929,2 milliárd forintra teljesült a 2013-as államháztartási hiány
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zárták a 2013. évet.
A Kormány intézkedéseinek nyomán 2012-ben és a 2013. évben is a bevételi és a kiadási oldalt is jelentősen befolyásoló változások történtek. Néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre. Kiadási oldalon pedig az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe.
A 2013. év költségvetési évet két folyamat határozta meg. Az év első felében Magyarország ellen még túlzott deficit eljárás folyt. Az eljárás lezárása érdekében a Kormány tavasszal – noha nem értett egyet az Európai Bizottság makrogazdasági előrejelzéseivel – az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Ezen intézkedések két meghatározó eleme az állami működési kiadások csökkentése (pl. zárolás) és a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel-elmaradás pótlása volt. Az év második felében – a túlzott deficit eljárás lezárása után és az az egyre kedvezőbb makrogazdasági adatok alapján – az állam takarékos működése mellett sor kerülhetett több új kiadási tétel teljesítésére (pl. pedagógus-béremelés, felsőoktatási támogatások növelése, új EU Önerő Alap létrehozása, egészségügyi intézmények plusz-támogatása), illetve a zárolások és az egyenleg-javítások célzott mérséklésére.
Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege így összességében jóval kedvezőbben alakult a módosított törvényi előirányzathoz képest a 2013. évre eredetileg tervezettnél feltehetően magasabb gazdasági növekedés és alacsonyabb infláció mellett.
Központi költségvetés
A központi költségvetés 2013. évi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 1564 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint a pénzügyi szervezetek különadója - előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. évben bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett jelentős összeget tett ki az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek mérlegsoron a frekvenciahasználati jog meghosszabbításáért fizetett összeg is. Mindezeken felül nagyobb összegben alakultak a helyi önkormányzatok befizetései, az egyéb bevételek és az egyéb uniós bevételek is.
A központi költségvetés 2013. évi kiadásai mintegy 1933 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak - az intézményi struktúraváltással összefüggő - nagyobb összegű teljesülésével függ össze. (A 2013. évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, a lakásépítési támogatások, az egyéb kiadások, az EU költségvetéséhez való hozzájárulások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.
Kamategyenleg
A kamatkiadások a 2013. évben 1277,9 milliárd forintot tettek ki, 75,5 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 132,6 milliárd forintos szintet értek el, 13,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás így összességében 88,8 milliárd forinttal lett több, az előző év hasonló időszakához képest, mely a novemberi és decemberi kötvény-visszavásárlási aukció tervezettnél jóval nagyobb volumenével és az államadósság összegének nominális növekedésével magyarázható. (Az állam finanszírozási költsége, illetve a GDP arányos mértéke 2013-ban csökkent 2012. évhez képest.)
Társadalombiztosítási alapok
A társadalombiztosítási alapok a 2013. évet - a központi költségvetésbe való befizetéssel - nullszaldósan zárták. A 2012. évben az Alapok együttes hiánya 117,5 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok 2013. évi 50,5 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 102,7 milliárd forinttal, kiadásai pedig 182,4 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eltérés főbb oka a 2013. évi CLVI. törvénnyel 2013-ban létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja részére juttatott 135,5 milliárd forintos támogatás és annak kifizetése. Ezenfelül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Bethlen Gábor Alap, valamint a Nemzeti Kulturális Alap 2013. évi kiadása is nagyobb lett.
