A Neue Zürcher Zeitung elemzése a magyar gazdasági helyzetről

A magyar gazdaság ismét a növekedés jeleit mutatja, de a fellendülés lassabb, mint a térség más országaiban és az intézkedések fenntarthatósága megkérdőjelezhető - emelte ki a svájci lap cikkének bevezetője. A 2008-2009-es recesszió után ismét a növekedés szerény, de egyértelmű jeleit mutatja a magyar gazdaság. Miután 2009-ben hét százalékkal csökkent, 2010-ben éves szinten ismét 1,2 százalékkal nőtt a GDP - idézte fel Charles E. Ritterband tudósító. Hozzátette, a növekedés még mindig kisebb, mint a 15 régi uniós tagállam vagy a régió országainak átlaga.

A NZZ szerint a növekedés elsősorban az exportra épülő iparon nyugszik. Kiemelte, ahogy az állam támogatásokkal próbálja vonzóbbá tenni a külföldi befektetők számára a magyarországi telephelyeket és az infrastrukturális fejlesztések révén az építőipart is fel akarja lendíteni. Felidézte többek között, hogy az új alkotmányban rögzítették az államadósság felső határát. A Fidesz-kormány azzal a szándékkal lépett hatalomra, hogy elkerülje az előző kormányok alatti megszorításokat. A lakosság körében még nem múlt el a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedései okozta "rémület", mindamellett a Bajnai-kormánynak sikerült az EU-ban az egyik legalacsonyabb szintre csökkenteni a költségvetési hiányt - írta.

A szerző úgy látja, Orbán tudatosan kevés konkrét ígéretet tett, de első intézkedéseinek irányvonala félreérthetetlen volt: gazdaságélénkítés adócsökkentések révén, egyúttal a terhek növelése, de nem az állampolgároké, hanem elsősorban a külföldi cégeké és a bankoké. Később azonban a lakosságot is "a kasszához szólították" azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztárakba befolyt befizetéseket a költségvetésbe vezették át - írta. Az intézkedések eredményeként a költségvetési hiány az idén meg fog felelni az uniós elvárásoknak - állt a cikkben.

A lapban idézett elemző, Richter Sándor, a bécsi WIIW kutatóintézet Magyarország-szakértője szkeptikus a kormány intézkedéseinek fenntarthatóságát illetően. Richter szerint sok, azokban foglalt államháztartási forrás csak ideiglenes jellegű, így a különadók és a magán-nyugdíjpénztárak vagyona. A fogyasztás élénkítésének céljával végrehajtott adócsökkentés a költségvetési "lyukak" különadókból való betömésével kombinálva Richter szerint meglehetősen kockázatos fiskális politika képét sugallja. Richter szerint idén egyértelműen kikerül a recesszióból a magyar gazdaság.

A háztartások fogyasztása viszont csak szerény mértékben növekszik majd, a jövedelemadó csökkentése ugyanis elsősorban a jómódú családokat érinti, akiknél a fogyasztás növelése kevésbé áll a központban. Úgy vélekedett, a befektetések gyorsabban növekszenek, mint a fogyasztás, mindamellett egy nagyon alacsony szintről indulva. A közvetlen külföldi befektetések mértéke elmarad a csehországitól, a lengyelországitól és a szlovákiaitól, s ennek "legalább részben" a válságadók és a bankadó az oka. Az eljárásmód, a "fideszes politikusok retorikája" és a bizonytalanság, hogy meddig szedik be az adót, elbizonytalanodáshoz vezetett - mondta az elemző a lapnak.

Más intézkedések, a nyugdíjpénztárak, az alkotmánybíróság gazdasági hatáskörének szűkítése és a visszamenőleges hatályú adók "befolyásolják a jogbiztonságba vetett bizalmat" - közölte Richter. Az elemző rámutatott, hogy felértékelődik az európai uniós transzferek, mint pénzügyi források szerepe. A közgazdász a 2012-re, illetve 2013-ra meghirdetett 2,5, illetve 2,2 százalékos hiánycélt túlságosan ambiciózusnak tartja, ő maga 3 százalékos deficittel számol. A gazdaság jelenlegi helyzete alapján legfeljebb három százalékos gazdasági növekedést tart valószínűnek.