2025-ben növekedési pályára állhat a hazai építőipar

Közleményükben hangsúlyozták, hogy az eddig megismert intézkedésekből kiindulva az újlakás építés és a felújítási aktivitás növekedése révén az építőipar évente plusz 1 százalékos mértékben tud hozzájárulni a GDP növekedéséhez.

Mint írták, az akcióterv segítheti az építőipar talpra állását, amelynek jelenleg vannak tartalékai mind a termékgyártás, mind a kivitelezői kapacitás oldalán.

Fontosnak nevezték, hogy a programpontok minél előbb a gyakorlatban is testet öltsenek, és 2025-ben ennek köszönhetően az építőipar növekedési pályára tudjon állni.
Hozzátették: az energetikai célú felújítások dinamikus elindulásához nélkülözhetetlen, hogy többféle, már januártól elérhető támogatási forrás egymással kombinálhatóan is igénybe vehető legyen.

A szakmai szövetség kérésként fogalmazta meg, hogy legyen kötelező elem a kivitelezőkre és termékekre vonatkozó regisztráció és az egyszerűsített környezettanúsítás, ami – a kezdeti nehézségek után - az Új Otthonfelújítási Programnál ma már jól működik.

A vidéki otthonfelújítási programmal kapcsolatban jelezték, hogy a település méretbeli korlátozása ismeretében a program akkor tudna értelmezhető méretű, azaz legalább 100 milliárd forint értékű többletberuházást generálni, ha a támogatást a nem gyerekes vidéki családok is felhasználhatnák.

Fontosnak tartják, hogy akik korábban nem energetikai korszerűsítésre használták a támogatást, a mostani programot kifejezetten ilyen, energiafogyasztást és karbonkibocsátást csökkentő hatású felújításokra újra igényelhessék.

A finanszírozás kapcsán megemlítették, hogy a kötelező hitelfelvétel jelentősen szűkítené az igénybe vevői kört, ezért azt csak lehetőségként kellene a programba illeszteni.

Az ÉVOSZ a mesterséges lakbérplafon bevezetését nem tartja célravezető megoldásnak, mert a megtérülés romlása szűkítené az elérhető kínálatot, csökkentené az ingatlanfejlesztők beruházási/befektetési kedvét, valamint a feketegazdaság felé terelné a piacot.

Ugyanakkor a szakmai szervezet üdvözölte a fiataloknak szóló lakásprogram elindítását és a „bérlőből tulajdonos” modell kialakítását javasolja, amely egyfajta bérleti konstrukcióként indulva a futamidő egy pontján átváltana tulajdonszerzési lehetőségbe.

A SZÉP-kártyára érkező juttatások lakásfelújításra történő felhasználásával és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásával kapcsolatban kifejtették: mindkettőnek lehetnek pozitív hatásai az építőiparra, így azok a szakszövetség részéről támogathatók.