A cukor miatt további csökkenés az élelmiszerárakban

A csökkenés a gabonafélék, hús és különösen a cukor alacsony árának tudható be, amit még a tej és pálmaolaj terén tapasztalt emelkedés sem tudott ellensúlyozni. Februárban a FAO élelmiszerár-index 179,4 ponton, míg az azt megelőző hónapban 181,2 és egy évvel korábban 208,6 ponton állt.

A folyamatos csökkenés, a 2010 júliusa óta tartó időszak legalacsonyabb értékét produkálva, betudható a stabil készleteknek és sok valuta gyengülésének az amerikai dollárral szemben, ez utóbbi szintén egy hosszabb távú trendnek tűnik, világított rá az okokra Michael Griffin, a FAO tejtermék-ágazati és élőállat-piaci szakértője.

„Feltétlen meg kell említeni, hogy a növénytermesztés tekintetében nagyon jók a kilátások idénre,” mondta, hozzátéve, hogy a legtöbb gabona esetében „jelentős készletek állnak rendelkezésre.”

Az indexet a globális szinten legfontosabb öt élelmiszert (szemes termények, húsfélék, tejtermékek, növényi olajok és cukor) tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg a FAO szakértői.

Alacsonyabb búza és cukor árak, ellentétes folyamatok a tejpor és pálmaolaj esetében 

Leginkább a kedvező búzatermény-előrejelzésekkel magyarázható, hogy 3,2 %-os csökkenést felmutatva a FAO gabonaár index 171,1 pontos átlagot ért el februárban. A rizs árában nem történt jelentős változás, mert bár a hosszúszemű fajták árfolyama megugrott, más fajtáknál ellenkező irányú trend volt megfigyelhető.

A FAO cukorárindex átlaga, amelynél a legjelentősebb a változás, 4,9 %-kal alacsonyabb januárhoz képest, 207,1-es értéken zárva. Ennek hátterében két dolog áll: a brazil esőzések gerjesztette optimista várakozások és India lépése, hogy állami támogatással élénkíti cukorexportját.

A húsfélék is alacsonyabb áron cseréltek gazdát a FAO húsárindexe alapján (187,4 pont), 1,4 %-kal kevesebbért, mint januárban. Leginkább a brazil reallal és az ausztrál dollárral szemben felértékelődő amerikai valuta érzékeltette hatását a marha és birka alacsonyabb árában. Egy nyolc hónapja tartó trendet tört meg az Európai Unió által bejelentett sertéshús-magántárolási támogatás, növekvő pályára állítva a sertéshús árát.

Magasabb értéket állapítottak meg a FAO tejtermékár-index (181,8 pont) esetében is, 2015-ben először, 4,6 %-kal nőttek az árak. Ez részben betudható a tejpornak, illetve a szezonális trendeknek, vagyis az Európai kibocsátásban ilyenkor tapasztalható lassulásnak és az alacsonyabb készleteknek Új-Zélandon és Ausztráliában. A sajt árfolyamában nem történt jelentősebb változás.

A FAO növényiolaj-ár indexe 156,6 pontot mutatott, 0,4 %-kal többet az év első hónapjához képest. Az elmúlt időszakban a pálmaolaj olyan mértékben drágult a maláj áradások és az indonéziai állami bioüzemanyag támogatások hajtotta keresletnövekedési várakozások miatt, hogy a szójaolaj további árcsökkenése (Dél-Amerikában rekordszintű termést várható) sem tudta ellensúlyozni azt.

A 2014-es csúcsév után csökkenés a búzatermésben

A FAO fölfelé, 2542 milliárd tonnára módosította korábbi becslését a 2014-es gabonatermés-mennyiség esetében, 20 milliárd tonnával (1 %-kal) többre, mint a 2013-ban elért érték. Argentína, Közép-Ázsia és Európa pozitív termésátlagai állnak javarészt emögött.

Az északi félteke őszi búzája alapján a FAO 720 millió tonna búzát prognosztizál erre az évre. Az Európában és Közép-Ázsiában várható átlagos hozamok miatt a tavalyi rekordterméshez képest ez 1 %-kal kevesebb.

Világszinten 1107 milliárd tonna gabonafélét használ fel az élelmiszeripar 2014-15-ben, 153,3 kg/fő-re növelve az átlagos fogyasztást. A takarmányok esetében is hasonló tendenciák várhatók, becslések szerint 0,4 %-kal többre, vagyis 877 millió tonna gabonára lesz igény.

A globális gabonakészletek esetében is frissült a FAO előrejelzése: az elmúlt 15 év legmagasabb értéke, 631 millió tonna (8 millió tonnával több) várható. Ennek hátterében a tavalyi évre vonatkozó kínai és ukrán adatok felülvizsgálata áll.