Sok nyugdíjas nem tudja sajnos: vissza kell fizetni a megkapott nyugdíjat!
Mi történik akkor, ha a nyugdíjas elhunyt, de a nyugdíját még felvették?
Amennyiben a jogosult halálát követően valaki jogalap nélkül jut hozzá a már kiutalt nyugellátáshoz, köteles azt visszatéríteni. A jogszabály szerint az ügyintézési határidő attól a naptól indul, amikor megállapítják, ki vette fel jogosulatlanul a nyugdíjat.
Milyen egyéb esetekben kell még visszafizetni a nyugdíjat?
Aki a nyugellátást jogalap nélkül kapta meg, köteles annak visszafizetésére, ha a jogosulatlan megállapítás, folyósítás vagy felvétel neki felróható.
Felróhatóság hiányában is fennáll a visszafizetési kötelezettség az alábbi esetekben:
- ha a közigazgatási bíróság döntése alapján folyósított nyugdíjról a Kúria felülvizsgálati eljárásban kimondja, hogy annak megállapítása vagy folyósítása jogszerűtlen volt,
- ha nyugdíjelőleget, illetve annak egy részét folyósították, de a nyugdíjigényt később elutasítják, vagy a végleges nyugdíjösszeg alacsonyabb az előlegnél,
- ha a visszamenőlegesen megállapított nyugdíjösszeget csökkenteni kell egy másik, azonos időszakra kifizetett ellátás összegével, amely a jogosultat egyidejűleg nem illethette volna meg.
Amennyiben a visszamenőleg járó ellátás összege kevesebb, mint a beszámított ellátás, és az utóbbi jogalap nélküli megállapítása vagy felvétele a jogosult hibájából történt, a különbözetet vissza kell fizetni.
Foglalkoztató felelőssége esetén
A foglalkoztató, illetve bármely más szerv vagy személy köteles megtéríteni a jogtalanul felvett nyugellátást, ha annak jogalap nélküli megállapítása vagy folyósítása az ő mulasztására, valótlan adatszolgáltatására vagy más felróható magatartására vezethető vissza.
Ha több foglalkoztató vagy egyéb szerv, személy is felelős a jogalap nélküli folyósításért, a visszafizetésért egyetemlegesen felelnek.
Amennyiben a jogosulatlan nyugdíjfolyósítás a foglalkoztató és az ellátásban részesülő részéről is felróható, a visszafizetés és megtérítés a közrehatás arányában történik. Ha ez az arány nem határozható meg, minden érintett fél egyetemlegesen kötelezhető.
A közrehatás alapján megállapított kötelezettség akkor sem módosítható, ha valamelyik kötelezett részéről a követelés nem hajtható be, vagy azt részben mérsékelték, illetve elengedték.
Fontos kivétel, hogy amennyiben a jogalap nélkül felvett ellátás teljes összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, sem visszafizetést, sem megtérítést nem kell elrendelni.