A NAV az idén is a közvetett adókból származó bevételekre összpontosít
A kormány a hiánycél tartása érdekében tavaly szeptemberben 40 milliárd forint többlet áfa beszedését rendelte el, amit végrehajtási intézkedésekkel, a beszedés hatékonyságának növelésével és az ellenőrzések szigorításával sikerült elérni. A 2011-es terv készítésekor ugyanakkor még nem számoltak azzal, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán 247 milliárd forint áfát vissza kell utalni. A NAV így is 9.323,8 milliárd forintot szedett be a kincstárnak, amely az államháztartás adójellegű bevételeinek 92 százaléka - ismertette az elnökhelyettes. Az idén 10.500 milliárd forintot kell beszednie a NAV-nak, 1.000 milliárddal többet a tavalyinál.
Az idén is a közvetett adókból származó bevételeken van a hangsúly. Egyes adónemekre vonatkozó jogszabályok változtak, amelynek hatására nőnek az azokból származó bevételek. Varga Árpád e változások közül kiemelte az áfa 2 százalékpontos növekedését, az szja területén az adójóváírás megszűnését és a bérkompenzáció bevezetését, a szociális hozzájárulási adó belépését, amely a járulékalap változásával is jár. Többletet várnak a jövedéki adó, a termékdíj és a népegészségügyi termékadó változásától, valamint attól is, hogy módosul az illetékbevételek megoszlása a központi és a helyi költségvetések között az előbbi javára.
A költségvetési bevételeken belül az áfa aránya meghatározó, az adóbevételek 24 százalékát adja, s az adóellenőrzési megállapítások 85 százaléka is ebből származik. Az adóhatóság ezért az idén a költségvetési bevételek védelme érdekében fokozni fogja a visszaigényelt áfa kiutalás előtti ellenőrzését. Annál is inkább, mert az áfa szabályok 2012-től jelentősen változnak. Igaz ugyan, hogy általános esetben 75 napra nő a kiutalási határidő, de megszűnik a megfizetettség vizsgálata, ugyanakkor az 50 százalékos megállapítási küszöbérték 30 százalékra csökkentése - a kamatfizetési kötelezettség alóli mentesülés feltételeként - lehetővé teszi, hogy már a kiutalás előtt hatékonyabban tudják feltárni az olyan fiktív számlákra alapított adólevonást, amikor például a számlákat számlázási láncolatok tagjaként fogadták be az adózók.
Az adózók számára mindenképpen kedvező a bevallásban kért összeg részutalásának bevezetése. Az áfa ellenőrzések legnagyobb hányadát a jelentős kockázatot hordozó adózók körében végzik, ennek érdekében az ellenőrzési kapacitás egy részét az alacsony kockázatú, illetve alacsony adóteljesítményű adózóktól oda csoportosítják át. Az áfa ellenőrzések eredményeként a ma még nem adózó kör felderítésével növelhető az ellenőrzések során megállapítható nettó adókülönbözet is - jegyezte meg Varga Árpád. Hozzátette: természetesen alapvető feltétel, hogy beinduljon a gazdasági növekedés, és akkor az adóbevételek is jobban nőnek majd. A kiutalás előtti ellenőrzésre fokozott figyelmet fordítanak az szja területén is, figyelemmel például a családi kedvezmények és a nem pénzbeni juttatások múlt évtől megváltozott szabályaira.
"Az adózókat nem szeretnénk feleslegesen zaklatni, hiszen az adóbevételek 95 százaléka önkéntes jogkövetéssel bejön" - válaszolta az elnökhelyettes az adózási morált firtató kérdésre. Hangsúlyozta: az adózók túlnyomó többsége tisztességes, az igazi gond azokkal van, akik bűnszövetkezetben milliárdos károkat okoznak, velük szemben a NAV igyekszik hatékonyan fellépni. Az ellenőrzések száma tavaly meghaladta az előző évit, míg a megállapított adókülönbözet kisebb volt a 2010. évinél, ebből azonban nem lehet következtetéseket levonni az adózási morálra vonatkozóan, mert számos olyan ellenőrzési típus van - mint például a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése -, amelynek nyomán adókülönbözetet nem állapítanak meg, csak bírságot szabnak ki.
A NAV 2011-ben 263 ezer adóellenőrzést végzett, míg az előző évben 237 ezret. A megállapított adókülönbözet 6,1 százalékkal, 350 milliárdról 327 milliárd forintra csökkent. Az 1,7 millió vállalkozóra a vámosokkal együtt 4 ezer revizor jut, így többségükhöz ritkán jut el az adóhatóság, amelyet gyakran éri az a kritika, hogy inkább a nagy adózókat ellenőrzi. Ennek magyarázata egyszerű: az egyéni vállalkozók 30 százaléka veszteséges, s náluk 100 ezer forintos megállapításokat lehet tenni, míg a nagyok esetében százmilliós nagyságrendű mulasztást is fel lehet tárni. A 2012-től hatályba lépett jogszabálymódosítások Varga Árpád szerint az eddiginél erősebb eszközöket adtak a NAV-nak a rejtett gazdaság elleni küzdelemhez. A célzott kiválasztás alapjául szolgáló források köre a becslési adatbázissal bővül, amelybe minden adat bekerül, amely az adóhatóság tudomására jut. Az adóregisztráció bevezetése segít kiszűrni azokat a magánszemélyeket, akik jelentős adótartozással hagytak hátra vállalkozásokat.
A fokozott adóhatósági felügyelet pedig lehetővé teszi, hogy az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók legfeljebb egy évig folyamatos adóhatósági felügyelet mellett működjenek. A bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének lehetősége ugyanakkor - két hónap alatt egy adózó sem élt ezzel - várhatóan megszűnik márciustól. Arról, hogy a következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések egyik kiemelt célterülete az adószakértői tevékenység lesz, Varga Árpád azt mondta: azért kerültek a célkeresztbe, mert e tevékenységi kört kiemelten még soha nem vizsgálták. Hozzátette: nem számít arra, hogy "nagy zűrök", jelentős megállapítások lesznek, mert az érintett kör reményeik szerint szakmailag felkészült, sokan közülük az adóhatóságnál "tanultak". (MTI)
