A gazdasági helyzet határozhatja meg a következő Orbán-kormány politikáját
A berlini Tudomány és Politika Alapítvány - Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik - Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) uniós integrációval foglalkozó kutatócsoportjának vezetője szerint a következő időszak fő kérdése, hogy a kormány a politikája megerősítését jelentő nagyarányú többséggel az ország átalakítását folytatja, vagy abból indul ki, hogy már kialakultak az új rendszer keretei, és ezért az újabb négy év feladata a rendszer megerősítése, konszolidációja. Mint fogalmazott, a kormány tevékenységéről szóló "szabadságharcos elbeszélés" fontos része, hogy drasztikus intézkedéseket kellett hozni a gazdaságban is, de az ország már túl van a nehezén és le lehet szüretelni a kemény munka gyümölcsét.
Kérdés, hogy valóban így lesz-e, és úgy tűnik, "a rezsicsökkentés túl kevés", a jövedelmekben és a munkaerőpiacon is érezhető gazdasági növekedésre van szükség ahhoz, hogy az elbeszélés széles rétegek számára javulást jelentő valósággá váljon - emelte ki a független kutatóintézet elemzője. Amennyiben beindul a gazdaság, a kormány "egy kicsit nyugodtabb" politikát folytathat, mert sikereket érne el és növekedne társadalmi elfogadottsága, de ha akadozik a fejlődés, akkor megpróbálhatja "újabb politikai csatákkal kompenzálni" a nehézségeket - vélekedett Kai-Olaf Lang.
Az uniós környezetet vizsgálva az látszik, hogy a kormány megtalálhatja az együttműködés fenntartható formáit, ha a konszolidáció irányába fordul és a hatalom koncentrációjában "leveszi a lábát a gázpedálról" - tette hozzá. Kifejtette: a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó harcias retorikával ugyan nem sikerült megfékezni a Jobbikot, de annak így is fontos szerepe volt a választási győzelemben, ezért azzal lehet számolni, hogy a több EU-tagországban "kissé furcsának tűnő" beszédmódban nem lesz változás. Súrlódások továbbra is adódhatnak, ugyanakkor amennyiben Orbán Viktor "a szabadságharcban és az unortodox gazdaságpolitikában megelégedne a retorikával", az uniós színtér egyetlen szereplője sem konfrontálódna komolyabban a magyar kormánnyal - vélte az SWP elemzője.
Berlin sem érdekelt egy újabb alapjogi vagy értékvitában - emelte ki, rámutatva, hogy a német uniós politika fő témái és törekvései az euróövezeti válság kezelésével, a brit uniós tagság megtartásával és az euróövezeten belüli és kívüli tagok viszonyával kapcsolatosak, és az a várakozás tapasztalható, hogy a magyar kormányfő a következő ciklusban majd "körültekintőbben" és "pragmatikusan" tevékenykedik az uniós politika porondján. A német-magyar kapcsolatok politikai dimenziójában az a kérdés, hogy a magyar kormány "mit tud kínálni" - fűzte hozzá.
Kiemelte: előfordulhat, hogy Magyarország "visszaesik" a régió országai és Berlin viszonyrendszerében, hiszen a visegrádi négyek csoportjában Lengyelország rendkívül aktív és integrációpárti uniós politikát folytat, Szlovákia az euróövezet tagja, az új cseh kormány pedig "EU-barát" politikába kezdett és a német kapcsolat erősítésére törekszik. A választásokról szólva úgy vélte, meglepő, hogy jelentős elégedetlenség mutatkozott, mégsem volt kormányváltó hangulat. Ennek az az oka, hogy "nem volt valós alternatíva".
A Fidesz veszített ugyan szavazókat, de "egyértelmű győzelmet aratott", ami nemcsak a belpolitikában, hanem a külpolitikában is a jelenlegi politika helyességének igazolását jelenti a Fidesz számára. A baloldal "fájdalmas pofont" kapott, kudarca egyebek között az eltérő nagyságú és különböző programot képviselő csoportok együttműködésének, a "sokszínűség menedzselésének" nehézségeire vezethető vissza - mondta Kai-Olaf Lang, hozzátéve, hogy a baloldal jövője teljesen bizonytalan. Az LMP bekerülése az Országgyűlésbe szerinte komoly siker.
A párt túlélte a szakadást és nem őrlődött fel a Fidesz, a baloldal és a Jobbik harcában. Ugyanakkor az LMP-nek a tartós fennmaradáshoz egyebek mellett dönteni kell arról, hogy milyen profilt - például ökopárti vagy középpárti arculatot - alakítson ki, és mélyítenie kell társadalmi beágyazottságát. A Jobbik eredménye azt jelzi, hogy a párt újabb régiókban vetette meg a lábát és a következő években a magyar politika egyik meghatározó tényezője lesz. Ez nagy kihívás az MSZP-nek, ugyanakkor "a Fidesz egyik megoldatlan problémája" is, hiszen a parlamenti választás megmutatta, hogy nem vált be a Fidesznek a Jobbik feltartóztatását célzó politikája - vélekedett Kai-Olaf Lang. (MTI)
