Az erdélyi és a magyarországi magyarok más-más tapasztalatok alapján döntöttek a választáson

A tömbmagyar erdélyi megyét vezető politikus szerint a magyarországi választások eredménye sok erdélyi magyar számára nem egyszerű politikai hír volt, hanem "valódi trauma", amit komolyan kell venni.

Szerinte ennek gyökerei a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásig nyúlnak vissza, és ezt "a történelmi hibát" igyekezett 2010 után, első intézkedései között orvosolni Orbán Viktor és a Fidesz. "Ezért Erdélyben az Orbán Viktorhoz való viszony máig nem ugyanaz, mint Magyarországon" - mutatott rá Bíró Barna Botond.

Aláhúzta: az erdélyi magyarság számára az elmúlt másfél évtized nemcsak politikai időszak volt, "hanem egy meghatározó nemzetpolitikai korszak: állampolgárság, szimbolikus jóvátétel, intézményépítés, valamint egyházi, oktatási, kulturális és közösségi támogatások sora". "Mindez kilépett a rövid távú politikai ciklusok logikájából, és egy olyan, nehezen visszafordítható közpolitikává vált, amely a Kárpát-medence magyar közösségeit egyre inkább egységes térben kezeli. Ez nemcsak politikai lojalitást, hanem erős érzelmi kötődést is kialakított" - írta.

Ma nem az a kérdés, kinek volt igaza a kampányban, hanem hogy ki képviseli felelősen az erdélyi magyar érdekeket az új helyzetben - húzta alá. Hozzátette: az RMDSZ-nek nem egy adott párthoz, hanem a mindenkori magyar kormányhoz kell intézményes kapcsolatot fenntartania. "Ez nem árulás. Ez kötelesség" - húzta alá.

"Az RMDSZ felhatalmazását az erdélyi magyar közösségtől kapta, és elsősorban ennek a közösségnek tartozik felelősséggel. Árulás az lenne, ha sértettségből, párthűségből vagy múltbeli lojalitásból nem ülne le az új magyar kormánnyal, amely a következő évek nemzetpolitikai döntéseit hozza meg. Árulás az lenne, ha az erdélyi magyar iskolák, egyházak, kulturális intézmények és közösségi ügyek jövőjét pillanatnyi érzelmeknek rendelnénk alá" - fogalmazott bejegyzésében Bíró.

Úgy értékelt, hogy az erdélyi magyar közösség politikai sikerének egyik kulcsa mindig az volt, hogy a létfontosságú kérdésekben képes volt egységet mutatni.

"Kisebbségi közösségként nem engedhetjük meg magunknak a végletes megosztottság luxusát. A politikai cselekvés mércéje nem az ideológiai tisztaság, hanem a közösségi érdek: az identitás megőrzése, az intézmények fenntartása, valamint a demográfiai és gazdasági megerősödés feltételeinek biztosítása" - fogalmazott.

Úgy vélte, az erdélyi magyar érdekképviselet "nem omlik össze" attól, hogy Magyarországon kormányváltás történt, hiszen Erdély mindig is olyan tér volt, ahol különböző politikai és kulturális logikák találkoztak, és ebben a közegben sajátos módon szervezte meg életét. Ugyanakkor "nem kell szégyellni a hálát", de az nem jelenthet politikai vakságot. "Lehet köszönetet mondani a múltért, és közben tárgyalni a jövőről. Ez nem köpönyegforgatás, hanem felelős közösségszolgálat" - értékelte Biró.

Harmadik szempontként megjegyezte: "most higgadtságra van szükség, nem sértődöttségre".

"Az új kormányt nem előre kell megítélni, hanem a konkrét döntései alapján: megmarad-e a külhoni magyar intézmények támogatása, lesz-e érdemi párbeszéd az RMDSZ-szel, tiszteletben tartják-e az erdélyi magyar közösség döntéseit, és folytatódik-e a nemzet határokon átívelő összetartása" - fogalmazott bejegyzésében Biró Barna Botond.