5 dolog, amire még idén érdemes odafigyelni az építőiparban

Kevés olyan területe van az üzleti életnek, amelyben akkora változásokat hozott volna a világjárvány, mint éppen az építőipar. Megváltoztak és folyamatosan változnak is azok az igényeink, amelyeknek egy-egy épületnek meg kell felelnie. Ma már nem feltétlenül különül el egymástól a munkavégzés és a magánélet színtere, a vásárlási szokásaink pedig egyre inkább áthelyeződnek az online térbe. Ezek a folyamatok még évekig eltarthatnak, mire a változás teljes mértékben bekövetkezik. Ugyanakkor ezek az átalakulások fordulópontot jelentenek az építőipari ágazat számára, egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy elinduljunk a jövőnek megfelelő épített környezet megteremtése felé.

5 dolog, amire még idén érdemes odafigyelni az építőiparban

Íme öt kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire még 2022-ben érdemes odafigyelni:

1. A régi épületek új életre kelnek

A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.

„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára” – mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere

2. Újra kell gondolni az épületek funkcióit, az újragondolás legfőbb szempontja az energiagazdálkodás kell legyen

Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket. Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz. Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.

3. A digitalizáció alapvető tényezővé válik

Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.

A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában. Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.

„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része” – tette hozzá Szontág Balázs.

4. Új értelmet nyer az épületbiztonság is

Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára. Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.

5. Elmélyülnek az építőipar és más ágazatok közötti kapcsolatok

Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.

Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.

„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben” – összegezte Szontág Balázs.

Lengyelországban 76 kis moduláris nukleáris reaktort létesítenének 2038-ig

Lengyelországban 76 SMR típusú kis moduláris nukleáris reaktort létesítenének 2038-ig - jelentette be kedden Daniel Obajtek, a PKN Orlen állami tulajdonú energetikai nagyvállalat vezérigazgatója.
2023. 02. 01. 07:30
Megosztás:

Közlekedési fennakadásokat, baleseteket okoztak az újabb téli viharok az Egyesült Államok középső részén

Fagyott és ónos eső miatt több ezer légijáratot töröltek kedden az Egyesült Államok középső és déli részén, több államban az iskolák is zárva maradtak.
2023. 02. 01. 07:00
Megosztás:

BKV: a forrás rendelkezésre áll, a bértárgyalások folytatódnak

A BKV munkavállalói a vállalatvezetés döntésének értelmében bérmegállapodás nélkül is emelt összegű januári bért kapnak, a tárgyalások lezárásához szükséges egyeztetések tovább folytatódnak - közölte a társaság kedden az MTI-vel.
2023. 02. 01. 06:30
Megosztás:

A BME kutatója csaknem 2 millió eurós támogatást nyert az ERC Consolidator Grant pályázatán

Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szilárdtest fizikával foglalkozó kutatója öt évre csaknem 2 millió eurós (mintegy 778 millió forint) támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) Consolidator Grant pályázatán - közölte az egyetem kedden az MTI-vel.
2023. 02. 01. 06:00
Megosztás:

BKK: idén is folytatódik az utastájékoztatás megújítása

Idén is folytatják a kiemelt fővárosi csomópontok utastájékoztató elemeinek korszerűsítését, először január végén a Blaha Lujza tér környéki megállók oszlopait újították fel, ahol a korábbiakhoz képest bővebb, informatívabb és korszerűbb táblákkal találkozhatnak az utasok - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kedden az MTI-vel.
2023. 02. 01. 05:30
Megosztás:

Sikeresen zárult a Vodafone Magyarország felvásárlás

Sikeresen zárult a Vodafone Magyarország felvásárlása, a magyar állam 49 százalékos részesedést szerzett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kedden az MTI-vel.
2023. 02. 01. 05:00
Megosztás:

Az európaiak az egészségügyre fordítanák a legtöbb helyreállítási forrást

Az európaiak az egészségügy, az energiaellátás, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, valamint a foglalkoztatás területeire fordítanák a legtöbb támogatást a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási eszköz keretéből - derült ki az Európai Bizottság által kedden közzétett Eurobarométer-felmérésből.
2023. 02. 01. 04:30
Megosztás:

Technikai recesszióba került Csehország

A tavalyi utolsó negyedévben 0,3 százalékkal visszaesett Csehország bruttó hazai terméke (GDP) az előző negyedévhez viszonyítva, ezzel technikai recesszióba került az ország, miután a GDP két egymást követő negyedévben is csökkent - jelentette a CTK hírügynökség a Cseh Statisztikai Hivatal közleményére hivatkozva.
2023. 02. 01. 04:00
Megosztás:

Lesz baj! Megszűnhet a TB-finanszírozott fogorvosi ellátás több helyen

Komoly problémával néznek farkasszemet az alapellátásban dolgozó fogorvosok, hiszen a praxisok rezsitámogatását jelentősen meg kellene emelni, mert annak hiányában nagyon sok fogorvos jelenthet csődöt a közeljövőben – nyilatkozta a Napi.hu-nak Iványi József budapesti alapellátó fogorvos.
2023. 02. 01. 03:00
Megosztás:

A csornai szerelvénygyártó Farkas Kft. több mint 300 millió forintból növeli hatékonyságát

A csornai székhelyű Farkas Szerelvénygyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 334,66 millió forintos fejlesztéssel növeli hatékonyságát; a beruházáshoz 234,26 millió forintos, feltételesen vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Széchenyi Terv Plusz programban - közölte a társaság kedden az MTI-vel.
2023. 02. 01. 02:30
Megosztás:

Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek - jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.
2023. 02. 01. 02:00
Megosztás:

Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart regisztráltak Hargita megyében a 2011-es népszámláláshoz képest

Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia "legmagyarabb" megyéjében - derült ki a román statisztikai intézet keddi közleményéből, amelyben területi bontásban közölt ideiglenes adatokat a tavalyi népszámlálásról.
2023. 02. 01. 01:30
Megosztás:

NAV: igazolásokkal ellenőrizhető az szja-bevallási tervezet

Február közepéig mindenki megkapja a tavalyi jövedelme és az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat, ezek alapján ellenőrizhető a személyi jövedelemadó bevallási tervezete és a pénztárakba befizetett összegek után járó adóvisszatérítés összege - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keddi közleményében.
2023. 02. 01. 01:00
Megosztás:

Duna House: az idei év a felújításokról szólhat

A megugró energiaköltségek miatt az idei év a felújítások éve lehet az ingatlanpiacon, de a dráguló kivitelezési és anyagköltségek finanszírozására sok esetben elengedhetetlen lesz a pénzügyi segítség - írta a Duna House az MTI-nek eljuttatott közleményében kedden.
2023. 02. 01. 00:01
Megosztás:

Végleg leállítja a Tihange 2 atomreaktort Belgium

Belgium kedden éjfélkor, 40 év után végleg leállítja a kelet-belgiumi Huy Tihange nevű városrészében található atomerőmű 2-es blokkját - jelentette a Le Soir című francia nyelvű belga napilap kedden.
2023. 01. 31. 23:30
Megosztás:

A negyedik negyedévben a várakozásokra rácáfolva nőtt az euróövezeti GDP

A csökkenést jelző várakozásokkal ellentétben a bruttó hazai termék emelkedett kissé a negyedik negyedévben az euróövezetben az előző negyedévhez mérve - közölte kedden az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatok alapján.
2023. 01. 31. 23:00
Megosztás:

Jelentősen verte a várakozásokat az UniCredit

Az UniCredit 2,46 milliárd eurós adózott eredménnyel zárta a negyedik negyedévet, messze felülmúlva az 1,03 milliárd eurós várakozást - olvashatjuk az ERSTE hazai elemzői anyagában.
2023. 01. 31. 22:30
Megosztás:

Óva intenek a friss inflációs adatok - Mégsincs vége a drágulásnak?!

Tegnap a januári spanyol infláció, ma pedig a francia mutatott negatív meglepetést.
2023. 01. 31. 22:00
Megosztás:

Jelentősen nőtt az utasbiztosítások iránti kereslet

Több mint 21 ezer utasbiztosítást kötöttek az utazás előtt állók tavaly december elejétől idén január közepéig, ami 85 százalékos emelkedés éves összevetésben - közölte saját adatai alapján a Netrisk.hu. online biztosításközvetítő kedden az MTI-vel.
2023. 01. 31. 21:30
Megosztás:

Építőipari kilátások 2023-ra

2022-vel kétségkívül nehéz évet tudhatunk magunk mögött. A háború kitörése, a forint elszabaduló inflációja és az alapanyagárak emelkedése az építőiparra is kihatott. A 2023-as évre vonatkozóan nézve is sok a kérdés. Cikkünkben áttekintjük, mi az, ami már most, elöljáróban látszik az építőipar idei évére vonatkozóan.
2023. 01. 31. 21:00
Megosztás: