4 százalék feletti inflációt várnak decemberre az elemzők
Októberben 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak havi összehasonlításban és 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az idén az első tíz hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2010 azonos időszakában.
Az elemzők által vártnál magasabb októberi inflációs adat egyrészt a szociális alapú gázár és távhőár támogatás csökkenése miatt bekövetkezett 1,6 százalékos havi energia áremelkedéssel, másrészt a ruházati cikkek szezonváltásból adódó 3,8 százalékos, illetve 2,7 százalékos havi járműüzemanyag áremelkedésével függ össze - mondta Barta György. A CIB Bank vezető elemzője hozzátette azt is, hogy a tartós fogyasztási cikkek és a piaci szolgáltatások jóval az átlag alatt, 0,2 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt, ami a gyenge belső kereslettel magyarázható. Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője kollégájához hasonlóan értékelte az októberi adatot, megemlítve, hogy az élelmiszerárak növekedési üteme tovább mérséklődött a bázishatások miatt.
Kissé meglepetést okozott az alkohol, dohánytermékek októberi áremelkedése, holott ebben a csoportban novemberben várható jelentősebb árnövekedés a jövedéki adóemelések hatására - fűzte hozzá. A Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat. A belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. Ezzel szemben a gázár kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése felfelé hatnak az inflációra.
Suppan Gergely számítása szerint a 12 havi infláció az év végén 4,1 százalék lesz, Barta György 4,2 százalékra számít. Az elemzők a 2011. évi átlagos inflációs adatot 3,9, illetve 4 százalékra várják. A jövő év elejének áremelkedési ütemét erőteljesen növeli inflációt az áfa felső kulcsának emelése, bár ez feltehetően nem kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe - állítja Suppan Gergely. Levezetése szerint 2012 elején 5 százalékra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6 százalék lehet.
Ezen hatások kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél elérése. Barta György kissé magasabb, 5 százalék körüli átlagos inflációt vár 2012-re, miközben továbbra is gyenge belső kereslettel és gyenge béroldali nyomással számol. A kamatvárakozással kapcsolatos kérdésre a CIB Bank vezető elemzője azt felelte, hogy fundamentális okok nem indokolnak kamatemelést. Ugyanakkor ha a történelmi magasság, azaz 317,59 fölé kerül az euró/forint árfolyam, akkor "megremeghet az MNB monetáris döntéshozóinak keze", hiszen a gyenge forint inflációs kockázatot jelent - tette hozzá Barta György.
Suppan Gergely szerint az MNB továbbra sem csökkentheti az alapkamatot, elsősorban a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, másodsorban pedig amiatt, hogy megvárja a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatását az inflációs várakozások alakulásában. Az említett okok miatt a piaci turbulenciák erősödése esetén az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet - véli a Takarékbank vezető elemzője. (MTI)
