2025-ig megháromszorozódik a cégek legaltech megoldásokra fordított büdzséje
A jog mára egy szűk réteget foglalkoztató, elit szakmából globálisan is meghatározó, közel 600 milliárd eurós iparággá nőtte ki magát, így nem kerülhette el az elmúlt évek mindent elsöprő digitalizációs hulláma sem. Ma már a nagy ügyvédi irodák is weblapokkal és közösségi profilokkal csábítják az ügyfeleket, mindennapossá váltak a videókonferenciák és a távmunka, miközben egyre többen igyekeznek kiaknázni az adatokban és a digitális megoldásokban rejlő korlátlan lehetőségeket. A döbbenetes tempóban fejlődő technológia pedig a jog számára is számtalan izgalmas kihívást tartogat. „Természetes, hogy ahogy életünk egyre nagyobb szeletét hódítják meg a mindent átszövő digitális fejlesztések – sőt, bizonyos esetekben a virtuális világ át is veszi a fizikai valóság szerepét – a szabályozói környezet igyekszik tartani a tempót. Fontos azonban, hogy emellett elegendő tér maradjon az innovációnak és a szabadon alakuló új ötleteknek, melyek a jövőnket formálják. Nagyon fontos lenne, hogy itthon is többet beszéljünk legaltech kérdésekről” – jegyezte meg Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.
Kevesebb adminisztráció, eredményesebb szakmai munka
Habár a köztudatban a jog gyakran izgalmas bírósági ügyek és az emberiség sorsát befolyásoló szabályozói munkaként él, akik mindennapjaikat ügyvédi irodákban és a nagyvállalati jogi osztályokon töltik, pontosan tudják, hogy idejük legalább harmadát teszik ki a kevésbé érdekes, de annál fontosabb adminisztratív feladatok. Amikor az ügyfélkommunikáció és az ügyintézés a digitális térbe költözik, a dokumentumok és a készülő szerződések pedig bárhonnan, bármikor elérhető online platformokra kerülnek, az a gyorsabb és versenyképesebb működés lehetőségét nyitja meg a jogi területen dolgozóknak. Emellett lényeges előnye a technológia kiaknázásának, hogy mérhetővé, átláthatóvá és elszámolhatóvá teszi a jogászok munkáját, amely különösen az óradíjakat számlázó ügyvédi irodák számára nagy lépés. Ami pedig még ennél is fontosabb, az adatalapú szemlélet és az automatizáció teljesen új dimenzióba repítheti az egyébként hagyományosan konzervatív szemléletű szakmát.
„Ma már a jog világában is nélkülözhetetlen felismerni: ahol adat van, ott szükség van az azt hasznosító technológiára, és bizony ott vannak a legfontosabb üzleti folyamatok és lehetőségek is. Ha jobban belegondolunk, rengeteg adat keletkezik a lehető legegyszerűbb jogi eseteknél is, mind a megbízó, mind az ügyvéd oldaláról. Ha megtanítjuk a gépeket felismerni és rendszerezni ezeket az információkat, illetve mindezt a saját adminisztratív folyamataink könnyítésére használjuk, azzal nagyon sok időt spórolhatunk és növelhetjük a hatékonyságunkat. Gondoljunk csak az ügyfélkommunikáció első lépéseire: ha egy chatbotnak meg tudjuk mondani, milyen kérdéseket kell feltennie a jogi problémájával hozzánk fordulónak, akkor máris közelebb vagyunk egy lépéssel a közös munkához, ráadásul az időpontfoglalást is rábízhatjuk és azt is tudni fogjuk, melyik kolléga segíthet majd új ügyfelünknek. A jogi munka számos része automatizálható, ami mindkét fél hasznára válik – fejtette ki Dr. Zorkóczy Miklós, a Zorkóczy Ügyvédi iroda alapító-ügyvezetője.
Ahol a jog és az AI találkozik
A mesterséges intelligencia természetesen nem csupán a gyors, élményalapú ügyfélkommunikációt segíti, hanem a jogi munka legfontosabb, alapvető feladatait is. A hasonló, azonos mintázatra épülő szerződések elemeinek felismerésére és behelyettesítésére is megtaníthatjuk az algoritmusokat, képesek lehetnek azonosítani bizonyos adatok helyét és kicserélni azokat másokra. A hatalmas mennyiségű dokumentumok kezelésével járó átvilágításoknál, vállalatfelvásárlásokat megelőző auditoknál különösen nagy hasznát veszik a jogászok az ilyen eszközöknek, akik előbb megmutathatják a mesterséges intelligenciának, milyen kategóriákba kell besorolni az iratokat, aztán már minden megy az automatizmus útján. Persze a digitalizáció és a jog izgalmas találkozása ennél jóval messzebb is vezet, gondoljunk csak a blockchain technológiával megjelenő „intelligens szerződésekre”, melyek klasszikus értelemben nem is nevezhetők szerződésnek.
„Az ún. ’smart contract’ egyszerűen egy blokkláncon tárolt program, kód, amely előre meghatározott feltételek teljesülése esetén fut. Általában egy megállapodás végrehajtásának automatizálására szolgál, közvetítő közreműködése vagy időveszteség nélkül – mindez korábban elképzelhetetlen volt. Ezek a tranzakciók viszont nem ismerik a méltányosságot vagy éppen a részteljesítést, olyan fogalmakat, melyekkel eredményesen élhetünk a jog hagyományos világában. A blockchain technológia mellett fontos újdonság a metaverzum is, mely valószínűleg még nagyobb jelentőséget kap a következő évtizedekben: de mi történik, ha birtokunkba veszünk egy darab földet vagy egy ingatlant „odaát”? Valóban kikényszeríthetőek lesznek az ilyen adásvételi szerződések? Számos olyan érdekes kérdés van, melyre a technológia újdonságai miatt a jognak választ kell találnia a nagyon közeli jövőben” – tette hozzá Dr. Zorkóczy Miklós.
