65% nem fizet nyugdíjjárulékot, nagy baj lesz ebből!

A világon - szakértők becslése alapján - mintegy 2,2 milliárd alkalmazott nem fizeti a nyugdíjjárulékát, mely globálisan a munkaerőpiac 65 %-át jelenti. Mindez az állami nyugdíjrendszerek és a kormányzatok számára jelentős problémát jelent, amennyiben az öngondoskodási hajlandóság nem fog növekedni erőteljesen a jövőben. Hazánkban is kevesen gondoskodnak a nyugdíjas éveikről, az Európai Unión belül pedig kifejezetten az utolsók között van Magyarország a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal.

65% nem fizet nyugdíjjárulékot, nagy baj lesz ebből!

Világszerte a 26-35 év közötti munkavállalók körülbelül 79%-a egyáltalán nem tesz félre nyugdíjas éveire. A PwC becslései szerint az Egyesült Államokban a nyugdíj előtt állók (55-64 éves korosztály) nyugdíjcélú megtakarításainak középértéke 120 000 dollár, ami 15 év nyugdíjban töltött idővel számolva várhatóan kevesebb mint 1000 dollárt biztosít majd havonta. Ez aligha elegendő, különösen, ha bekalkuláljuk a várható élettartam és az egészségügyi ellátás költségeinek növekedését.

Magyarországon sem jellemző az öngondoskodás

Magyarországon a KSH közvéleménykutatási adatai szerint a munkaképes lakosságon belül csak 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 1 625 milliárd forint, ami mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg. Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla.

A PwC szakértői szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy Magyarországon viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjra. Az Európai Unión belül ebben Magyarország sereghajtó, mivel hazánkban az ilyen jellegű megtakarítási kedv a 22. a sorban.

A legtöbb itthoni nyugdíjmegtakarítási-eszköz egyösszegű kifizetést is lehetővé tesz a nyugdíjas kor elérésekor. Így az a néhány millió forint, amit az öngondoskodók félretesznek, gyakran ház, telek, autó vásárlásra – vagy az unokák megsegítésére – megy el, és nem a havi nyugdíjak hosszú távú kiegészítésére.

„A magyarok elsősorban az államtól várják a nyugdíjukat, amelynek várható összegét két dolog határozza meg: egyrészt az átlagfizetés 1988-tól, másrészt pedig a munkaviszonyban, más kereső tevékenységgel eltöltött idő. Városi legenda tehát az, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt évben megkeresett bérek alapján kapunk nyugdíjat” – mutat rá Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója.

Honyek Péter azt is hozzáteszi, hogy a kiemelkedően magas munkabérből élők gyakorlatilag bármekkora összegű nyugdíjat megszolgálhatnak, mivel 2013-tól nincs járulékfizetési felső határ Magyarországon. Előtte legfeljebb évi 7-8 millió forintos jövedelemig kellett nyugdíjjárulékot fizetni, és így az állam által adott nyugdíjaknak is volt egy felső határa. Azóta azonban a kiemelkedően magas bérek után is kell járulékot fizetni, és ezen befizetések után az érintettek „szupernyugdíjakra” válhatnak jogosulttá. Ezeket az érintettek óriási befizetései alapozták meg, mivel ők az elmúlt nyolc évben kiemelkedő mértékben járultak hozzá a közterhekhez.

Bajban a kisvállalkozók

„Az érem másik oldala azonban elég sötét, hiszen a nyugdíjrendszerünk extra alacsony nyugdíjakat is eredményezhet. Ha valaki egész életében a minimálbérnek megfelelő összeget keresett, akkor a nyugdíja is ennek megfelelő lesz. Ez különösen a kisvállalkozók – és kiemelten a 420 ezer katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) adóalany – számára jelent gondot, mivel ők törvényesen fizetnek a minimálbér vagy még alacsonyabb összeg után járulékokat, miközben vállalkozásukból felvett osztalékból élnek. Az osztalék után nem fizetnek járulékot, és így nyugdíjra sem jogosultak azután” – teszi hozzá Honyek Péter.

A szakember szerint e csoport számára különösen nehéz váltás lesz a nyugdíjaskor elérése, mivel a nyugdíjuk a korábbi osztaléknak csak egy részét, gyakran csak a töredékét fogja fedezni. Például a 2021. évi szabályok alapján egy havi 50 ezer forintot kereső katás adóalany csak annyi nyugdíjat szolgál meg, mint egy havi 102 ezer forintot kereső munkavállaló, ráadásul évente csak 7,3 hónap szolgálati időt szerez. Ezért a katás adóalany vállalkozók nyugdíjjogosultsága minimális lesz.

„Magyarországon tehát elsősorban a kisvállalkozó réteg számára lenne szükséges az, hogy aktívak legyenek a nyugdíjcélú öngondoskodásban. Ha ez nem történik meg, akkor az érintett vállalkozók a nyugdíjba vonulás után sem adhatják majd fel az ipart, egyszerűen megélhetési okokból. Az állam a személyijövedelemadó-rendelkezéseken keresztül már most is ösztönzi az öngondoskodást, de további lehetőségek, célzott tájékoztatási kampányok üdvözlendőek lennének” – mondja a PwC szakértője.

