A dolgozók fele biztos benne, hogy nem lesznek elbocsátások a munkahelyén
A Profession.hu a felnőtt magyar lakosság körében végzett felmérést a válság hatásaival kapcsolatban. „Célunk egy pillanatkép készítése volt a munkavállalók és az állásukat elvesztők jelenlegi helyzetéről, létszámáról. Arra is kerestük a választ, látható-e már a szektorok közötti átvándorlás iránya, volumene, a külföldről hazatérők létszáma, tervei – mondta el Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.
Akik még várnak az álláskereséssel
A reprezentatív felmérés eredményei szerint nőtt a munkakeresők között azok aránya, akik azért keresnek, mert elvesztették az állásukat, vagy a megváltozott munkakörülményeik miatt inkább váltani szeretnének. A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy van állása, és nem keres új lehetőségeket, 13 százalékuknak van ugyan állása, de szívesen lecserélné és ezért aktívan tesz is. 15 százalékuk azért keres állást, mert éppen nincs munkája.
Akiknek nincs állása, azok elsősorban a saját szektorukban szeretnének elhelyezkedni, ezen kívül a szolgáltatói szektorban keresnek sokan állást. Akiknek van állásuk, azok számára a teljes ágazat- és szakmaváltás is opció.
22 százalékuknak pedig bár nincs állása, nem is keres. Ezt többen azzal indokolták, hogy a koronavírus miatt nincs szükség a szaktudásukra jelenleg, vagy éppen a járvány miatt nem akarnak dolgozni. „Tavalyi felmérésünk adataihoz képest 4-5 százalékot nőtt a munkanélküli státuszúak aránya” – emeli ki a szakértő.
Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének? ITT kiszámolhatod!
Kevésbé fontos a szakmai előmenetel
Bár az álláskeresőket továbbra is a magasabb fizetés reménye mozgatja meg leginkább, újdonság, hogy minden harmadik válaszadó az álláskeresés kiváltó okaként a koronavírust jelölte meg – ez jelenleg 401 000 főt jelent. „A válság előtti állapothoz képest jól látható változás, hogy nőtt azok aránya, akik az alapvető helyzetük javítására fókuszálnak. Jelenleg a biztos állás, a szakmai előmenetel, a jobb munkakörülmények hátrébb szorultak a motivációk sorrendjében” – részletezi Dencső Blanka.
Vannak olyanok is, akik azért keresnek állást, mert a járvány miatt hazatértek külföldről – ők az összes hazai álláskereső 4 százalékát teszik ki. Ez körülbelül 54 000 főt jelent, a válaszokból azonban az is kiderül, hogy a későbbiekben ez a szám további 8-10 százalékot nőhet még.
Leépítés, kényszerszabadság
Az adatokból az látszik, hogy a koronavírus okozta válság legjobban a budapesti munkavállalók, az érettségivel rendelkezők, valamint a 30 év alattiak helyzetét veszélyezteti. A koronavírus hatásai miatt állást keresők 62 százaléka a világjárvány következtében vesztette el az állását. Legtöbben a szolgáltatói (39%), valamint a kereskedelmi és építőipari szektorokból lettek elbocsátva (16-16%).
29 százalékuk a kényszerszabadságot említette a munkakeresés kiváltó okaként – ez leginkább a szolgáltatói, közigazgatási és oktatási szektorokban dolgozókra jellemző. 14 százalékuknak csökkentették a munkaóráit, és ezért keresnek munkát, és ennyien vannak azok is, akik azért nézelődnek a munkaerőpiacon, mert félnek, hogy a vírus miatt elveszíthetik a munkájukat.
Több energiát kell fektetni az álláskeresésbe
Az álláskeresés módja is átalakult: országosan az álláskeresők 75 százaléka állásportálokon keres elsődlegesen állást, ami jelentős, 25 százalékos emelkedést jelent a 2019 decemberi állapothoz viszonyítva. Az álláskeresők elkötelezettsége is módosult: az egy évvel korábbi állapothoz képest 10 százalékponttal magasabb a „tettre kész” álláskeresők aránya, vagyis azoké, akik több órát is rászánnak hetente erre a tevékenységre.
Mit hoz a jövő?
Vajon hogyan látják munkahelyük jövőjét azok, akiknek megmaradt az állása? A jelenleg dolgozó válaszadók 29 százaléka vallott úgy, hogy munkahelyén nagyobb zavarok érezhetők a napi működésben – ez leginkább az egyéni vállalkozások és az öt fő alatti cégekre igaz. Ezzel szemben a válaszadók 10 százaléka állította, hogy semmilyen zavarok nem érezhetők – többségük a szállítmányozás területén dolgozik.
A következő hat hónapra nézve tízből öt munkavállaló a helyzet további romlására számít, három szerint nem fog tovább változni, míg egy bizonytalan a helyzetet illetően. Százból négy munkavállaló szerint fog javulni a cége helyzete a következő fél év során. Minden második munkavállaló tehát vagy bizonytalan, vagy nem vár további változást a munkahelye helyzetének tekintetében.
A magyar munkavállalók 12 százaléka számít rá, hogy várható lesz valamilyen mértékű elbocsátás a munkahelyén a következő hat hónapban. A munkavállalók 28 százaléka nem tudja lesznek-e elbocsátások – ez az üzleti szférára, az ipari szektorokban dolgozókra, és az állami oktatási intézmények alkalmazottjaira igaz. A dolgozók 46 százaléka viszont biztos benne, hogy nem lesznek elbocsátások: ez a kereskedelem, a közigazgatás és az egészségügy területén dolgozókra igaz leginkább.
