A gyémántbiznisz kulisszatitkai VII. – A nyers gyémántpiactól a csiszolt gyémántokig
A gyémánt középpiaca gyártókból és nyers-, illetve csiszolt köveket újraértékesítő cégekből áll
E tevékenységek többsége nagyjából négy kategória valamelyikébe sorolható: a vágásból-csiszolásból, a csiszolt gyémántokkal való kereskedésből, az ékszergyártásból és az értéklánc több elemét magába foglaló diverzifikált műveletekből.
A középpiaci vállalkozások az értéklánc különböző szakaszaiban vannak jelen
A középpiaci szakasz magában foglalja a nagyobb vágók és csiszolók által kezelt nyersgyémántok másodlagos értékesítését. A nagyobb nyersgyémánt kereskedő cégek a nyers kövek 30-70 százalékát kisebb megmunkáló vállalkozásoknak adják el, míg az inkább csiszolási profilú, de a nyersgyémántpiacot közvetlenül elérő nagy cégek a nyersgyémántjaik 10-20%-át dobják piacra.
A középpiac szívében a vágók és csiszolók állnak. Nekik kell meghatározniuk a vágás mikéntjét és a csiszolhatóságot. Meg kell becsülniük, hogy egy nyers kőből hogyan érhető el a legnagyobb hozam, hány részre kell vágni, milyen formára kell csiszolni, hogy aztán a befektetésükből a legnagyobb hozamot érjék el. A technológiai fejlődés ellenére a kövek eredeti súlyának több mint 50 százaléka elvész a vágás és csiszolás során. A megvágott és csiszolt gyémántok aztán több kézen is megfordulhatnak amíg az ékszerkészítőkhöz és a kiskereskedelembe kerülnek.
A középpiaci szegmens ugyanakkor nagyon töredezett, több mint 5 ezer szereplő versenyez egymással. A top 50 éves árbevétele egyenként 100-900 millió dollár közé esik, ezek teszik ki az iparági eladások mintegy felét. Megközelítőleg 6-8 százalékos nyereségrátát érnek el a különböző méretű, formájú és színű gyémántok kezelésével. A nagyobb szereplők általában legalább 30 éve tevékenykednek és gyáraikkal, irodáikkal 5-10 országban vannak jelen. A többiek általában kis családi vállalkozások, elsősorban Indiában és Kínában, egyenként 10 millió dollár alatti éves forgalommal.
A középpiac töredezett, a piaci szereplők többsége kis, családi vállalkozás
E – nagyjából 2-3 százalék közötti piaci részesedésű – kisebb cégek a vágó és csiszoló szegmensre koncentrálnak. Limitált kapacitásaikkal, a kisebb üzletek többsége a különleges formájú, méretű vagy színű gyémántokra specializálódik. Kínálatuk döntő része a nagyobb vágó és csiszoló társaságoktól ered. A középpiacnak ugyanaz a három értékesítési csatornája – a hosszú távú kontraktusok, az aukciók és az egyszeri szerződések –, mint a termelői szakaszénak, ám alapvető különbség, hogy itt az eladások mintegy 90 százaléka egyszeri megállapodásokon alapul. Csak kevés megállapodást dokumentálnak, az eladók és vevők többségének kapcsolata a kölcsönös bizalmon alapul. Kizárólag azok kerülhetnek be a potenciális vevői körbe, akik egy vagy több olyan vállalattól rendelkeznek referenciával, amelyek már a „klub” tagjai.
A vásárlók általában megjelölik, mekkora volumenű gyémántot keresnek, míg az ár a vásárlóval való egyezkedés alapján alakul ki. A tranzakciókat általában a gyémántkereskedelmi csomópontokon vagy az online tőzsdén keresztül ütik nyélbe. Míg előbbiekben nyers és csiszolt, az utóbbiakon inkább a csiszolt gyémántok cserélnek gazdát. Az árképző mechanizmus attól függ, hogy nyers vagy csiszolt gyémántról van-e szó. A nyersgyémántok árát az eladó állapítja meg és azon általában 7-15 százalékot keres, míg a csiszolt gyémántok árának alapja a kereskedői árlista, hogy ahhoz képest többet vagy kevesebbet kell-e fizetnie a vevőnek, az tárgyalás kérdése.
A hosszú távú szerződések viszonylag ritkák a középpiacon, mindössze az eladások körülbelül 5 százalékát teszik ki. Ennek oka, hogy a másodlagos kereskedők nem tudnak garantálni fix gyémántmenyiséget. Sok informális megegyezés az elsődleges kereskedőkkel köttetik. Az aukciók aránya ugyancsak 5 százalék körüli, ezek nagysága általában limitált, a kivételesen csiszolt kövekre korlátozódik. Egyes aukciókon kizárólag gyémántokra lehet licitálni, máshol egyéb luxuscikkekre is. Mivel ezek az aukciók a média fokozott figyelmét vonják magukra, jelentős a hatásuk az árakra és a fogyasztói preferenciákra.
Amint az elnevezésük mutatja, a gyémánt csomópontokon számos tevékenység összpontosul egy helyen, itt találhatók többek között a gyémánt-kereskedelmi központok, valamint a kereskedők, a vágó és csiszoló cégek értékesítési irodái. A kereskedelmi központok általában eszközöket biztosítanak a kereskedőknek, emellett egyéb szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, vízum ügyintézés –, amelyek a rövid távú kereskedelemben használatosak. A közvetlen adásvételeket az értékesítési irodákban ütik nyélbe. Hat nagy gyémántközpont létezik. A hagyományosak: Antwerpen, New York, Tel Aviv, valamint az újonnan létesültek: Dubai, Hongkong és Mumbai.
