A járvány megmutatta: a rugalmas munkaidő és az emberi kapcsolatok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára

A tavalyi év jelentősen megváltoztatta azt, ahogyan a munkánkról, munkahelyünkről gondolkodunk, és azt is, ahogyan a mindennapi munkafolyamatainkat szervezzük. Felértékelődött a kommunikáció szerepe, és 2021-re már mást jelent a munkahelyi jóllét is, mint korábban. De pontosan mit? Többek között erre kereste a választ közös, reprezentatív, a munkaadói és munkavállalói oldalt egyaránt megszólító kutatásában a Profession.hu és a Boston Consulting Group.

Kommunikáció mindenekfelett

2020 gyökeresen átalakította hogyan tartunk munkatársainkkal kapcsolatot, legyen szó munkamegbeszélésről, vagy a kávészünetekről. Arra a kérdésre, hogy mi az, ami a jövőben leginkább elősegítheti a munkatársak kapcsolatát a megváltozott munkakörülmények ellenére is, a munkaadók és munkavállalók egyöntetűen a kommunikációt jelölték meg válaszként. A munkavállalók a változatos kommunikációs lehetőségeket (az online megoldásoktól a munkatársakkal való telefonálásig), a kommunikáció gyakoriságát, és a felettesek kapcsolaterősítő magatartását tartják jelentős befolyásoló tényezőnek. Érdekesség, hogy a munkaadók a személyes találkozások lehetőségét jóval fontosabbnak tartják, mint a munkavállalók.

Munkavállalói elkötelezettség

A munka iránti elkötelezettséget erősítő tényezőkkel kapcsolatban a munkáltatók és munkavállalók véleménye ismét megegyezik: a kollégákkal és a felettessel való kapcsolat, valamint a sikerek nyilvános elismerése a leglényegesebb. Utóbbira a távoli munkavégzés miatt valószínűleg nagyobb igénye van mindenkinek, mint valaha. A szervezet iránti elkötelezettséget viszont már egyértelműen a felettesek hozzáállása határozza meg: az, hogy hogyan kommunikálnak, hogyan támogatják beosztottjaikat a munkavégzés folyamán. A munkáltatók és a munkavállalók egyetértenek abban is, hogy nem csupán a közvetlen felettes, de a felsővezetés kommunikációja is meghatározó ebben a kérdésben.

„2020 tapasztalatai arra világítottak rá, hogy kiemelten fontos, hogy rendszeresen kommunikáljunk a kollégákkal, és biztosítsunk olyan csatornákat számukra, ahol egymással és a vezetőikkel is megoszthatják problémáikat. Ilyenek lehetnek a napi 15 perces online kávészünetek a home office-ban dolgozók számára, és az is hasznos, ha néhány hetente a teljes vezetőséggel is lehetőség nyílik a kommunikációra. Az, hogy biztosítjuk a szociális hálót a munkavállalók számára, és azt fejezzük ki feléjük, hogy a váratlan helyzetekben is mellettük vagyunk, azon túl, hogy jótékonyan befolyásolhatja a teljesítményt, az elköteleződés mértékét is fokozhatja, ráadásul a munkavállalói élmény fogalmát is új szintre emelheti” – összegezte Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Testi-lelki egészség a munkahelyen

2020 nagy változásai a munkavállalók többségét megviselték, így adja magát a kérdés: vajon milyen intézkedések segítenének abban, hogy a munkatársak testileg és lelkileg is jól érezzék magukat munka közben 2021-ben?  

„A munkahely megválasztásánál a fehérgalléros munkák esetén nagyon fontos szempont lesz a jövőben, hogy rugalmas-e a munkaidő és hogy van-e beleszólása a munkavállalónak abba, hogy hol végzi a munkáját – akár otthon is, vagy egy közösségi irodában, közelebb a lakásához, és akár többször is egy héten. Versenyelőnyhöz fognak jutni azok a cégek, amelyek ezt figyelembe veszik” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.  

A felmérés azt találta, hogy a magyar munkavállalók a jóllét szempontjából a legfontosabbnak a rugalmas munkaidő lehetőségét tartják, ezt követi a jobb munkakörnyezet, a munkáltató által biztosított home office csomag, majd a munkavégzés helyéről és idejéről való döntés lehetősége. A munkavállalók a legfontosabb hat feltétel közé sorolták a jövőre nézve a munkáltató által biztosított egészségügyi szolgáltatásokat és a sportolási lehetőségek támogatását is.

Ugyanakkor a munkáltatók a rugalmas munkaidő mellett a második legfontosabbnak a felettessel való rendszeres kommunikációt tartják, majd az egészségügyi szolgáltatások támogatását. A legnagyobb eltérés a kötelező irodai napok fontosságának megítélésében van a munkavállalók és a munkáltatók között: a munkáltatók ezt viszonylag fontosnak ítélik, míg a munkavállalók ezt nem tartják lényegesnek jóllétük szempontjából.