Erősödhet a verseny a magyar munkaerőért – A cégek óvatosak a külföldi dolgozókkal

„A vállalatok az elmúlt időszakban igyekeztek megtartani a dolgozóikat, mert korábban többször tapasztalták, hogy egy fellendülés idején rendkívül nehéz gyorsan új munkaerőt találni. Ezért a romló gazdasági helyzet ellenére sok cég inkább kivárt, és csak később reagált létszámcsökkentéssel” – mondta el Gáspár Gergely, a Gi Group Holding szakértője.

A munkaerőpiaci helyzet ugyanakkor országon belül jelentősen eltérő. Különösen azokban a térségekben maradt élénk a kereslet, ahol az elmúlt években nagy ipari beruházások indultak. Ilyen például Debrecen térsége, ahol az autóipari és akkumulátoripari fejlesztések mellett az ezekhez kapcsolódó beszállítók és szolgáltató cégek is megjelentek, ami erősíti a toborzási versenyt.

Az elmúlt években a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása sok vállalat számára fontos eszközzé vált a munkaerőhiány kezelésében, különösen a feldolgozóiparban és a logisztikában. Az utóbbi időszakban azonban több tényező is visszafogta a cégek érdeklődését a külföldi munkaerő iránt.

A gazdasági bizonytalanság és a kiszámíthatatlan megrendelések miatt a vállalatok nehezebben tudnak hosszabb távra tervezni, miközben a külföldi munkavállalók toborzása és munkába állítása gyakran hónapokat vesz igénybe. A KSH adatai szerint jelenleg mintegy 85 ezer harmadik országbeli és több mint 20 ezer EU-s munkavállaló dolgozik Magyarországon. Arra számíthatunk, hogy a Tisza-kormány egyértelmű feltételeket határoz majd meg a külföldi munkavállalók foglalkoztatása kapcsán. „A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása továbbra is fontos lehetőség a vállalatok számára, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági és szabályozási környezetben sok cég óvatosabban mérlegeli az ilyen döntéseket” – mondta el Gáspár Gergely, a Gi Group Holding szakértője.

A következő időszakban ezért a vállalatok várhatóan nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai munkaerő megszólítására. A nagy beruházások hatására egyes térségekben a toborzási zónák kitágultak, a cégek pedig egyre nagyobb földrajzi területen keresnek munkavállalókat. Gyakrabban jelennek meg különféle mobilitási támogatások is – például lakhatási hozzájárulás, relokációs csomag vagy hétközbeni szállás –, amelyekkel más régiókból próbálnak munkaerőt vonzani.

A vállalatok emellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a munkaerőcsoportokra is, amelyeket korábban kevésbé vontak be. A diákfoglalkoztatás, az átképezhető munkavállalók vagy a megváltozott munkaképességűek alkalmazása sok cégnél egyre fontosabb szerepet kap.

Az elemzés szerint a toborzási módszerek is átalakulnak: a hagyományos csatornák mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az adatalapú, többcsatornás megoldások, amelyekkel szélesebb körben lehet elérni a potenciális munkavállalókat. A Gi Group Holding szerint a munkaerőpiac a következő időszakban is erősen differenciált maradhat: miközben országos szinten mérsékeltebb lehet a kereslet, egyes régiókban és iparágakban továbbra is intenzív verseny alakulhat ki a munkavállalókért.