Lassuló áremelkedés mellett élénkülő építések és rekordközeli hitelezés jellemezheti a lakáspiacot 2026-ban
A lakáspiacot támogató gazdasági környezet alakult ki Magyarországon: az infláció júliusban mindössze 1,2 százalék volt, az MBH Elemzési Centrum pedig az idei év egészére 2,2 százalékos, 2027-re 3,1 százalékos átlagos inflációt várnak. A reálbérek továbbra is emelkednek, az idei bruttó béremelkedés megközelítheti a 9 százalékot, miközben az MNB júliusban újabb 25 bázispontos kamatcsökkentéssel 5,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
„A lakáspiac alapvető folyamatai továbbra is kedvezőek: az emelkedő reálbérek, a mérsékelt infláció és a csökkenő kamatkörnyezet egyaránt támogatják a lakásvásárlási kedvet. Ugyanakkor a tavalyi felfokozott kereslet után egy lényegesen kiegyensúlyozottabb, fenntarthatóbb növekedési pályára állhat a piac” – mondta Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője.
Jelentősen nő az újlakás-kínálat
A kínálati oldalon már érzékelhető a fordulat. Az idei első félévben 6 278 új lakás épült Magyarországon, ami 22 százalékos növekedést jelent éves alapon, miközben 16 588 lakásépítési engedélyt adtak ki, 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az elemzők várakozásai szerint 2026-ban megközelítőleg 15 ezer új lakás átadása, 2027-ben pedig már akár 20 ezer lakás megépülése várható.
A fejlesztői aktivitás különösen Budapesten erősödött. Az első negyedév végén mintegy 22 ezer lakást tartalmazó projekt állt értékesítés vagy kivitelezés alatt, ami 46 százalékos éves növekedést jelent. Az új lakások kínálata ezzel az elmúlt évtized legmagasabb szintjére emelkedett.
Lassult az ingatlanpiac tavalyhoz képest
A kereslet ugyanakkor már visszafogottabb képet mutat. Míg 2025-ben mintegy 147 ezer lakáspiaci tranzakció valósult meg, addig 2026 első félévében 32 456 adásvételt regisztráltak, ami 10 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Az MBH Elemzési Centrum előrejelzése alapján idén 118-125 ezer tranzakció jöhet létre.
Az árak emelkedése szintén lassul. Az MNB lakásárindexe szerint az éves nominális lakásár-növekedés üteme 17,8 százalékról 12,3 százalékra mérséklődött 2026 második negyedévére, miközben negyedéves alapon 1,1 százalékos korrekció következett be.
„Továbbra is számítunk lakásár-emelkedésre, de a tavalyi 23,5 százalékos növekedési ütem megismétlődésére már nem. Országosan 8-13 százalékos drágulást várunk, miközben jelentős területi különbségek maradhatnak fenn: Budapesten és az agglomerációban mérsékeltebb, több vidéki térségben ennél erőteljesebb áremelkedésre számítunk” – emelte ki Horti Flóra.
Csúcsokat ostromolhat a hitelezés
A finanszírozási oldal továbbra is a piac egyik legerősebb motorja. Az első hat hónapban 1 578 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú hitelszerződéseket, ami 94,8 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az elemzők szerint az új lakáscélú hitelszerződések volumene 2026-ban meghaladhatja a 2 700 milliárd forintot, miközben a lakáscélú hitelállomány 25-28 százalékkal bővülhet.
Az albérletpiacon ezzel párhuzamosan mérséklődik a dinamika. A KSH-Ingatlan.com lakbérindex szerint júliusban országosan 5 százalékkal, Budapesten 5,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak éves összevetésben. A fővárosban a medián lakbér elérte a 260 ezer forintot, míg a vidéki nagyvárosok közül továbbra is Debrecen számít a legdrágább piacnak.
Az MBH Elemzési Centrum szerint összességében 2026 a lakáspiac stabilizálódásának éve lehet: a hitelpiac és az építési aktivitás élénkülése mellett a kereslet és az árszint növekedése fenntarthatóbb pályára állhat, ami hosszabb távon kiegyensúlyozottabb piaci működést eredményezhet.
