328 millió dolláros kriptocsalás: perbe fogták a JPMorgant a Ponzi-ügy miatt

328 millió dolláros kripto-Ponzi: a JPMorgan a középpontban

Az Egyesült Államokban benyújtott bírósági dokumentumok szerint a feltételezett kriptocsalás mintegy 328 millió dollár értékű befektetői pénzt mozgatott meg. A felperesek azt állítják, hogy a rendszer működéséhez szükséges pénzügyi tranzakciók túlnyomó része JPMorgan-számlákon keresztül zajlott.

A kereset szerint az áldozatoktól begyűjtött pénzeket a banki infrastruktúra segítségével továbbították, újraosztották és különböző számlák között mozgatták, ami lehetővé tette a rendszer fenntartását.

A hatóságok a működési modellt klasszikus Ponzi-sémaként írják le. Ebben a struktúrában a korai befektetők kifizetéseit nem valódi befektetési hozamokból finanszírozzák, hanem az újonnan belépő befektetők pénzéből. Ez a modell addig működik, amíg folyamatosan érkeznek új befektetők – amikor azonban a pénzbeáramlás lelassul, a rendszer összeomlik.

A mostani per egyik kulcskérdése az, hogy a JPMorgan rendszereit csupán kihasználták-e a csalók, vagy a bank – akár tudatosan, akár figyelmetlenségből – olyan pénzügyi infrastruktúrát biztosított, amely nélkül a csalás nem működhetett volna.

A felperesek szerint a bank kulcsfontosságú csatornát biztosított

A felperesek jogi érvelése szerint a JPMorgan kritikus pénzügyi csatornaként működött a rendszerben, amely lehetővé tette a pénzek nagy volumenű összegyűjtését és újraelosztását.

A kereset szerint minden Ponzi-rendszer alapfeltétele egy megbízható pénzforgalmi mechanizmus, amelyen keresztül a befektetőktől származó pénzeket kezelni és mozgatni lehet. A felperesek állítása szerint ezt a szerepet töltötték be a JPMorgan számlái.

További fontos elem a perben az úgynevezett pénzmosás elleni (anti-money laundering, AML) szabályok kérdése. A felperesek szerint a tranzakciók nagysága és mintázata alapján figyelmeztető jelzéseknek kellett volna megjelenniük a bank belső ellenőrzési rendszereiben.

A per tehát arra keresi a választ, hogy a bank aktiválta-e megfelelően a belső kockázatkezelési és monitoring rendszereit, vagy figyelmen kívül hagyta a potenciális figyelmeztető jeleket.

Általános jogi gyakorlat szerint a pénzügyi intézmények csak akkor vonhatók felelősségre ilyen ügyekben, ha:

- közvetlen tudomásuk volt a csalásról, vagy

- szándékosan figyelmen kívül hagyták a nyilvánvaló figyelmeztető jeleket.

A bíróságok általában szigorú bizonyítási követelményeket alkalmaznak, így pusztán az ellenőrzési hiányosságok ritkán elegendők a bank felelősségének megállapításához.

Nem egyedi eset: egyre nagyobb figyelem a bankokra

A pénzügyi intézmények és a kriptovaluták kapcsolatát korábban is vizsgálták hasonló ügyekben. Több korábbi perben is felmerült az a vád, hogy bankok akaratlanul segítették kriptovalutához kapcsolódó csalások működését.

Az ilyen perek azonban gyakran kudarcba fulladtak, ha nem került elő olyan belső dokumentum vagy kommunikáció, amely bizonyította volna, hogy a bank tudott a kockázatokról, de nem tett lépéseket.

Néhány esetben viszont kiszivárgott e-mailek vagy belső figyelmeztetések bizonyították, hogy a pénzintézetek compliance csapatai tisztában voltak a problémával. Ilyen helyzetekben a bankok komoly jogi és pénzügyi felelősséggel szembesültek.

A JPMorgan korábban már került reflektorfénybe a számlamonitoring és pénzmosás elleni ellenőrzések kapcsán. A bank minden korábbi vizsgálatra azt a választ adta, hogy teljes mértékben megfelel az AML és compliance előírásoknak.

A mostani ügyben szereplő 328 millió dolláros összeg azonban várhatóan alaposabb vizsgálatot indíthat el – mind a bírósági eljárás során, mind a bank belső auditfolyamataiban.

Mi jöhet most a perben?

A JPMorgan Chase a világ egyik legnagyobb pénzügyi intézménye, amely lakossági banki szolgáltatásokat, vállalati bankolást, vagyonkezelést és befektetési banki tevékenységet is végez. Emiatt működése a globális pénzügyi piacokra is jelentős hatással van.

A bank egyelőre nem adott ki részletes nyilvános nyilatkozatot a vádakkal kapcsolatban.

Jogi szakértők szerint a pénzintézet első lépése valószínűleg az lesz, hogy megpróbálja elutasíttatni a keresetet. Ha ez a stratégia nem jár sikerrel, a bíróság várhatóan részletesen megvizsgálja:

- a perben érintett bankszámlák tranzakcióit

- a bank compliance- és ellenőrzési folyamatait

- valamint azt, hogy a pénzintézet megfelelő due diligence eljárásokat alkalmazott-e.

Az áldozatok új stratégiája: a bankot célozzák

A kereset az állítólagos károsultak számára egy új jogi stratégiát képvisel. Ahelyett, hogy kizárólag a csalókat próbálnák felelősségre vonni – akik sok esetben már eltűntek a pénzzel –, a felperesek most egy nagy pénzügyi intézményt vesznek célba.

A cél az, hogy olyan jogi precedenst teremtsenek, amely megkönnyítheti legalább a befektetett pénz egy részének visszaszerzését.

Ha a bíróság elfogadja ezt az érvelést, az komoly hatással lehet a jövőben arra, milyen felelősség terheli a bankokat a kriptovaluta-csalásokkal kapcsolatban - számolt be a Bitcoinhaber.