Egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után is meghosszabbították a veszélyhelyzetet

A parajdi vészhelyzeti bizottság csütörtökön újabb 30 nappal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, a veszélyhelyzet június 7-éig marad érvényben - közölték. A Hargita megyei településen napra pontosan egy éve, 2025. május 8-án vezették be először a rendkívüli állapotot, miután a Korond-patak vize elkezdett betörni a román állami tulajdonban lévő sóbányába.

A Hargita megyei prefektúra közlése szerint a most jóváhagyott júniusi határidőig továbbra is tilos a belépés a veszélyeztetett területekre és a Sószorosba. A hatóságok felügyelik a térséget és szükség esetén tájékoztatják a lakosságot, illetve segítséget nyújtanak számára.

A terület biztonságossá tételéhez szükséges munkálatok elvégzéséről is gondoskodnak, és folyamatosan tájékoztatják a fejleményekről a szomszédos településeket.

Továbbá rendszeres méréseket végeznek a Korond-patakon és a környékbeli folyóvízen, felügyelve a víz sókoncentrációját.

A székelyföldi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet a megelőző napok heves esőzései okoztak, a tűzoltók nagy kapacitású szivattyúval próbálták kiszivattyúzni a vizet a bányából, de nem jártak sikerrel.

A helyi vészhelyzeti bizottság 2025. május 8-án hirdetett vészhelyzetet a településen, amelyet azóta havonta meghosszabbítottak. Pár hétre rá, 2025. május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia. Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt.

Az évforduló kapcsán e hét elején a román Recorder oknyomozó portál terjedelmes riportban elevenítette fel a bányakatasztrófa körülményeit, és az eltelt időszak fejleményeiről is beszámolt. Rámutatott: miközben a bánya elárasztása nyomán a helyi gazdaság összeomlott, a bányakatasztrófa felelősét egy évvel a tragédia után sem nevezték meg, és a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) csak a javasolt sürgősségi munkálatok felét végezte el.

Csupán a Korond-patak vizét a bánya fölött átvezető csőrendszer készült el, a patak medrének lebetonozása, mellyel a jövőbeli szivárgásokat kívánják megelőzni, várat magára. A Korond-patakon megépítendő árvízvédelmi rendszer, a védőgát és záportározó munkálatai is hátra vannak, a tervek szerint idén kezdődhetnek el - írta a Recorder.

A portál megszólaltatta Gerhard Winters holland hidrológust is, annak a küldöttségnek a vezetőjét, amelyet az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja tavaly májusban küldött a helyszínre. Szerinte a veszély nem múlt el, nehéz megjósolni, mikor következhet be egy beomlás vagy más esemény. A felszín alatti nagy mennyiségű sós víz miatt a Korond-patakkal érintkező folyóvizek sótartalma bármikor megnőhet, ami a mezőgazdaságra, a természetre, az ivóvízellátásra is káros hatással lesz.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.