések miatti bevételkiesést. A válságkezelés akkor lehet sikeres, ha a szakértői kormány 2010. évi költségvetését elfogadja a parlament - állítja Oszkó Péter. A napokban megjelent képviselői véleményekre, miszerint a költségvetés őszi elfogadása után akár le is mondhatna a kormány, a pénzügyminiszter úgy reagált, hogy "ennek a kormánynak addig tart a mandátuma, ameddig azt a parlament biztosítja". "Én egy hideg fejjel gondolkodó szakértőként járok el, azaz amíg van feladat, addig csinálom, ha nincs feladat, akkor nem csinálom" - mondta. A tavaly szeptemberben elfogadott költségvetéshez képest az idén várhatóan közel 1.000 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be, jövőre viszont már nem kell számolni további jelentős csökkenéssel - jelezte a pénzügyi tárca vezetője, hozzátéve, hogy a már bejelentett intézkedések nyomán 2010-ben a konvergenciaprogramhoz képest 900 milliárd forinttal fogja vissza kormány a kiadásokat. Arra a kérdésre, hogy a megugró infláció miatt módosítja-e 2009-es a makrogazdasági prognózist a kormány, Oszkó azt felelte, hogy erre akkor kerülhet sor, "ha az árszint huzamosabb ideig meghaladja a tervezettet, ami évi átlagban 4,5 százalék, de egy-egy hónap erős ingadozása ezt még nem indokolja, a júniusi, illetve a nyári hónapok adata után lehet napirendre tűzni a kérdést". Vitathatatlan, hogy bár jövőre az szja alsó, 17 százalékkal adózó sávja 5 millió forintos éves jövedelemig bővül, a bérbruttósítás miatt ez valójában - változatlan adóalappal számolva - csak 3,9 millió forint, hiszen a bruttósítás miatt 27 százalék hozzáadódik a mostani bruttó bérhez - reagált az MTI felvetésére a miniszter, aki úgy véli, hogy ez a 3,9 millió forintos alsó sávhatár igen magas. Az új szja adószabályok nyomán a jövő évi nettó keresetek nőnek, a minimál bértől a havi 1,8 millió forintig egyaránt, az átlagkeresetnél közel havi 16 ezer forinttal - rögzítette Oszkó Péter, aki az adócsökkentés ellentételeként elsősorban a fogyasztást terhelő adótöbbletet nevezte meg. A módosító indítványok után kialakult vagyonadó koncepciót, "kifejezetten jó szakmai kompromisszumnak" minősítette Oszkó, ami azt jelenti, hogy a vagyonadó nem a teljes lakosságot, hanem egy viszonylag szűk réteget érint, amelynek vagyona - lakóingatlan forgalmi értéke - meghaladja a 30 millió forintos értékhatárt, az adómérték 30 millióig 0,25 százalék, 30-50 millió között 0,35 százalék, s efölött 0,5 százalék. Értékelése szerint a befolyó vagyonadó a jövedelemadó csökkentésére ad lehetőséget, s a vagyonadó jövő hétfői megszavazása a sikeres válságkezelés feltétele. A régóta vitatott, s adó kakukktojásnak csúfolt helyi iparűzési adó megszüntetésére csak évek múlva lát lehetőséget a miniszter, mivel ez, az önkormányzatokhoz befolyó adótétel évente közel 500 milliárd forint. Ha a 2009-2010. évi már bevezetett, illetve tervezett költségvetési átalakításokat megtartja a következő kormány, befagyasztja a költségvetési kiadásokat a meginduló gazdasági növekedés után is, akkor megteremthetők azok a bevételi többletek, amelyek nyomán kivezethető a rendszerből a helyi iparűzési adó - vezette le a koncepciót, kiegészítve azzal, hogy 3-4 százalékos gazdasági növekedés esetén ez realitás. "Ebben a folyamatban nagy segítséget jelenthet az önkormányzati rendszer ugyancsak régóta sürgetett reformja" - fogalmazott Oszkó Péter. A pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetés most kezdődő tervezési része az önkormányzati intézményrendszer áttekintése, s annak vizsgálata, hogy egyszerű parlamenti többséggel milyen szükséges változtatásokat, egyszerűsítéseket lehet végrehajtani, mivel a jelenlegi feladatrendszer megtartásával lehetetlen csökkenteni az önkormányzati finanszírozást. Ugyanezt a folyamatot szükséges végigvinni a közösségi közlekedésnél, azon belül is MÁV-nál - tette hozzá. Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken - értékelt a miniszter, aki úgy látja, hogy a munkaerő költségek tekintetében már 2010-ben versenyképes a magyar vállalkozói szektor. Véleménye szerint "a remélt 33-35 százalékos adócentralizáció legkorábban 2012-ben érhető el, s akkor ismét a régió éllovasává válhatunk". Kétségtelen, hogy a legfőbb versenytársak közül Csehországban és Lengyelországban az adócentralizáció 32-33 százalék, Szlovákiában pedig 30 százaléknál alacsonyabb, de a költségvetési hiány Lengyelországban már tavaly 3,9 százalék volt, jövőre akár 7 százalék fölötti is lehet, és a lengyel pénzügyminiszter nem zárja ki, hogy jövőre növelni kell az adóbevételeket - egészítette ki a képet a pénzügyminiszter.
Az adótörvényekhez beadott, a hét elején megszavazott módosító indítványok nem puhították fel a 2010. évi költségvetést, a bevételi oldal nem csökkent - jelentette ki a pénzügyminiszter. Oszkó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy a társasági nyereségadónál átvezetett módosítások, amelyeket a média nem kapott fel, például a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetésre járó adóalap korrekció, fedezi a más intézkedések miatti bevételkiesést. A válságkezelés akkor lehet sikeres, ha a szakértői kormány 2010. évi költségvetését elfogadja a parlament - állítja Oszkó Péter. A napokban megjelent képviselői véleményekre, miszerint a költségvetés őszi elfogadása után akár le is mondhatna a kormány, a pénzügyminiszter úgy reagált, hogy "ennek a kormánynak addig tart a mandátuma, ameddig azt a parlament biztosítja". "Én egy hideg fejjel gondolkodó szakértőként járok el, azaz amíg van feladat, addig csinálom, ha nincs feladat, akkor nem csinálom" - mondta. A tavaly szeptemberben elfogadott költségvetéshez képest az idén várhatóan közel 1.000 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be, jövőre viszont már nem kell számolni további jelentős csökkenéssel - jelezte a pénzügyi tárca vezetője, hozzátéve, hogy a már bejelentett intézkedések nyomán 2010-ben a konvergenciaprogramhoz képest 900 milliárd forinttal fogja vissza kormány a kiadásokat. Arra a kérdésre, hogy a megugró infláció miatt módosítja-e 2009-es a makrogazdasági prognózist a kormány, Oszkó azt felelte, hogy erre akkor kerülhet sor, "ha az árszint huzamosabb ideig meghaladja a tervezettet, ami évi átlagban 4,5 százalék, de egy-egy hónap erős ingadozása ezt még nem indokolja, a júniusi, illetve a nyári hónapok adata után lehet napirendre tűzni a kérdést". Vitathatatlan, hogy bár jövőre az szja alsó, 17 százalékkal adózó sávja 5 millió forintos éves jövedelemig bővül, a bérbruttósítás miatt ez valójában - változatlan adóalappal számolva - csak 3,9 millió forint, hiszen a bruttósítás miatt 27 százalék hozzáadódik a mostani bruttó bérhez - reagált az MTI felvetésére a miniszter, aki úgy véli, hogy ez a 3,9 millió forintos alsó sávhatár igen magas. Az új szja adószabályok nyomán a jövő évi nettó keresetek nőnek, a minimál bértől a havi 1,8 millió forintig egyaránt, az átlagkeresetnél közel havi 16 ezer forinttal - rögzítette Oszkó Péter, aki az adócsökkentés ellentételeként elsősorban a fogyasztást terhelő adótöbbletet nevezte meg. A módosító indítványok után kialakult vagyonadó koncepciót, "kifejezetten jó szakmai kompromisszumnak" minősítette Oszkó, ami azt jelenti, hogy a vagyonadó nem a teljes lakosságot, hanem egy viszonylag szűk réteget érint, amelynek vagyona - lakóingatlan forgalmi értéke - meghaladja a 30 millió forintos értékhatárt, az adómérték 30 millióig 0,25 százalék, 30-50 millió között 0,35 százalék, s efölött 0,5 százalék. Értékelése szerint a befolyó vagyonadó a jövedelemadó csökkentésére ad lehetőséget, s a vagyonadó jövő hétfői megszavazása a sikeres válságkezelés feltétele. A régóta vitatott, s adó kakukktojásnak csúfolt helyi iparűzési adó megszüntetésére csak évek múlva lát lehetőséget a miniszter, mivel ez, az önkormányzatokhoz befolyó adótétel évente közel 500 milliárd forint. Ha a 2009-2010. évi már bevezetett, illetve tervezett költségvetési átalakításokat megtartja a következő kormány, befagyasztja a költségvetési kiadásokat a meginduló gazdasági növekedés után is, akkor megteremthetők azok a bevételi többletek, amelyek nyomán kivezethető a rendszerből a helyi iparűzési adó - vezette le a koncepciót, kiegészítve azzal, hogy 3-4 százalékos gazdasági növekedés esetén ez realitás. "Ebben a folyamatban nagy segítséget jelenthet az önkormányzati rendszer ugyancsak régóta sürgetett reformja" - fogalmazott Oszkó Péter. A pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetés most kezdődő tervezési része az önkormányzati intézményrendszer áttekintése, s annak vizsgálata, hogy egyszerű parlamenti többséggel milyen szükséges változtatásokat, egyszerűsítéseket lehet végrehajtani, mivel a jelenlegi feladatrendszer megtartásával lehetetlen csökkenteni az önkormányzati finanszírozást. Ugyanezt a folyamatot szükséges végigvinni a közösségi közlekedésnél, azon belül is MÁV-nál - tette hozzá. Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken - értékelt a miniszter, aki úgy látja, hogy a munkaerő költségek tekintetében már 2010-ben versenyképes a magyar vállalkozói szektor. Véleménye szerint "a remélt 33-35 százalékos adócentralizáció legkorábban 2012-ben érhető el, s akkor ismét a régió éllovasává válhatunk". Kétségtelen, hogy a legfőbb versenytársak közül Csehországban és Lengyelországban az adócentralizáció 32-33 százalék, Szlovákiában pedig 30 százaléknál alacsonyabb, de a költségvetési hiány Lengyelországban már tavaly 3,9 százalék volt, jövőre akár 7 százalék fölötti is lehet, és a lengyel pénzügyminiszter nem zárja ki, hogy jövőre növelni kell az adóbevételeket - egészítette ki a képet a pénzügyminiszter.
Rendkívüli segítséghez jutnak a súlyos tavaszi fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők
Az idén több hullámban érkező tavaszi fagy súlyos károkat okozott a szőlő- és gyümölcsültetvényekben országszerte. Az Agrárminisztérium az ágazati szakmaközi szervezettel történt egyeztetés alapján megteremtette a lehetőséget a kárenyhítő juttatás egy részének előre hozott kifizetésére. Az előleg mértéke 100 ezer forint, károsodott hektáronként - jelentette be szerdai közleményében a minisztérium.
0,5 százalékkal nőtt a magyarországi üzemanyag-fogyasztás az első fél évben
Az idei első félévben 0,4 százalékkal több motorbenzin és 0,5 százalékkal több gázolaj fogyott a kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon, mint tavaly ugyanebben az időszakban; a teljes üzemanyag-fogyasztás így átlagosan 0,5 százalékkal nőtt - tájékoztatta a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) kedden az MTI-t
Czomba Sándor: több mint 1,5 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje
Brüsszel hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, a háborút támogatja a béke helyett, és az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A kormány Magyarország forrásait nem Ukrajna, hanem a magyar lakosság, különösen a gyermekes családok támogatására fordítja - emelte ki a legfrissebb kereseti adatokhoz fűzött szerdai kommentárjában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca közleményében.
Vegyesen zártak a tengerentúli indexek
Vegyesen zártak az amerikai piacok, a befektetők a banki gyorsjelentésekre és az inflációs adatközlésre figyeltek. A NASDAQ a technológiai szektor jó teljesítményéből tudott profitálni, amivel negyedszer zárt történelmi csúcson öt kereskedési napon belül.
Ennyi volt májusban a bruttó átlagkereset
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 702 800 forint, a nettó átlagkereset 483 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,8, a nettó átlagkereset 7,7, a reálkereset pedig 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,4 százalékos növekedése mellett - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szellemi tulajdonjog akár pénzügyi fedezet lehet
A globális gazdaságot egyre inkább az innováció vezérli, ebben a környezetben pedig a vállalatok sikerében a szellemi tulajdon (IP) kulcsszerepet játszik. A legértékesebb cégek versenyelőnye ma már elsősorban nem fizikai, hanem immateriális eszközökből származik, mint a kutatás-fejlesztés eredményei, szoftverek, adatok, design, brand, szervezeti tudás és a magasan képzett munkaerő, amelyek mind jelentős gazdasági értéket teremtenek. A világ számos pontján ezért egyre elterjedtebb, hogy a vállalkozások nemcsak a tárgyi eszközökön – például ingatlanokon és gépeken alapuló –, hanem a szellemi tulajdon alapú finanszírozást vagy befektetést választják és keresik.