Féltucat gyémánt-csomópont található a világon
50-55 milliárd dollár közötti éves forgalmával Antwerpen a legnagyobb gyémántközpont
A második legnagyobb hagyományos csomópont New York, a vezető amerikai székhelyű gyémántcégek elsődleges kereskedési helyszíne, 35-40 milliárd dolláros éves forgalommal. A 22-27 milliárd dolláros éves forgalmú Tel Avivot elsősorban a magasan képzett izraeli vágó és csiszoló cégek használják. Az újonnan kialakult csomópontok közül a 40-45 milliárd dolláros éves forgalmú Dubai a leggyorsabban növekvő, amit kedvező adórendszerének és transzferárazási jogszabályainak, valamint az indiai vágó és csiszoló szektor közelségének köszönhet. A 30-35 milliárd dolláros éves forgalmú Hongkong a dél-kelet-ázsiai megmunkáló vállalatok fő forrása. Mumbai alapvetően az indiai vágó és csiszoló ipar import-export ügyleteit intézi, éves szinten 25-30 milliárd dolláros értékben.
A gyémánt-csomópontok éves forgalma a 2009-2011 közötti növekedés után 2012-ben megtorpant
A gyémántforgalom 2012-es csökkenése több tényezőnek tudható be: a nagy gyémántfogyasztó Kína és India kereslete visszaesésének, az amerikai gazdaság lassulásának, az eurózóna folyatódó pénzügyi válságának és az indiai rúpia leértékelődésének. Bár mindezek hatására a legtöbb középpiaci szereplő profitja és likviditása csökkent, a két legnagyobb gyémánttermelő, a De Beers és az Alrosa megőrizte ármegállapítási erejét.
Ennek eredményeként a gyémántközpontok közötti verseny felerősödött. Míg Dubai és Hongkong a nullaszázalékos import-export adók, valaminta Kínához és Indiához való közelsége miatt vonzó, addig Antwerpen, New York és Tel Aviv a nagyértékű kövekre, a fejlett infrastruktúrára és az előnyös adófelülvizsgálatokra összpontosít.
Az utóbbi években az online tőzsdék váltak a csiszolt gyémántok kereskedelmének alternatív helyszíneivé, amelyek lehetővé teszik a vevőknek a gyors vásárlást. Az eladók között a csiszoltgyémánt-kereskedők, valamint a vágó és csiszoló kisvállalkozások egyaránt megtalálhatók. Az értékesítések különböző formában történhetnek: online, időben limitált aukciók, közvetlen tárgyalások a vevők és eladók között, illetve „vedd meg most vagy hagyd ” – angolul: take it or leave it – típusú, fix áron tett ajánlatok.
A fizikai aukciókat a Sotheby’s és a Christie’s árverezőházak rendezik Hongkongban, Genfben, New Yorkban és Londonban vagy a nagyobb termelők, jelesül a De Beers és az Alrosa. Ezek az aukciók – különösen az aukciós házaké – gyakran nagy nyilvánosság előtt zajlanak.A gyémántok árazása meglehetősen szubjektív, mivel mindegyik darab a súlya, színe, formája és vágása alapján egyedi.
A gyémántok eltérő tulajdonságai több ezerféle gyémánttípust eredményeznek
E tulajdonságok kombinációi és permutációi több ezer fajta gyémántot hozhatnak létre, amelyek karátonkénti ára az egyes kövek mérete és minősége alapján jelentősen eltérhet.
A karátonkénti gyémántárak a kő mérete és minősége szerint jelentősen eltérhetnek
A gyémántárazásban a kő minősítése a döntő tényező. A minősítést drágakövekkel foglalkozó független laboratóriumok végzik, amelyek nem adnak értékbecslést, hanem a minősítési szempontok alapján sorolják be a drágaköveket. A minősítés egyáltalán nem egzakt tudomány, adott a négy alapvető kritérium, melyekből csak a súly (karát) a tisztán objektív mérce, a szín, a tisztaság és a vágás azonban szubjektív megítélésen alapul. Ennek megfelelően ugyanazt a gyémántot az egyes laboratóriumok különbözően minősíthetik, ami aztán eltérő árakat eredményezne még ugyanazon kő esetében is.
Több gyémántipari szervezet – az Antwerp World Diamond Centre, az IDEX, a Polished Prices és a Rapaport – publikálja árlistáit, bár ezek csak irányadóak. A végső ár a vevő és az eladó közötti tárgyalások alapján alakul ki, ami általában nem esik egybe egyetlen árlistán szereplő jegyzéssel sem. Azt, hogy egy különleges kő az irányadó ár alatt (diszkonttal) vagy felett (prémiummal) cserél gazdát, a minősége és a vágása, a hitelezési szempontok, az adásvétel helye és típusa, valamint eladhatósága befolyásolja.
Forrás: Conclude Zrt.
Előzmények:
A gyémántbiznisz kulisszatitkai I.
A gyémántbiznisz kulisszatitkai II.
A gyémántbiznisz kulisszatitkai III.
A gyémántbiznisz kulisszatitkai IV.
A gyémántbiznisz kulisszatitkai V.
A gyémántbiznisz kulisszatitkai VI.
