3298,1 milliárd forint a költségvetés tizenegyhavi hiánya
A minisztérium megerősítette: a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések eredményes végrehajtásához a kormány 2021-re új, a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiánycélt tűzött ki.
kormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 3298,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2778,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 572,7 milliárd forintos hiánnyal fejezték be ezt az időszakot, az elkülönített állami pénzalapok pedig 53,0 milliárd forintos többletet értek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 766,3 milliárd forintot tett ki.
Novemberben a központi alrendszer 693,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben az egy évvel korábbi 190,9 milliárd forintos deficittel.
A központi alrendszer november végéig 19 859,0 milliárd forint összegű bevételre tett szert, 723,9 milliárd forinttal, 3,8 százalékkal nagyobbra az egy évvel korábbinál. A kiadások 23 157,1 milliárd forintos összege 3255,7 milliárd forinttal, 16,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét.
A múlt hónapban 22,1 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe a programokra fordított kiadások viszont 162,5 milliárd forintot tettek ki. A első tizenegy havi uniós bevétel összesen 1019,4 milliárd forintot tett ki, míg a kiadások meghaladták az 1804,5 milliárd forintot. Idén november végéig 599,4 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések.
A Pénzügyminisztérium jelentése a bevételek között kiemelte a társasági adóból, a pénzügyi szervezetek különadójából, a személyi jövedelemadóból, valamint a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból származó bevételeket, valamint azt is, hogy a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben az idén bevezetett kiskereskedelmi adó összege november végéig 47,5 milliárd forintot tett ki.
A társasági adóból 380,4 milliárd forint bevétel származott, az előző év azonos időszakához képest 134,4 milliárd forinttal több. Az eltérés jelentős részét a decemberi kötelező adóelőleg-kiegészítés tavalyi eltörlése okozta, aminek következtében az előző adóévre vonatkozó elszámolásokból sokkal nagyobb összeg húzódott át erre az évre, mint korábban.
A pénzügyi szervezetek különadójából befolyt 87 milliárd forint, több mint harmadával meghaladta az egész évre vonatkozó 65 milliárd forintos előirányzatot és csaknem duplája volt az egy évvel korábbi 44 milliárd forintnak.
A személyi jövedelemadóból november végéig befolyt 2286,9 milliárd forint a magasabb bérkiáramlás miatt 101,2 milliárd forinttal több a tavalyinál, de elmarad az egész évre tervezett 2608,9 milliárd forint időarányos részétől.
Az általános forgalmi adóból befolyt 4090,5 milliárd forint bevétel az egy évvel korábbi bevételtől mindössze 17,6 milliárd forinttal maradt el. A jövedéki adóból az év első tizenegy hónapjában 1091,9 milliárd forintot fizettek be az adóalanyok, ami 12,6 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alacsonyabb üzemanyag-forgalom miatt 14,7 milliárd forinttal kevesebb a dohánytermékek megemelt kulcsával pedig 30,5 milliárd forinttal több jövedéki adó folyt be a tavalyinál.
Az év első tizenegy hónapjában a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető 2952,9 milliárd forint bevétel 2,3 százalékkal, 68,9 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakától, az egészségbiztosítási alapba befizetett 1558,8 milliárd forint pedig szerény 8,6 milliárd forinttal (0,6 százalék) haladta meg a tavalyit. A nyugdíjalap az első tizenegy hónapban 43,0 milliárd forint az egészségbiztosítási alap pedig 537,6 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült.
A kiadások között lakásépítési támogatásokra 232,6 milliárd forint ment el, az előző év azonos időszakához viszonyítva 49,5 milliárd forinttal több. A családtámogatások összege lényegében megegyezett az előző évivel és 367,1 milliárd forintot tett ki. Az önkormányzatok támogatására kifizetett összeg 10,5 milliárd forinttal 702,4 milliárd forintra csökkent.
A nyugdíjkiadások 3339,8 milliárd forintban teljesültek, ami 127,4 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakát. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás az év első tizenegy hónapjában 1416,8 milliárd forintot tett ki az egy évvel korábbi 1165,9 milliárd forinttal szemben.
A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 6250,6 milliárd forint szerepel, ami 15,6 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ebből 3215,3 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, 215,3 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.
A 955,1 milliárd forint nettó kamatkiadás 179,1 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, a növekedést részben a nem tervezett nemzetközi devizakibocsátással magyarázza a PM.
A központi költségvetés adóssága november végéig 5457,5 milliárd forinttal 35 139,5 milliárd forintra növekedett. A nettó forintkibocsátás 3519,6 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás 1518,3 milliárd forinttal, a forint árfolyamának gyengülése 446,7 milliárd forinttal növelte az adósságot.