Megcsinálták, ami csak keveseknek sikerül nulláról: az Egyesült Államokban terjeszkedik a magyar szoftverfejlesztő cég, a Bobcats Coding
Több, mint 460 millió forintos árbevétellel zárta első üzleti évét a Fazekas Barbara, Kökény Tamás és Varga-Baráth Barbara által 2023-ban alapított hazai szoftverfejlesztő cég, a Bobcats Coding. A cég AI fókuszú digitális termékfejlesztési projekteket valósít meg, és a kezdetektől a nemzetközi piacot célozza.
Önerő nélkül is hitelhez juthatnak a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások az MFB-nél
Új lehetőséget kínál az európai uniós forrású „KKV Technológia Plusz” Hitelprogram (GINOP Plusz 1.4.3-24) most megjelent módosítása a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozásoknak. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által működtetett MFB Pont Plusz hálózat vállalati fiókjaiban már elérhető „B” jelű forgóeszköz hitel fix 0%-os kamatozással biztosít lehetőséget a likvid működést elősegítő készletbeszerzéshez, illetve működési költségek finanszírozására. A mikro- és kisvállalkozások 100 százalékos előleglehívás mellett, saját forrás nélkül juthatnak kölcsönhöz.
Digitális védelem a bőrönd mellé – így kerüld el a csalókat a nyaralás alatt
A nyári vakáció a kikapcsolódásról szól – de a csalók ilyenkor sem pihennek. Ezekben a hónapokban többet vásárolunk: szállásfoglalás, autóbérlés, repülőjegyek, programok – mindezt gyakran gyorsan és kényelmesen, digitális fizetéssel rendezzük. A csalók ezt pontosan tudják, és kifinomult módszerekkel próbálnak hozzáférni a pénzünkhöz. A Visa friss kutatása[1] szerint egyre többen szervezik maguk az utazásaikat, és egyre többen fizetnek online. Íme néhány fontos tanács, hogy lehet sikeresen védekezni a csalók ellen.
A várakozási idő a legnagyobb különbség az állami és magánellátás között
Tovább nőtt az állami és a magán szakorvosi ellátások megítélése közötti különbség egy országos kutatás eredményei alapján. Bár mindkét szektorban tapasztalhatók kedvezőtlen folyamatok, a magyarok ötöde már magán szakorvoshoz fordul, elsősorban a rövidebb várakozási idő, valamint a jobb körülmények és felszereltség miatt.
Nem javul a vállalkozói hangulat
Nem javul a vállalkozói hangulat, az üzleti környezet egyre nehezebbé válik - mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára kedden az Egyensúly Intézet szakmai közreműködésével készülő VOSZ Barométer kutatás 2025. második negyedéves jelentését ismertető sajtótájékoztatón, Budapesten.
A nyári szabadságolások után nő a felmondások száma a cégeknél
A nyári szabadságolások lecsengésével sok cégvezető szembesül azzal az évről évre visszatérő jelenséggel, hogy a pihenés után a munkatársak körében kezdetét veszi a felmondási hullám. A szakértő szerint mindez a cégvezetés minőségének és a vállalati struktúra hiányosságainak egy pontos indikátora. A tudatos cégépítéssel és a vezetői képességek fejlesztésével ugyanakkor megelőzhető a tömeges elvándorlás.
Új lehetőség a hazai kkv-k számára: indul a kamatmentes forgóeszközhitel a Technológia Plusz Hitelprogram keretében
A Nemzetgazdasági Minisztérium döntése nyomán – a hazai mikro- és kisvállalkozások támogatása érdekében – újabb elemmel bővült a KKV Technológia Plusz Hitelprogram. A már működő beruházási hitel mellé július 15-től elérhetővé válik a program „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program várhatóan 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat érdemi segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.
Miért kap több nyugdíjat egy férfi, mint egy nő? Mi a megoldás?
Az Európai Unióban a férfiak átlagos nyugdíja közel 25%-kal magasabb, mint a nőké – derül ki az Eurostat legújabb adataiból. Bár Magyarországon valamivel kisebb ez az eltérés, még itt sem éri el a nők átlagnyugdíja a férfiaké 88 százalékát. Érdemes ezzel a kérdéssel részletesebben is foglalkozni, hiszen a nyugdíjasok között jelentősen többen vannak a nők, ráadásul általában hosszabb életre számíthatnak – mégis kevesebb juttatásból kell megélniük. Mit tehetünk az ügyben?
