A rugalmatlanság drága dolog: 20 milliárd forintot égetett el idén a villamosenergia-piac
Sokan hiszik, hogy a hazai energiapiacon egyre gyakrabban felbukkanó nulla vagy negatív árak az ingyen áram korszakának eljövetelét jelentik. Valójában ennek az ellenkezője igaz: a tőzsdei árak pillanatnyi leesése vagy negatív tartományba fordulása ugyanis nem csupán a túltermelés következménye, hanem a piac megváltozott szerkezetének és krónikus rugalmatlanságának az eredménye.
A Green Cloud szakértői szerint a probléma gyökere a megváltozott piac struktúrában rejlik. A hazai napelemes kapacitás már elérte a 8600 MW-ot1, ám a beépített hazai PV kapacitás közel 70%-a olyan támogatási vagy elszámolási rendszerben működik, amelyek korlátozottan érzékenyek a piaci árjelzésekre. Azaz piaci ártól függetlenül is termelnek csúcsidőszakban, akkor is ha például a tőzsdén a villamosenergia értéke nulla alá zuhan (KÁT, HMKE).
A 20 milliárd forintos sokk
Míg 2023-ban az ipari PV-termelés 85%-át még magas (50 EUR/MWh feletti) árszinten lehetett értékesíteni, 2026-ban a vizsgált időszakban ez az arány 51%-ra zuhant. Ez az úgynevezett piaci kannibalizáció: a naperőművek éppen akkor termelnek tömegesen, amikor túlkínálat van áramból - a helyzetet mindemellett bonyolítja az export, a fogyasztási profil és egy sor árampiaci tényező is.
A piaci hatás szempontjából azonban nem az órák száma, hanem az érintett termelési volumen és az árak mélysége(!) a meghatározó. Habár a piac árgus szemmel figyeli a negatív órák részarányának növekedését, ennél van egy fontosabb szempont: nem mindegy, hogy 1 vagy 10 darab terméket adok el veszteségesen, hiszen az eladónál jelentkező veszteség ezzel arányosan növekszik, azaz nem minden nulla vagy negatív árú óra tekinthető egyenlőnek a piacon, mert az alacsony értéken eladott villamosenergia volumene óránként változik. Azonban, ha a növekvő termelési volumen extrém alacsony árral társul, akkor a piac összes vesztesége ugrásszerűen növekszik.
Az adatok sokkolóak: míg 2023 első öt hónapjában a negatív árak miatti termelői veszteség még az 1 millió eurót sem érte el, 2026-ban ugyanebben az időszakban már átlépte a 43 millió eurót (kb. 20 milliárd forintot2). És a legmelegebb nyári hónapokon még egyáltalán nem vagyunk túl.
A számítás módszertana: a számítás a HUPX DAM árak és a negatív árú órákban termelt ipari PV volumene alapján készült.
Az adatok alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy a magas PV penetrációval rendelkező magyar piaci helyzetet elérte a kannibalizációs hatás: a gyorsan növekvő PV termelés éppen azokban az órákban jelenik meg nagy volumenben, amikor a piaci árak a legalacsonyabbak. Ez a fajta értékcsökkenés drasztikusan rontja a támogatási rendszeren kívüli, tisztán piaci alapon működő projektek megtérülési mutatóit és bevételi kilátásait. Ennek következtében a beruházók és a finanszírozó bankok kénytelenek újragondolni a kockázati modelleket, mivel a korábban stabilnak hitt üzleti tervek a piaci árak eróziója miatt tarthatatlanná válnak. A jelenlegi piaci környezetben egyre fontosabb szerepet kapnak az energiatárolási rendszerek és az olyan alternatív értékesítési csatornák, mint a hosszú távú vállalati áramvásárlási szerződések (PPA).
Visszatérve a veszteségekre: még ha bizonyos termelőknél jelentkeznek is veszteségek, ne legyenek illúzióink, ezt a számlát közvetve vagy közvetlenül a lakosság és a vállalatok fogják megfizetni a megemelkedett termékárakon, a rendszerhasználati díjakon vagy az egyetemes szolgáltatói költségeken keresztül.
A korábbi piaci logikán nem segít a hálózatfejlesztés
A piaci konszenzus szerint a megoldást a hálózatfejlesztés és a KÁT-rendszer átalakítása jelenti. A Green Cloud szerint azonban a probléma nem az, hogy túl sok a napelem, hanem az, hogy a beruházók és a fogyasztók még mindig a múlt évtized fix logikájában gondolkodnak.
A következő évtizedben a rugalmasság legalább olyan fontos lesz, mint maga a termelés. Ennek alapján a villamosenergia-piac értékteremtése a puszta energiatermelésről a rugalmassági szolgáltatások irányába tolódik el.
Az akkumulátoros tárolás önmagában nem csodaszer, ha az nem párosul intelligens, optimalizált kereskedelemmel. A tisztán piaci alapon működő projektek és a fogyasztók túlélésének kulcsa az, hogy elszakadjanak a merev, fix áraktól és áttérjenek a piaci volatilitást lekövető, strukturált vállalati áramvásárlási megállapodásokra (PPA).
Az állami szabályozás piacbaráttá tétele és a hálózatfejlesztés mind fontos lépések lesznek a magyar energetikában, azonban addig is minden termelő és szolgáltató tehet valamit a saját térfelén is: ez a rugalmasság, ami ma már egy menedzselhető üzleti valuta.
