4,2 %-ra ugorhat jövőre a GDP-növekedés, de idén is tartható a 2,7 %-os növekedési cél

Az MBH Elemzési Centrum szerint 2024 gazdasági kilátásait kettősség jellemzi: míg az ipari termelés a vártnál nehezebben állhat helyre, a hazai fogyasztási kereslet ugyanakkor élénk emelkedést mutathat, ezzel lökést adva a GDP növekedésének is. Az elemzők a jövő évre várt átlagos inflációs várakozásukat enyhén felfelé, 3,5 százalékra korrigálták, míg az idei évre vonatkozó inflációs várakozások 4,1 százalékról 3,8 százalékra módosultak.

Kettősség jellemzi az idei évi gazdasági kilátásokat 

Az MBH Bank elemzői 2024-re továbbra is 2,7 százalékos GDP-növekedéssel számolnak. A szakértők szerint az idei évi gazdasági növekedés kilátásait kettősség jellemzi, hiszen a vártnál később helyreálló ipari konjunktúra miatt az idei évben valószínűtlen, hogy az ipari termelés összességében pozitívan zárjon – ugyanakkor a gyenge ipari exportkereslet mellett a hazai fogyasztási kereslet egyértelműen az élénkülés jeleit mutatja.

A fogyasztás tovább élénkülhet a következő negyedévekben a vártnál erősebb reálbéremelkedés, a lassan csökkenő munkanélküliség, a lakossági hitelezés felfutása, valamint a korábbi években látott gazdasági visszaesésből adódó óvatosság fokozatos oldódása miatt. Eközben a vártnál sokkal kedvezőbben alakult az év elején a nettó export, ami miatt ez a tétel lehet idén a másik olyan tényező, amely pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Mindezek következtében a következő negyedévekben a növekedés tovább élénkülhet.

2025-ben várhatóan 4,2 százalékkal növekszik a gazdaság. A jövő évben erőteljes növekedésbe kapcsoló ipari termelés mellett a vállalati szektor is jelentős impulzust adhat a korábban elhalasztott beruházások elindításával, és a feldolgozóipari működőtőke-beáramlás is jelentősen hozzájárulhat az állóeszköz-felhalmozáshoz. A háztartások fogyasztása szintén bővülhet, miközben számottevő kormányzati kiigazítások nem várhatók.

A hitelintézet elemzői idén első alkalommal előrejelzést készítettek 2026-ra is, amely alapján két év múlva a gazdaság körülbelül 4 százalékkal növekedhet.

Kedvezően alakultak a maginfláción kívüli tételek

Az elemzők az idei évre vonatkozó inflációs várakozásukat 4,1 százalékról 3,8 százalékra mérsékelték, miután az elmúlt hónapokban a maginfláción kívüli tételek, különösen az élelmiszerek és az üzemanyagok árai viszonylag kedvezően alakultak. „A következő hónapokra előretekintve kulcskérdés, hogy hogyan fog alakulni a szolgáltatások árindexe. Arra számítunk, hogy a szolgáltatások drágulása lassulni fog a következő hónapokban, hiszen egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek” – mondta el Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

A javuló belső kereslet felfelé mutató hatást fejt ki az inflációra, miközben a bázishatás szintén az árak emelkedését támogatja – azonban ezek a hatások jelenleg nem tűnnek számottevőnek. A maginfláció év végéig fokozatosan emelkedhet, és jövőre is csak lassan csökkenhet, mivel az inflációs várakozások még mindig viszonylag magasak, és a fogyasztás fokozatos helyreállása, valamint a gazdasági növekedés beindulása javítja a vállalatok árazási erejét. A jövő évre várt átlagos inflációs várakozásukat az elemzők enyhén felfelé, 3,5 százalékra korrigálták, mivel az inflációs célhoz való visszatérés üteme lassabb, mint a tavaszi hónapokban tapasztalt gyors dezinfláció. A 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése várhatóan 2026 közepén valósul meg, de az éves átlagos infláció ekkor is 3 százalék fölötti lehet.

Tovább csökken a munkanélküliségi ráta

A munkaerőpiac az elmúlt egy évben tapasztalt enyhülés ellenére továbbra is feszesnek tekinthető, a teljes foglalkoztatottság állapota nincs túlságosan messze, és a munkanélküliségi ráta is tovább csökkent 4,4 százalékra március és május között. Az őszi hónapoktól egyre inkább érződhet a gazdaság talpra állása a munkaerőpiacon is, így év végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4 százalékos szint alá. Az MBH Bank elemzői a 2024-es munkanélküliségre vonatkozó várakozásukat változatlanul 4,2 százalékon tartják, 2025-re pedig 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra mérséklik. A reálbérek 2023 szeptemberében indult emelkedése a fogyasztásban eddig csak kis mértékben jelent meg, a következő hónapokban azonban fokozatosan javulhat a kereslet.

Az idei második félévben lehet még tér a kamat további csökkentésére

Az idei év második negyedévében az MNB folytatta a kamatcsökkentéseket, így június végére az alapkamat 7,00 százalékra csökkent. „A júniusi visszafogottabb kamatcsökkentés oka elsősorban a pénzpiaci hangulat romlása volt, a június közepén ismét erőteljesebbé váló forintgyengülés, valamint a Fed várható kamatcsökkentésének eltolódása miatt az MNB óvatosabbá vált. A kamatvárakozások eközben továbbra is a jelenlegi alapkamat szintje alatt találhatóak, ami jelzi, hogy lehet mérsékelt tér a kamat további csökkentésére az idei második félévben” – fejtette ki Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.

Az elemzők várakozása szerint a következő egy-két ülésen nem valószínű újabb kamatcsökkentési döntés a Monetáris Tanács részéről, ugyanakkor az alapkamatot az év végére 6,50 százalékra prognosztizálják a szakértők. A dezinfláció folytatódhat 2025-ben, ami a várhatóan csökkenő dollárkamatok mellett további kamatcsökkentések lehetőségét vetítheti előre, így jövő év végére az irányadó kamatláb 5,50 százalékra mérséklődhet itthon.

Gyengültek az euró-forint keresztárfolyamra vonatkozó várakozások

A gazdasági elemzők euró-forint keresztárfolyamra vonatkozó várakozásai gyengültek a korábbi előrejelzéshez képest: áprilisban még 382,5 forintos euróárfolyamot vártak az idei év végére, míg 2025 végére 380 forintot. Az új előrejelzések szerint 2024 végére 392,5 forint, 2025 végére pedig 390 forintos euróárfolyam valószínűsíthető.

„A gyengébb árfolyamvárakozásunk fő oka, hogy a Fed kamatcsökkentései lassabban érkeznek, mint korábban vártuk, ami erősíti a dollárt, és gyengítő hatással van a feltörekvő piaci devizákra, így a forintra is. További magyarázó tényezőnek tartjuk, hogy a forint reáleffektív árfolyama az elmúlt években érdemben felértékelődött. Eközben azonban a számottevő külkereskedelmi többlet nem indokolja a forint tartós gyengülését sem” – emelte ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője.

Az államháztartási hiánycél szigorú fegyelem mellett elérhető 

A szakértők megállapítása szerint az idei 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez nem szükséges drasztikus költségvetési megszorító intézkedések bevezetése. Ugyanakkor a hiánycél elérése továbbra is kockázatokkal jár, bár ezek mértéke a GDP néhány tized százalékpontjára korlátozódik. Az idei évben megemelt 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesítése akkor valószínűsíthető, ha a költségvetési fegyelem megmarad, és a korábban bejelentettnek megfelelően, a kormány elhalaszt bizonyos beruházásokat. 2025-re a gazdasági növekedés felgyorsulása és az adóbevételek várható további növekedése miatt a 3,7 százalékos költségvetési hiánycél elérését szintén csak mérsékelt kockázatok övezik.