2026-ra 60 százalékra csökkenhet az államadósság
Az MNB elemzése idén 0,1, jövőre 1,3, 2014-ben 2,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, hosszabb távon pedig 2,5 százalékos bővüléssel. A GDP arányos államháztartási hiány a kivetítés szerint idén 2,7, jövőre 2,4, majd hosszabb távon 2,7-2,9 százalék lesz.
A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2014-től, a nyugdíjrendszer reformja pedig középtávon javítja az egyenleget - hangsúlyozta az MNB vezető elemzője. Az államháztartás adósságának finanszírozásánál azzal számolt az MNB stábja, hogy az európai adósságválság 2015 utáni kifutása, valamint az EU/IMF hitelmegállapodás csökkentheti a magyar kamatprémiumot, azaz kisebb finanszírozási költséget jelent, miközben az EU/IMF hitel csak elővigyázatossági jellegű, azaz felvételére nem kerül sor.
A jelzett előfeltételek bekövetkezése esetén az államháztartás elsődleges egyenlege (amely nem tartalmazza a kamatfizetést) 2016 után folyamatosan javul és hosszú távon eléri a GDP 2 százalékát. (Jelenleg a GDP 1,1 százaléka, de 2013-2016 között várhatóan csak a GDP 0,2-0,6 százaléka lesz.)
Az MNB vezető elemzője kitért arra, hogy ha az Alaptörvénybe foglalt 50 százalékos adósságrátát kívánja elérni egy kormány 2026-ra, akkor hosszabb távon a jelzett 2,5 százaléknál magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő - és alacsonyabb kamatköltséggel járó - lépésekre, vagy további költségvetési egyenlegjavításra van szükség.
Magyarország 2026 előtt is képes csatlakozni az euróövezethez anélkül, hogy az adósságráta 60 százalékra csökkenne - felelte egy kérdésre az előadó, hozzáfűzve, hogy a csatlakozásnak az a feltétele, hogy az adósságráta folyamatosan és kiszámítható módon csökkenjen.
A tanulmány technikai kivetítés, azaz nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság-, és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány és adósságpályát mutatja be - hangsúlyozta az elemzést jegyző Fehér Csaba.
Az MNB stábja az elemzéssel egyrészt Simor András jegybank elnöknek, a Költségvetési Tanács tagjának nyújt segítséget, másrészt az elemzés alkalmas arra, hogy a kivetítés révén a gazdaságpolitikai intézkedések hosszabb távú hatását tárja fel - tette hozzá az MNB vezető elemzője. (MTI)
