2,63 milliárd euró folyó fizetési mérleghiány a második negyedévben
A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 1411 millió euró volt, a negyedéves GDP -3,4%-a. A külkereskedelmi mérleg romlását tükrözve jelentősen, 2829 millió euró hiányra romlott az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 667 millió euró deficithez képest, döntő mértékben a cserearányromlás, ezen belül is az energia- és energiahordozó árak elszállásának hatására, amit tükrözaz energia egyenleg mintegy 2,1 milliárd eurós romlása a második negyedévi külkereskedelmi mérlegben, azaz az áruk egyenlegének romlását szinte teljes egészében az energiaárak elszállása okozta, enélkül javulhatott volna a folyó fizetési mérleg.
Ezzel szemben a szolgáltatások – ezen belül az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások – fokozatos helyreállása és az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 1402 millió euróról 1904 millió euróra emelkedett. Míg nőtt az elsődleges jövedelmek hiánya, ezzel szemben mérséklődött a másodlagos jövedelmek hiánya. A bruttó külső adósság 97,9 milliárd euróra nőtt (a GDP 60,2%-a) az egy évvel ezelőtti 84,4 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 137,8 milliárd euróra a tavalyi 122,4 milliárdról.
A nettó külső adósság 16,7 milliárd euróra, a GDP 10,3%-ára csökkent az egy évvel ezelőtti 17,73 milliárdról (a GDP 7,5%-a), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 26,21 milliárdra a tavalyi 26,23 milliárdról.
Tavaly összesen 6,43 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 1,56 milliárdról, a GDP arányában pedig 4,2%-ra az előző évi 1,1%-ról. A tőkemérleggel együtt számolva a 2020. évi külső finanszírozási képesség 1,23 milliárd euró, a GDP 0,9%-a volt, ezzel szemben 2021-ben 2,5 milliárd eurónyi külső finanszírozási igény (hiány) keletkezett, ami a tavalyi GDP 1,6%-a volt.
Az orosz-ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását. Egyfelől a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlik a cserearány, ami érdemben rontja a külső egyensúlyt. Másfelől a bizonytalanná váló külső kereslet, a vásárlóerő romlása várható a főbb exportpiacainkon, a beszállítói láncok háború miatti megszakadása pedig akadályozhatja a folyamatos termelést. Így idén biztosan tovább romlik a folyó fizetési mérleg, de ennek nagyságrendjét érdemben befolyásolja az energia-, és nyersanyagárak kiszámíthatatlan alakulása.
Az idegenforgalom határozott helyreállása ugyanakkor javítja a szolgáltatások egyenlegét, némileg ellensúlyozva az áruforgalmi egyenleg romlását. A következő években azonban ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet.
A tőkemérlegpedig az uniós források lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. Idén 10-10,5, jövőre 4,5-5 milliárd euró hiányraszámítunk a folyó fizetési mérlegben, azonban a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg.
Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti a GDP 6,1%-át, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény idén 5,3 milliárd euró közelébe, a GDP 2,5%-ára emelkedhet a tavalyi 2,5 milliárd eurónyi, azaz a GDP 1,6%-át kitevő igény után, azonban a következő években a visszatérhet a külső finanszírozási képesség, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.
