8 érv az európai kötvények mellett
1. A GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENSÚLY HELYREBILLENÉSE KEDVEZŐEN HAT EURÓPÁRA IS
Azok az országok, amelyek a korábbi növekedési modellekből a legnagyobb hasznot húzták, most nehéz helyzetbe kerültek. Az árutőzsdei nyomás és az alacsony inflációs ráta érmének azonban van másik oldala: azokban az országokban, amelyek inkább fogyasztói, mint előállítói az árutőzsdei áruknak, kisebbfajta Kánaán köszöntött be: az alacsonyabb árak újabb adósság felvétele nélkül növelték a reáljövedelmeket. Az alacsony inflációs ráta lehetővé tette a jegybankok számára, hogy rendkívül megengedő monetáris politikát vezessenek be (és tartsanak fenn), és az „újraegyensúlyozott” országok hatására a fejlett piacokon is egyre állandóbb és növekvő mértékű növekedési ráták tapasztalhatók.
2. AZ EKB KÉNYELMESEN BŐVÍTHETI A MENNYISÉGI LAZÍTÁSI PROGRAMOT
Az alacsonyabbra módosított inflációs és növekedési várakozások miatt nem valószínű, hogy a mennyiségi lazítást a tervezettnél korábban kivezetnék. A piac továbbra is arra számít majd, hogy a legvalószínűbb kimenetel a program 2016 szeptembere utánig való meghosszabbítása, ami kedvezően hatna az európai befektetési minősítésű alapokra.
3. AZ ÁLLAMKÖTVÉNY-HIÁNY KAPÓRA JÖN A MINŐSÉGI VÁLLALATI KÖTVÉNYEKNEK
Az eurózóna országainak költségvetési hiánya csökken, vagy legalábbis nem nő jelentősen, miközben az EKB belföldi államkötvényeket vásárol. Ez eltér az Egyesült Királyság és az USA helyzetétől, ahol a mennyiségi lazítás jelentős költségvetési költekezéssel járt együtt, melynek célja a bankok és a fogyasztók védelme volt. Ennek következtében az eurózónában a nettó államkötvény-kibocsátás értéke negatív, ez egyrészt csökkenti az államkötvény-hozamokat, másrészt a magasabb hozamot kínáló és jobb minőségű vállalati kötvények felé tereli a befektetőket.
4. A HELYZET MEGÉRETT AZ ÚJBÓLI TŐKEBEÁRAMLÁSRA
Az áprilisban véget ért 18 hónap során csaknem 22 milliárd USD értékű befektetés történt az európai befektetési minősítésű kötvényekbe, és a tempó jó ütemben nőtt, amikor bejelentették a mennyiségi lazítási programot. A német államkötvények hozamának növekedésével megfordult a trend – az eszközosztályból az elmúlt négy hónapban folyamatosan áramlott ki a tőke. Mi kell ahhoz, hogy újból elkezdjen beáramlani? Az, hogy a befektetőknek legyen elkölteni való készpénzük. Az áramlási adatok arról tanúskodnak, hogy a kiáramlott összegek javát nem forgatták vissza kötvényjellegű papírokba, de még csak részvényekbe sem; a jelenség fő haszonélvezői a betéti számlák voltak. A negatív befektetési kamatok miatt azonban ezek a szunnyadó pénzek nem sokáig pihennek majd a számlákon, ráadásul a befektetők felismerik a befektetésre érdemes értéket is, amely, amint lejjebb bővebben is kifejtjük, az utóbbi időben javulásnak indult.
5. JAVULT AZ ÉRTÉKAJÁNLAT
A közelmúltban tapasztalt volatilitás óta jelentős mértékben javult az értékajánlat. A vállalati hitelszpredek jelenleg kétéves rekordszinten állnak, a hozamok meghaladják az 1,5%-ot. Ezek a szintek sokkal vonzóbbnak tűnnek, mint az egyéb jó minőségű alternatívák, például a bankbetétek, melyek hozama negatív, vagy az államkötvények.
6. A VÁLLALATOK TOVÁBBRA IS ÓVATOSAK: A FUNDAMENTÁLIS ADATOK STABILAK
A fundamentális mutatók stabilak, ami eggyel több ok arra, hogy megelégedjünk a jelenlegi elérhető hozamszintekkel. Az európai vállalatok számára nagy a csábítás, hogy újból hiteleket vegyenek fel – a refinanszírozási ráta alacsony, a részvényeseknek pedig vonzó többszörösök formájában adhatják tovább az értéket –, de Európában kisebb hajlandóságot mutatnak, mint az Egyesült Államokban, ahol a cégek 10%-kal többet fizetnek ki, mint a saját cash-flow-juk, és azért adósodnak el, hogy abból finanszírozzák a befektetőknek történő kifizetéseket. Európában viszont korlátozott a költekezés mértéke, ahhoz, hogy az európai vállalatok ennyire magabiztosak legyenek és felhagyjanak a védekező hozzáállással, ennél jóval nagyobb ütemű növekedésre lenne szükség. A cégek egyelőre elégedettek azzal, hogy állandó szinten tartják a tőkeáttételük mértékét, javul a bevételük és – néhány esetben – a hitelminősítésük javításán dolgoznak.
7. A HANGULAT HELYETT IDEJE LENNE MEGINT A FUNDAMENTÁLIS ADATOKRA ÖSSZPONTOSÍTANI
Az utóbbi időben a makrokörnyezet volt a hangulatot meghatározó fő tényező. Jó példa erre, hogy a kínai növekedés lassulásának hatására minden ágazat csökkenésnek indult, azonban ennek fundamentális alapon nem kellett volna komoly hatással lennie az európai GDP-re vagy az európai vállalatok összességére. Az év elején a politikai kockázatok miatt aggódtunk. A kockázatok azonban mára sokat enyhültek, ezért a figyelemnek inkább ismét a fundamentális tényezők felé kellene fordulnia.
8. SZÁMÍT A FUTAMIDŐ
A tavasz markánsan figyelmeztetett arra, hogy a futamidő igenis számít. Az ötéves futamidejű német államkötvények 38 bázispontos csökkenésének hatására az egész eszközosztály 5%-ot esett. Azóta a német államkötvények 15 bázispontos tartományon belül kereskednek, és az eszközosztály is visszahódította korábbi részesedésének egy részét. Csakhogy az EKB-nek esze ágában sincs kamatot emelni Európában. A „csordaszellem” miatt esetleg az európai kamatok is megindulnak felfelé, amikor a Fed kamatot emel, de a piacok ezt a jelenséget már jórészt beárazták. Az amerikai és a német államkötvények közötti eltérés egy darabig még nem is fog eltűnni, mivel a két ország gazdasági ciklusa egészen más szakaszban jár. Egyelőre nem nagyon látszik olyan rövid távú tényező, amely kizökkenthetné a német államkötvényeket ebből a tartományból.
