35 év után is növekedési pályán a Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsde jelentős eredményeket tud felmutatni: a magyar részvénypiac átlagos napi forgalma 2025-ben meghaladta a 20 milliárd forintot, a piaci kapitalizáció pedig megközelíti a 20 ezer milliárdot. Jelenleg több mint 150 részvény- és kötvénykibocsátó papírjai érhetők el a tőzsdén, míg 1990-ben az elsőként bevezetett IBUSZ részvénye mellett 5 új kibocsátó lépett a parkettre. A kereskedést jelenleg 21 szekciótag bonyolítja le, köztük több olyan pénzügyi szereplővel, akik már alapító tagként a kezdetek óta aktívan részt vesznek a magyar tőkepiac építésében. A részvénypiacon a hazai és nemzetközi intézményi befektetők mellett a lakosság is aktívan kereskedik, az éves forgalom nagyságrendileg egyötöde a hazai magánszemélyekhez köthető. A részvények mellett hitelpapírok, befektetési jegyek, tőzsdén kereskedett befektetési papírok (ETF), külföldi részvények és certifikátok kereskedése is zajlik a tőzsdén, valamint határidős és opciós áru, deviza, index és részvény termékek is elérhetőek.

A Budapesti Értéktőzsde 1991-ben indította el vezető részvényindexét, a BUX-ot, 1000 pontos bázisértékkel. Az azóta eltelt három és fél évtized során az index jelentősen emelkedett, és mára tartósan 95 000 pont felett mozog. A BUX 2023 eleje óta több mint kétszeresére növekedett, ami nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó teljesítmény, és jól mutatja a hazai tőkepiac erejét. 

A Budapesti Értéktőzsde 2023-ban saját részvényeinek bevezetésével maga is megjelent a parketten, ezzel új fejezetet nyitva a hazai tőkepiac történetében. A nyilvános jelenlét nemcsak a transzparencia iránti elköteleződést erősíti, hanem példát is mutat más vállalatok számára. 

Az elmúlt évek piacfejlesztésének mérföldkövei

2016-ban útjára indult a BÉT50. A tőzsde kis- és közepes méretű vállalatokat megszólító kiadványában minden évben bemutatkozik ötven új hazai sikeres társaság, így 2025-ben már 500 céget számlál majd a BÉT50 közösség, amely számára hozzáférhetőek a tőzsde széleskörű vállalatfejlesztési szolgálatásai.

2017-ben elindult a BÉT Xtend piac, ami a feltörekvő középvállalatok tőzsdére lépését és növekedési terveit támogatja, ezidáig 26 társaság részvényei jelentek meg a BÉT Xtend piacon.

2024-ben bővült a CETOP indexcsalád: a BÉT a már meglévő CETOP indexe mellett elindította a kelet-közép-európai piacokat real-time követő CETOP NTR indexet és CETOP 5/10/40 nettó hozamindexet.

2024-2025-ben jelentősen bővült a hazai tőzsde ETF kínálata:  
tavaly óta a főpiacon kereskedett BUX ETF mellett az OTP CETOP ETF is elérhető; idén már 32 darab, a nemzetközi piacok teljesítményét leképező ETF-fel lehet kereskedni a BÉTa piacon.

A Budapesti Értéktőzsde történeti háttere

A Budapesti Értéktőzsde több mint 160 éves múltra tekinthet vissza: az 1864-ben alapított Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) majdnem 80 évig működött Európa egyik vezető tőzsdéjeként. Első és egyben leghosszabb ideig (több mint 30 évig) regnáló elnöke Kochmeister Frigyes volt, a BÉT rangos, magyarországi egyetemi hallgatók részére alapított Kochmeister-díjának névadója.

Míg az első világháborút kisebb kihagyásokkal sikeresen átvészelte a magyar tőzsde, Budapest ostromával 1944-ben bezártak egy időre a kapui. A második világháború végével a BÁÉT akkori főtitkára, Fuchs Jenő sikeresen élesztette újra a tőzsdei kereskedést; az államosításokat azonban már nem élte túl a börze, a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1948. május 25-én hivatalosan is feloszlatták. Fuchs Jenőről, a magyar vívósport és a pesti tőzsde meghatározó alakjáról dokumentumfilm is készült, „Fuchs Jenő: Az első ember” címmel, amelynek elkészülését a Budapesti Értéktőzsde is támogatta, és amely a VII. Savaria Filmszemlén II. helyezést ért el dokumentumfilm kategóriában.

A rendszerváltást követően, 1990-ben indult újra a kereskedés a pesti Tőzsdén – ennek évfordulóját ünnepli most a BÉT, amelynek többségi tulajdonát 2015-ben vette át osztrák kézből a Magyar Nemzeti Bank, ezzel megágyazva a hazai tőzsde további, még lendületesebb növekedésének.