A Profession.hu a felnőtt magyar lakosság körében végzett felmérést a válság hatásaival kapcsolatban. „Célunk egy pillanatkép készítése volt a munkavállalók és az állásukat elvesztők jelenlegi helyzetéről, létszámáról. Arra is kerestük a választ, látható-e már a szektorok közötti átvándorlás iránya, volumene, a külföldről hazatérők létszáma, tervei – mondta el Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.
Akik még várnak az álláskereséssel
A reprezentatív felmérés eredményei szerint nőtt a munkakeresők között azok aránya, akik azért keresnek, mert elvesztették az állásukat, vagy a megváltozott munkakörülményeik miatt inkább váltani szeretnének. A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy van állása, és nem keres új lehetőségeket, 13 százalékuknak van ugyan állása, de szívesen lecserélné és ezért aktívan tesz is. 15 százalékuk azért keres állást, mert éppen nincs munkája.
Akiknek nincs állása, azok elsősorban a saját szektorukban szeretnének elhelyezkedni, ezen kívül a szolgáltatói szektorban keresnek sokan állást. Akiknek van állásuk, azok számára a teljes ágazat- és szakmaváltás is opció.
22 százalékuknak pedig bár nincs állása, nem is keres. Ezt többen azzal indokolták, hogy a koronavírus miatt nincs szükség a szaktudásukra jelenleg, vagy éppen a járvány miatt nem akarnak dolgozni. „Tavalyi felmérésünk adataihoz képest 4-5 százalékot nőtt a munkanélküli státuszúak aránya” – emeli ki a szakértő.
Kevésbé fontos a szakmai előmenetel
Bár az álláskeresőket továbbra is a magasabb fizetés reménye mozgatja meg leginkább, újdonság, hogy minden harmadik válaszadó az álláskeresés kiváltó okaként a koronavírust jelölte meg – ez jelenleg 401 000 főt jelent. „A válság előtti állapothoz képest jól látható változás, hogy nőtt azok aránya, akik az alapvető helyzetük javítására fókuszálnak. Jelenleg a biztos állás, a szakmai előmenetel, a jobb munkakörülmények hátrébb szorultak a motivációk sorrendjében” – részletezi Dencső Blanka.
Vannak olyanok is, akik azért keresnek állást, mert a járvány miatt hazatértek külföldről – ők az összes hazai álláskereső 4 százalékát teszik ki. Ez körülbelül 54 000 főt jelent, a válaszokból azonban az is kiderül, hogy a későbbiekben ez a szám további 8-10 százalékot nőhet még.
Leépítés, kényszerszabadság
Az adatokból az látszik, hogy a koronavírus okozta válság legjobban a budapesti munkavállalók, az érettségivel rendelkezők, valamint a 30 év alattiak helyzetét veszélyezteti. A koronavírus hatásai miatt állást keresők 62 százaléka a világjárvány következtében vesztette el az állását. Legtöbben a szolgáltatói (39%), valamint a kereskedelmi és építőipari szektorokból lettek elbocsátva (16-16%).
29 százalékuk a kényszerszabadságot említette a munkakeresés kiváltó okaként – ez leginkább a szolgáltatói, közigazgatási és oktatási szektorokban dolgozókra jellemző. 14 százalékuknak csökkentették a munkaóráit, és ezért keresnek munkát, és ennyien vannak azok is, akik azért nézelődnek a munkaerőpiacon, mert félnek, hogy a vírus miatt elveszíthetik a munkájukat.
Több energiát kell fektetni az álláskeresésbe
Az álláskeresés módja is átalakult: országosan az álláskeresők 75 százaléka állásportálokon keres elsődlegesen állást, ami jelentős, 25 százalékos emelkedést jelent a 2019 decemberi állapothoz viszonyítva. Az álláskeresők elkötelezettsége is módosult: az egy évvel korábbi állapothoz képest 10 százalékponttal magasabb a „tettre kész” álláskeresők aránya, vagyis azoké, akik több órát is rászánnak hetente erre a tevékenységre.
Mit hoz a jövő?
Vajon hogyan látják munkahelyük jövőjét azok, akiknek megmaradt az állása? A jelenleg dolgozó válaszadók 29 százaléka vallott úgy, hogy munkahelyén nagyobb zavarok érezhetők a napi működésben – ez leginkább az egyéni vállalkozások és az öt fő alatti cégekre igaz. Ezzel szemben a válaszadók 10 százaléka állította, hogy semmilyen zavarok nem érezhetők – többségük a szállítmányozás területén dolgozik.
A következő hat hónapra nézve tízből öt munkavállaló a helyzet további romlására számít, három szerint nem fog tovább változni, míg egy bizonytalan a helyzetet illetően. Százból négy munkavállaló szerint fog javulni a cége helyzete a következő fél év során. Minden második munkavállaló tehát vagy bizonytalan, vagy nem vár további változást a munkahelye helyzetének tekintetében.
A magyar munkavállalók 12 százaléka számít rá, hogy várható lesz valamilyen mértékű elbocsátás a munkahelyén a következő hat hónapban. A munkavállalók 28 százaléka nem tudja lesznek-e elbocsátások – ez az üzleti szférára, az ipari szektorokban dolgozókra, és az állami oktatási intézmények alkalmazottjaira igaz. A dolgozók 46 százaléka viszont biztos benne, hogy nem lesznek elbocsátások: ez a kereskedelem, a közigazgatás és az egészségügy területén dolgozókra igaz leginkább.
