300 milliárdot félretennének a szülők az szja-visszatérítésből

A Pénzügyminisztérium adatai szerint** csaknem 2 millió szülő összesen 600 milliárd forintot kap vissza az szja-adóvisszatérítésnek köszönhetően. Az NRC Marketingkutató által készített kutatás* készítői arra keresték a választ, hogy a jogosult családok (a válaszadók 33 százaléka) mekkora összeggel számolnak, és hogyan tervezik felhasználni a pénzt. A jogosultak fele 400 ezer, vagy azt meghaladó, 16 százalékuk egyenesen 800 ezer forint feletti támogatásra számít (a kutatásban összevontan kezelték a két szülőnek visszajáró összeget). A visszatérített összeg 51 százalékát, azaz 306 milliárd forintot a jogosultak a pénzügyi tartalékok feltöltésére szeretnének fordítani, a fennmaradó 294 milliárd forintot pedig elköltenék.

Ha mélyebbre ásunk a kutatási adatokban, az is kiderül, hogy a jogosultak között egyharmad körüli azoknak az aránya, akik már idén felhasználnák valamilyen célra a teljes visszatérítést, 14 százalék minden fillért félretenne. A többség (52%) költene és megtakarítana is az összegből. A pénz idei elköltését megjelölők többsége, 64 százaléka már tavasszal, vagy legkésőbb nyáron már el is költené a teljes összeget.

A megtakarítók, több mint fele készpénzben vagy folyószámlán tartja majd a visszakapott összeget, klasszikus megtakarítási, befektetési terméket – állampapírt, megtakarítási számlát – csaknem negyven százalékuk választana. Ugyancsak népszerű célnak számítanak az élet- és nyugdíjbiztosítások, meglévő vagy új szerződésbe a megtakarítók 10%-a tervez befizetést.  

„A kutatás eredményeiből is látszik, hogy a járvány felértékelte az öngondoskodás szerepét, sokan döntenek úgy, hogy az szja-visszatérítést részben vagy egészben megtakarításra fordítják.  A megtakarítást is tervezők 10 százaléka biztosítási termékekbe fektetné a pénzét, többen most szeretnének először új élet- vagy nyugdíjbiztosítást kötni. Azt tapasztaljuk, hogy a pandémia átalakította, hogy milyen biztosítási termékeket keresnek az ügyfelek a piacon. Előtérbe került a rugalmasság, a változó élethelyzetekhez és anyagi lehetőségekhez való alkalmazkodás. Ezért is fejlesztettünk ki olyan nyugdíjbiztosítást, amelynél a befizetések nagysága is rugalmasan módosító, illetve az életbiztosítási megtakarításokból tetszőleges összeg felvehető. Emellett az ügyfelek igényeiknek megfelelően olyan kiegészítő védelmi szolgáltatásokat választhatnak, melyek megtakarítási céljaik elérését biztosítják. Hisszük, hogy ez a rugalmasság lehet a kulcs afelé, hogy még több ember forduljon a készpénzes megtakarításoktól az innovatív, biztonságos öngondoskodási megoldások felé” – mondta el Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője.

A visszatérítést már idén elkölteni tervezők körében a lakáscélú kiadások a meghatározók. A kutatás résztvevői több választ is megadhattak arra, hogy mire fordítják a pénzt, az eredmények alapján a legnagyobb arányban otthonuk bővítésére, felújítására, felszerelésére, korszerűsítésére használják fel a támogatást. A válaszadók 43 százaléka jelölte meg, hogy a pénz egészét vagy egy részét lakásfelújításra, bővítésre, vagy energetikai korszerűsítésre szánná, de magas, 14 százalék azok aránya is, akik bútor- és háztartásigép vásárlására költenének.  

„A biztonságra való törekvés a pénzt azonnal elkölteni tervezők körében is megfigyelhető. A meglévő tartozásaik kifizetését, hiteleik végtörlesztését ebben a körben a megkérdezettek 13 százaléka jelölte meg célként. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 4 százaléka új lakás vásárláshoz – az önerő kiegészítéseként - használja fel az összeget. Mindezek azt mutatják, hogy az otthonteremtési és a felújítási célok meghatározóak, ha plusz forráshoz jutnak az emberek. Az OTP Banknál elérhető rendkívül széleskörű szolgáltatásainkkal támogatjuk ügyfeleinket terveik megvalósításában, legyen szó akár lakásvásárlási, otthonfelújítási vagy szabad felhasználású hitelkonstrukciókról. Személyre szabott hitel és biztosítási megoldásokkal várjuk az érdeklődőket országszerte.” – mondta Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője.

A lakáscélok mellett ugyanakkor jelentős, közel 30 százalék azok aránya, akik a mindennapi kiadások fedezésére is fordítanának az összegből, az ötven év felettiek esetében pedig az átlagnál nagyobb hangsúlyt kap az egészségügyi kiadások fedezése is. 19 százalékuk költene erre szemben a 9 százalékos átlaggal. Tanulásra, tanfolyamokra, ami inkább tekinthető befektetésnek, mint kiadásnak, a válaszadók 10 százaléka tervez költeni még idén. Utazásra, pihenésre és nyaralásra az összegből idén költő válaszadók 8 százaléka fordítana pénzt, a 800 ezer forintnál magasabb összegre számítók között ez az arány azonban már 14 százalék.

Az pedig nem meglepő, hogy a többség a család közös céljaira, valamint a gyermekeire fordítja a pénzt.