Az erős forint vállalkozások fennmaradását is veszélyezteti a szállodaiparban

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) és a GKI Gazdaságkutató Zrt. Közös konferenciájának egyik kerekasztal-beszélgetésén a szakember kiemelte, hogy 2019 volt az utolsó nyugodt év a turizmusban. A pandémiánál és az energiaválságnál is komolyabb és tartósabb hatása lehet az árfolyamnak, amit nem "mindenki fog túlélni" - fogalmazott.

A szállodaipar jelentős hányadát nem a multinacionális cégek, hanem kkv-k adják. A cégek az idei évre 395-400 forintos euróárfolyammal terveztek, ehhez képest a forint idén mintegy 10 százalékkal erősödött az euróhoz képest, ami a vállalkozások profitabilitását akár 20-25 százalékkal is ronthatja. A jövedelmezőség csökkenését elsősorban a hatékonyság javításával vagy áremeléssel lehetne ellensúlyozni - tette hozzá.

A bérnövekedés további terhet jelent a szektor számára, a költségek 35-40 százalékát a bérek és járulékok adják. A hosszú távú hitellel rendelkező szállodák különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha csökken a nyereségük, hiszen így a hitelek törlesztése is problémát okozhat - tette hozzá.

Budapesten kedvező fejlemény, hogy idén, hosszú idő után, az euróban számolt szállodai átlagárak nőttek - mondta, megjegyezve, hogy az erős forint jelentős elszívó hatással járt a vidéki szállodáknál, a vendégek egy része az árfolyamváltozás miatt a kedvezőbb árú külföldi úti célokat választotta.

Úgy vélte, hogy az euró magyarországi bevezetése a turizmusban nem okoz majd gondot, a munkaerőfelvételt leszámítva, amikor majd eldől, hogy sikerül-e a vállalatoknak 600, 700 vagy 800 eurós bérrel felvenni dolgozókat.

Flesch Tamás szerint a 400 forintos euróárfolyamot el kell felejteni; az előrejelzések szerint az árfolyam az eurócsatlakozás idején 370-375 körül alakulhat.

Szólt arról is, hogy a kkv-szektorban lenne beruházási hajlandóság, a fejlesztéseket azonban önkormányzati szinten sokszor az átláthatatlan szabályozás és a bürokrácia hátráltatja, és az elmúlt években sok külföldi szállodaépítési beruházás hiúsult meg az engedélyezési eljárások nehézségei miatt.

Nem azzal van baj, ha egy szabály szigorú, hanem azzal, ha nem átlátható - fogalmazott. Az államnak az önkormányzatokkal közösen azon kellene dolgoznia, hogyan tudná könnyebbé, rugalmasabbá és átláthatóbbá tenni a jogszabályokat.

A panelbeszélgetésen Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, elmondta, hogy az építőipari vállalkozások bevételei és költségeinek jelentős része forintban keletkezik, viszont magas az alapanyagoknál az importarány, és a forint erősödése összességében kedvező.

A szektorban mintegy 148 ezer vállalkozás működik, ezek közül körülbelül 140 ezer a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozás, és ők jelenleg nem foglalkoznak az euróbevezetés lehetséges hatásaival - fűzte hozzá.

A hitelkamatok csökkenése mind a lakossági, mind a vállalati oldalon kedvező hatással járhat az építőipar számára, és az eurócsatlakozással reményeik szerint majd az építési beruházások is élénkülhetnek.

A hatékonyság növelése kapcsán elmondta, további költségcsökkentés csak elbocsátásokkal valósítható meg. Jelenleg az építőiparban 50 ezerrel kevesebb ember dolgozik, mint 2024 elején, és a cégek fele további leépítéseket tervez.

A vállalatok 60 százaléka számít forgalmának visszaesésére, 70 százalék az árbevétel-arányos nyereségének romlását várja, ami 2025-ben 3 százalék volt - ismertette az ÉVOSZ elnöke. Koji László szerint az ágazatban 2028-ig nem lesz érzékelhető fordulat, a vállalatok még "nem látják az alagút végét."

Szepesi Balázs, az MCC Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője egy kutatás adatait ismertetve elmondta, hogy a cégek alig negyede említette az árfolyamváltozást a problémák között, a cégek nagy része szerint az üzleti környezet bizonytalansága jelenti a kihívást. A vállalkozások kettős nyomás alatt vannak, a kereslet csökkenése mellett növekvő bérköltséggel néznek szembe - mondta.