Növekszik a globális nyugdíjalapok által kezelt vagyon

PwC elemzése szerint a globális nyugdíjalapok által kezelt vagyon 2025-ig 18 ezer milliárd dollárral fog növekedni – a 2019-es 52 ezer milliárd dollárról 2025-re 70 ezer milliárd dollárra, ami 5,2%-os éves átlagos növekedési ütemet jelent.

Az elemzés alapján az amerikai nyugdíj-előtakarékossági programok teljes vagyona 2025-re várhatóan 12 ezer milliárd dollárral nő – a 2019-es 33 ezer milliárd dollárról 2025-ig 45 ezer milliárd dollárra –, ami 6%-os éves átlagos növekedési ütemet jelent. Ez kétszer akkora növekedés, mint az összes többi globális piacon együttvéve.

A PwC tanulmányából kiderül, hogy 2025-re az Egyesült Államokban kezelt nyugdíjvagyon teszi ki a világ nyugdíjvagyonának 64%-át, míg az Egyesült Királyság és Kanada – a világ második és harmadik legnagyobb nyugdíjcélú megtakarítási piaca – a globális nyugdíjvagyon mindössze 5,6%-ával, illetve 4,7%-ával fog rendelkezni.

2,2 milliárd magán- és közszférában dolgozó munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot

A nyugdíjcélú öngondoskodási termékek globális piaca minden korábbinál jobban függ a járulékalapú (DC) és az egyéni nyugdíjszámla (IRA) alapú programoktól. Mégis mintegy 2,2 milliárd globális magán- és közszférában dolgozó munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot – ez a teljes globális munkaerő (3,4 milliárd munkavállaló) 65%-a. Az Egyesült Államokban a magánszektorban dolgozók fele (60 millió munkavállaló) számára nem elérhető munkáltató által finanszírozott nyugdíjprogram, vagy nem vesz részt ilyenben. Ez nagyrészt azért van így, mert a kisvállalkozásokat a nyugdíjprogramok kapcsán jelentős költségek terhelik, illetve az egyéni vállalkozóknak is sajátos igényeik vannak.

A szolgáltatók különösen a fiatalabbaknak segíthetnek a nyugdíjba vonulás sokkal korábbi megtervezésében azzal, ha felhívják a figyelmet a hosszú távú megtakarításokból származó előnyökre. Ehhez azonban az is szükséges, hogy megértsék a nyugdíjcélú megtakarítások elmaradásának okait és bővítsék a juttatások körét, amivel jobban kiszolgálhatják a különféle igényeket. A PwC 2020-as pénzügyi jóléti felmérésében a megkérdezett baby boomerek 56%-a mondta azt, hogy a nyugdíjba vonulás után is dolgozni fog, akár saját elhatározásából, akár pénzügyi szükségszerűségből – ez jóval magasabb arány, mint a korábbi generációk esetében. A Covid-19-válság rávilágított az életminőséget javító pénzügyi jóléti termékek iránti keresletre is.

A digitális térben előforduló veszélyekre hívja fel a fiatalok figyelmét a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy felhívja a fiatal korosztály figyelmét a digitális térben előforduló veszélyekre - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 04. 03:00
Megosztás:

Ha Ön 1949-1975 közötti születésű, akkor van oka a félelemre

Az 1949 és 1975 között világra jött nemzedéket gyakran a baby boom korszakhoz, illetve annak későbbi hullámához sorolják. Ez a generáció életútja során jelentős társadalmi és gazdasági változások tanúja volt, most pedig újabb kihívások elé kerül, miközben fokozatosan belép az időskorba. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a legfontosabb kockázatokat, amelyek különösen jellemzőek erre a korosztályra.
2025. 10. 04. 02:00
Megosztás:

Itt az időpont! Magyarország így vezeti be az eurót

Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával vállalta az euró bevezetését, de 2025. október 3-án még nincs hivatalos céldátum, és a forint nem tagja az ERM II-nek (az euró előszobájának). A 2024–2025-ös konvergenciaértékelések alapján több maastrichti kritérium sem teljesül tartósan (infláció, kamat, költségvetési egyenleg), valamint jogszabályi összeegyeztethetetlenségek is fennállnak.
2025. 10. 04. 01:00
Megosztás:

Felmondani csak az öregek szoktak

Forradalmi szemléletváltást sürget a generációk kezelésében a Magyarország egyik vezető HR-szolgáltatója, a WHC Csoport.
2025. 10. 04. 00:01
Megosztás:

Letette az uralkodói esküt az új luxemburgi nagyherceg

Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt - tájékoztatott a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
2025. 10. 03. 23:00
Megosztás:

Deloitte: 26 kiemelkedő magyar vállalatot díjaztak

A Deloitte Private Best Managed Companies üzleti mentorprogramja 2022-ben indult Magyarországon azzal a céllal, hogy szakmai támogatást adjon a hazai magántulajdonú cégeknek, és elismerje a kiemelkedő teljesítményt; a független zsűri idei döntése alapján 26 társaság nyerte el a Kiválóan Vezetett Vállalatok minősítést - közölte a tanácsadó vállalat pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 22:00
Megosztás:

Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkentek a termelői árak

Az euróövezetben és az Európai Unióban havi és éves szinten is csökkentek az ipari termelői árak augusztusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
2025. 10. 03. 21:00
Megosztás:

Erősödött a forint pénteken

Erősödött a forint pénteken a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. A forint a hetet is nyereséggel fejezte be.
2025. 10. 03. 20:00
Megosztás:

Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását

Magyarország és Románia uniós forrásból közösen fejleszti a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását, így javítva a vízhiányos területek vízháztartását - közölte a programban részt vevő Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 19:30
Megosztás:

Felülteljesítő volt a BUX az európai piacokhoz képest

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 812,54 pontos, 0,82 százalékos emelkedéssel, 100 462,96 ponton zárt pénteken.
2025. 10. 03. 19:00
Megosztás:

2 milliárdos állami támogatás a víziszárnyas-tartóknak a madárinfluenza ellen

Már 2,038 milliárd forint állami támogatást folyósított a Magyar Államkincstár a víziszárnyas-ágazat szereplőinek a madárinfluenza elleni védekezés segítése érdekében. A kormány támogatásának köszönhetően az idén júliusban beadott kérelmek alapján első körben 105 érintett baromfitartó juthat forráshoz. Jelentős az érdeklődés a kompenzáció iránt, amelyet minden érintett novemberre kézhez kap - tájékoztatta Nagy István agrárminiszter az MTI-t az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleményében.
2025. 10. 03. 18:30
Megosztás:

Fél Oroszországot már hó borítja

Oroszország területének mintegy ötven százalékát már hó borítja - közölte Roman Vilfand, Oroszország Hidrometeorológiai Központjának tudományos vezetője pénteken az Interfax hírügynökséggel.
2025. 10. 03. 18:00
Megosztás:

Szeptemberben is kedvezőbb üzemanyagárakkal találkozhattak a magyar családok a hazai töltőállomásokon, a szomszédos országok átlagához képest

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 szeptemberében Magyarországon a 95-ös benzin havi átlagára 585 forint volt, ami 2 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok 587 forintos átlaga.
2025. 10. 03. 17:30
Megosztás:

Rekord bérigények és élményközpontú álláskeresés – jön a Műegyetemi Állásbörze

Október 14–15-én ismét megrendezik a nagymúltú Műegyetemi Állásbörzét, amely nem csupán a munkaadókat és a hallgatókat hozza össze, hanem pontos képet is ad arról, milyen elvárásokkal lép a munkaerőpiacra a jövő műszaki értelmisége.
2025. 10. 03. 17:00
Megosztás:

Megkezdte munkáját az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum

"Kidolgoztuk azokat a hosszú távú terveket, feladatokat, amelyek a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a jövőben" - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint Mocz András, a tárca erdőkért felelős helyettes államtitkára.
2025. 10. 03. 16:30
Megosztás:

FAO: csökkentek a globális élelmiszerárak szeptemberben

Szeptemberben csökkent az élelmiszerek világpiaci ára az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján pénteken közzétett adatok szerint.
2025. 10. 03. 16:00
Megosztás:

Megkezdődött a képviselőházi választás Csehországban

Megkezdődött a képviselőházi választás péntek délután Csehországban, ahol a voksolás már hagyományosan kétnapos.
2025. 10. 03. 15:30
Megosztás:

A Kormány a Széchenyi Mikrohitel MAX+ keretében magasabb hitelösszeggel és szélesebb felhasználási lehetőségekkel támogatja a hazai kkv-k növekedését

A Kormány mindent megtesz a hazai mikro, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása, termelékenységük növelése és méretugrásuk elősegítése érdekében. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a Széchenyi Mikrohitel Max+ hiteltermék üzletszabályzatát.
2025. 10. 03. 15:00
Megosztás:

Megérkeztek a fővárosba az első elektromos csuklós autóbuszok

Megérkeztek a fővárosba az elektromos csuklós autóbuszok első példányai, amelyek a már felkészítés és tesztelés alatt álló, harminc szóló elektromos jármű mellé csatlakoznak - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 14:30
Megosztás:

Alig több mint 4 millió tonna lehet a 2025 évi kukoricatermés

Az aszályos nyár miatt idén hektáronként 5,6 tonna terméshozam mellett várhatóan 4-4,2 millió tonna lesz a hazai kukoricatermés. Az egyre sűrűbben jelentkező időjárási szélsőségek miatt nagyon kiszámíthatatlanná váló környezetben a termelők a korábbinál jóval óvatosabban közelítenek ehhez a növényhez, ami a vetésterület gyors zsugorodásában is megmutatkozik: míg 10-15 évvel ezelőtt még 1,2 millió hektáron termesztettek kukoricát, idén már mindössze 750 ezer hektár volt a vetésterület.
2025. 10. 03. 14:00
Megosztás: