4,5 százalék körül alakulhat az idén az építőipar növekedése
Nagy Márton közölte, a kormány a következő évben azon dolgozik, hogy az ország elkerülje a recessziót. Ez azonban attól függ, hogy Németország recesszióba esik-e. A miniszter szerint a valódi kérdés az, hogy Németország milyen mély és milyen hosszú ideig tartó recesszióba esik. Kiemelte, hogy az építőipar hármas szorításban van az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet miatt.
Az emelkedő költségek miatt kialakuló költségsokkról szólva a miniszter példaként említette, hogy míg az infláció 20 százalékos, az építőipari árindex - főként az anyagköltségek emelkedése nyomán - meghaladhatja a 30 százalékot. A dráguló finanszírozásról megjegyezte, a jegybanki alapkamat emelések hatására a hitel piac kétszámjegyű tartományban van, amelyre az elmúlt 20 évben nem volt példa. Ez a kamatszint pedig megállíthatja az építőipart - vélekedett. A kereslet alakulásánál hozzátette, hogy az új szerződések állománya esik vissza, az év végére elérheti a 2017-es, 2018-as szintet.
Kitért arra is, hogy az állami beruházások értéke 2020-ban tetőzött 3500 milliárd forinttal, idén ez az érték 2700 milliárd forintra, egy egészségesebb szintre fog csökkeni. Mindezen beruházások 60-70 százaléka tartozik az építőipari beruházások körébe - jelezte. Egyúttal rámutatott, hogy a következő két évben az állami beruházások elhalasztása miatt az építőipar teljesítménye jelentősen vissza fog esni.
Nagy Márton elmondta, hogy az idén 17 000 új lakással számolnak, ez jövőre 10 000 körül alakul, míg 2024-ben az alatt lehet. Az első Orbán-kormány alatt tudtak egy év alatt 40 ezer lakást építeni, ezt a számot azóta sem tudták elérni, az okait vizsgálják - fejtette ki. A miniszter szerint lakáspiaci reformra van szükség ahhoz, hogy közép-, illetve hosszú távon a 40 ezres lakásszámot el tudják érni.
Lázár János építési és beruházási miniszter elmondta, hogy elkészült az új állami építési beruházási kerettörvény, amelynek megalkotása érdekében 26 szervezettel egyeztettek, amelyektől 900 darab javaslatot kaptak, és azok nagy részét be is építették a szabályozásba. Az új kerettörvényről szerdán dönt a kormány, még ebben a hónapban pedig az Országgyűlés elé kerül.
Lázár János elmondta, hisz abban, hogy ez a törvény a magyar építőipari multik megszületésének és sikerre vitelének is hatékony eszköze lesz, hogy a Mol-hoz és az OTP-hez hasonlóan az építőiparban is szülessenek olyan nagyvállalkozások, amelyek képesek regionálisan terjeszkedni. Magyarország Kelet-Közép-Európa építőipari nagyhatalma lehet a következő évtizedben - mondta. A szakma szempontjából a legfontosabb tényezőnek nevezte, hogy az új szabályozás hatására létrejön az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa. Ez nem kormányzati szervezet lesz, tagjai a szakmai testületekből, érdekképviseletekből verbuválódnak. Feladatai közé tartozik egyebek mellett az építési beruházási feladatok és a tervezői szolgáltatások rendszere, illetve a BIM-szabályozás, valamint a közbeszerzési feltételrendszer kialakítása.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: 2022 jó év lesz az építőipar számára, amelynek a termelési értéke 4-5 százalékkal is magasabb lehet az előző évinél. Folyó áron számolva az ágazat teljesítése a 6000 milliárd forintot is meghaladhatja.
