Elfogadták a törvényt! A nyugdíjba nem számítanak be sokmindent

A szabályok alapján egyes hónapok vagy akár teljes évek is kieshetnek a számításból, aminek komoly jelentősége lehet a nyugdíjjogosultság és a későbbi ellátás összege szempontjából.

Fontos ugyanakkor pontosítani: nem egy most elfogadott, teljesen új törvényről van szó. A rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 42. §-a tartalmazza.

A szabály jelenleg is hatályos, ezért minden nyugdíj előtt állónak érdemes ismernie.

A fizetés nélküli szabadság nem mindig számít bele

A törvény szerint nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nem fizettek nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetet vagy jövedelmet.

Ez azt jelenti, hogy önmagában a munkaviszony fennállása még nem feltétlenül elegendő. Amennyiben valaki például több hónapra fizetés nélküli szabadságot vesz ki, és ezen idő alatt sem munkabért, sem járulékalapot képező ellátást nem kap, az érintett hónapok kieshetnek a szolgálati időből.

Nem igaz azonban, hogy minden fizetés nélküli időszak automatikusan elveszik. Számos gyermeknevelési és szociális ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek minősülhet. Ilyen lehet többek között a GYED, a GYES, a GYET, a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj időszaka, amennyiben az adott ellátásra vonatkozó feltételek teljesülnek.

A döntő kérdés tehát az, hogy az adott időszakhoz kapcsolódott-e nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, illetve olyan ellátás, amelyet a törvény szolgálati időként elismer.

A letartóztatás és a szabadságvesztés időszaka is kieshet

Fő szabály szerint a letartóztatás és a szabadságvesztés időtartama sem számítható be a szolgálati időbe. A jogszabály azonban fontos kivételeket is meghatároz.

A letartóztatás időtartamát el kell ismerni, ha az érintettet később jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást olyan végleges határozattal szüntették meg, amely már nem támadható további jogorvoslattal. A szabadságvesztésben töltött idő szintén szolgálati idő lehet, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.

A szabály célja egyértelmű: akiről véglegesen megállapítják, hogy nem követett el bűncselekményt, azt nyugdíjszempontból sem érheti hátrány az indokolatlanul elvont idő miatt.

A nyugdíj melletti munka nem jelent újabb szolgálati időt

A törvény harmadik fontos rendelkezése szerint a saját jogú nyugellátás mellett végzett keresőtevékenység időtartama nem vehető figyelembe újabb szolgálati időként.

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy aki már öregségi nyugdíjban részesül, majd tovább dolgozik, annak a munkával töltött újabb hónapjai és évei nem növelik a nyugdíj megállapításakor korábban elismert szolgálati időt. A munkavégzésből természetesen továbbra is származhat keresete, de az időszak nem épül hozzá újabb szolgálati évként a már megszerzett időhöz.

Miért számít minden nap?

A szolgálati időt naptári napokban tartják nyilván, és 365 nap számít egy évnek. Az öregségi teljes nyugdíjhoz általában legalább 20 év, a résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges. A szolgálati idő hossza nemcsak a jogosultságot, hanem az induló nyugdíj összegét is befolyásolja.

Éppen ezért célszerű még a nyugdíjigénylés előtt nyugdíjbiztosítási adategyeztetést kezdeményezni. Az eljárás során a hatóság tisztázza az elismerhető szolgálati időket, a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelmeket és a nyilvántartásból esetleg hiányzó adatokat. Az alábbi videó bemutatja, hogyan kell a gyakorlatban ezt frappánsan elintézni:

Így időben kiderülhet, ha egy korábbi munkaviszony, ellátás vagy más jogszerző időszak nem szerepel megfelelően a rendszerben.