A budapesti panelok iránt a legnagyobb a kereslet
A Kereslet Index módszertana
Az országszerte, zömében nagyvárosokban, Duna House irodáiban, az értékesítők által regisztrált új, vásárolni szándékozó ügyfelek aktivitását vesszi alapul. Korrekciós tényező az aktív értékesítők- és az adott hónap munkanapjainak száma. A Keresleti index hasznos mutatószáma annak, hogy a politikai döntésekre, vagy a pénzügyi szektor által kínált megoldásokra miként reagál a vásárlói oldal. A Keresleti Index egy mennyiségi mutató, nincs közvetlen összefüggésben a megvalósult vagy jövőbeni adás-vételi tranzakciószámmal.
Látványos a Kelet-Magyarországi Panel Index emelkedése a vidéki árindexek között. 2014. II. negyedévében még 81 ponton állt, majd ezt követően stabil növekedéssel most 107-re érkezett. Ugyanitt a tégla index szintén nagyot ugrott, de trendszerűséget itt még nem látni. A nyugat-magyarországi indexek nem mozdultak, a Tégla Index itt maradt 90 ponton, a Panel Index pedig csak egyetlen pontot emelkedett 83-ról 84-re.
A Budapesti Panel Index produkálja a legmeredekebb emelkedést.A 2013. utolsó negyedévében produkált 77 százalékpontos történelmi mélypontjáról határozott emelkedésnek indult és mostanra elérte a 128 százalékpontos értéket nominális értelemben. Ezzel az egyedüli olyan index, amely reáláron is elérte, sőt 1 ponttal meg is haladta a 2008 év eleji bázist. A fővárosi Tégla Index is erősödött, bár kisebb mértékben. Jelenleg 115 ponton áll nominális és 91 ponton reáláron.
Októberben Kelet-Magyarországon 147 ezer, nyugaton 161 ezer Ft/m2 áron vásárolták a panellakásokat. Ugyanezt a főváros pesti oldalán 280-, a Budain pedig 288 ezerért vették. A téglalakásokért keleten 171, Nyugat-Magyarországon 192 ezret fizettek a vevők négyzetméterenként, a fővárosban Pesten 286-, Budán 433-, a Belvárosban pedig 486 ezer Forintot adtak ki. A Duna House által közvetített ingatlanok közül Pest Megyében volt a legmagasabb, 7% az újépítésűek aránya, de a vidéken eladott ingatlanok közül is 6%-ot tettek ki. Ugyanezt Budapesten csak 3%-ban vásárolták, viszont felújítandót ugyanitt 8%-ban, ami az országos arány duplája.
Közel minden ötödik potenciális vásárló nyilatkozott úgy, hogy Budapestre tervezett vásárlásának lehetséges lokációja a XIII. kerület lehet. Alig marad el a XIV. és a VI., VII., kerületek, melyeket a vevőjelöltek kb. 18%-a választana. A budai oldalon a legerősebb érdeklődés a XI. kerület iránt volt, melyet a venni szándékozók 16,3%-a választana. Legkisebb érdeklődés a déli kerületek iránt mutatkozott, ezen belül is a XIII.-at jelölték meg a legkisebb arányban (2%).
A lakások esetén mindössze átlag 1-2%-os árcsökkentésre volt szükség, hogy felkeltse a vevők érdeklődését, de a családi házak esetén is csupán 3-4% volt októberben ez az érték. A vevői alku sem volt túl nagy, Budapesten a panelra 3%, téglaépítésű lakásra 4%, családi házra pedig 7%. Vidéken a lakásokra csupán 1-1%-kal volt magasabb az alku, mint a fővárosban, családi házaknál pedig kevesebb, mindössze 6%. Egyedül Pest Megyében tudtak a házakra 8%-ot alkudni a vevők.
Októberben a fővárosi vevők 39%-a nyilatkozott úgy, hogy befektetési céllal vásárolt ingatlant. Átlag 24 millió Ft-ot adtak ki lakásonként. Nagyjából minden ötödik vásárló első lakását vette, 56 m2 körüli méretet kerestek 18,5 milliós vételi ár közelében. A vevők 35%-a volt vállalkozó, akik átlag 30,5 millió Forintot költöttek ingatlanonként. Vidéken a fővárosinál alacsonyabb volt a befektetők jelenléte a piacon, de 23%-kal így is a második legnagyobb csoport volt. A vevők több mint negyede nagyobb lakásba költözött, átlag 17,6 milliót költöttek 112 m2-es új ingatlanjukra. Első lakását a vidékiek 22%-a vásárolta 10,1 milliós átlagon. Vidéken a vevők közel fele beosztottnak vallotta magát, 10,3 milliót költöttek átlagban 74 m2-es ingatlanjaikra.
Budapesten az eladók 40%-a vallott úgy a Duna House értékesítőknek, hogy az értékesítést követően nagyobb lakásba szeretne költözni. Kisebbe azonban csak az eladók 16%-a vágyik. Az eladók negyede örökölt ingatlanjuktól vált meg, átlagosan közel 19 millió Ft-os bevételre szert téve. Vidéken is sokan költöznének nagyobb ingatlanba, hiszen az eladók közel harmada nyilatkozott így az értékesítés okáról. Ugyanitt az eladók 28%-a adta el örökölt ingatlanját 8,3 milliós átlagon. Kissebbe az eladók 23%-a vágyik, ők 16,4 millióért váltak meg átlag 111 m2-es ingatlanjaiktól. (Mint korábban írtuk, a vevői oldal épp ezen az átlagméreten vásárol.)
Vidéken csökkent a 150 ezer Ft/m2 ár alatti lakások aránya a 2014. év októberével összehasonlítva és nőtt az e fölöttieké. Ezzel együtt, míg tavaly az 5 millió Ft alatti ingatlanok aránya 20%-ot tett ki, idén ez megfeleződött és a 10-20 millió Ft közöttieké nőtt inkább. Pest Megyében jelentősen nőtt a 20 millió fölöttiek aránya az egy évvel korábbihoz képest, 18-ról 30%-ra, ezen belül a 40 millió felettieké 2-ről 5%-ra. Budán teljesen átrendeződtek egy év alatt a megvalósult tranzakciók paraméterei. 250 ezer Ft/m2 alatt drasztikus a piac csökkenése és a vételek inkább 350 e Ft/m2 fölött zajlik. Ezen belül a 400 ezer fölöttiek aránya 27-ről 38%-ra nőtt. Érdekes még ugyanitt, hogy a két legkedveltebb vételi ársáv a 15-20 millió Ft közöttieké (29%) és a 40 millió Ft fölöttieké (27%). A pesti négyzetméterárakban hasonló a helyzet, nőtt a 350 e Ft/m2 aránya 10-ről, 23%-ra.
