Elfogadták a törvényt! Kerítésadó minden méter kerítésre
Ezzel a lehetőséggel élve Balatonfőkajár 2025-től bevezette a kerítésadót, míg Zsombón már jelenleg is létezik a magas építmények után fizetendő települési adó.
Hol, mely településeken merülhet fel hasonló adók bevezetése?
A helyi adókról szóló törvény 2015-ös módosítása jelentősen bővítette az önkormányzatok mozgásterét: lehetővé vált számukra, hogy a helyi viszonyokhoz igazodó, saját adónemeket alkossanak, feltéve hogy azok nem ellentétesek országos jogszabállyal, és nem érintenek olyan területet, amelyet már központi adó szabályoz.
Ennek nyomán jelentek meg olyan szokatlanabb helyi adóformák, mint például a kerítésadó, illetve a magas építményekre kivetett adó.
Balatonfőkajár önkormányzata 2025. január 1-jétől vezette be a kerítésadót, amely alapján minden épített, nem élő növényzetből álló kerítés után évente 1000 forint adót kell fizetni folyóméterenként. A döntést komolyabb vita nélkül fogadták el, amihez feltehetően az is hozzájárult, hogy a helyi adókból származó bevételek teljes egészében a település kasszájába kerülnek.
Az ebből befolyó összegeket az önkormányzat saját feladatainak ellátására használhatja fel, legyen szó közszolgáltatások biztosításáról, karbantartási munkákról vagy fejlesztésekről. A bevételek felhasználásáról a képviselő-testületnek évente be kell számolnia a lakosságnak a költségvetési beszámoló részeként.
Kerítésadó: kinek kell fizetnie? Mi a helyzet a közös kerítéssel?
Külön figyelmet érdemel a közös kerítések adóztatásának kérdése. A balatonfőkajári rendelet szerint minden ingatlanon található épített kerítés adóköteles, így az utcafronti, az oldalsó, valamint a hátsó telekhatáron álló kerítések is.
A közös határkerítések esetében a használatra és fenntartásra továbbra is a szomszédjogi szabályok vonatkoznak, azonban az adókötelezettség minden tulajdonost külön-külön terhel. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek a saját ingatlanához tartozó telekhatár hossza után kell megfizetnie az adót.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha két szomszéd között például egy 10 méter hosszú közös kerítés húzódik, akkor mindkét tulajdonosnak külön meg kell fizetnie az évi 10 000 forintos adót, mivel ugyanaz a kerítés mindkét ingatlan esetében adóalapot képez.
Zsombón ugyanakkor más jellegű települési adót alkalmaznak: itt a magas építmények után kell adót fizetni. Ez egy fix összegű éves adó, amelynek mértékét az adott építmény magassága határozza meg. Egy 30 méter magas létesítmény után évente körülbelül 1,25 millió forintot, míg egy 80 méternél magasabb építmény esetén 2,75 millió forintot kell megfizetni.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez az adófajta nem vonatkozik lakóingatlanokra. A zsombói szabályozás kizárólag azokra a különálló ipari vagy infrastrukturális építményekre terjed ki, amelyek jelentősen kiemelkednek a környezetükből, ilyenek például a mobilátjátszó tornyok, illetve a rádió- és televízióadók antennarendszerei.
