A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény elfogadását kezdeményezi a Fidesz-KDNP

A parlament honlapján csütörtökön közzétett, Navracsics Tibor (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) által jegyzett javaslat szerint szűkül a vezetői munkakörök lehetséges száma, amennyiben főosztályvezető helyettesítésére – szervezeti egység vezetése nélkül – egy főosztályvezető-helyettesi munkakör betöltésére van mód.

A központi államigazgatás - mint munkáltató - vonzerejét növelendő, bevezetnék a közigazgatási (fő)tanácsadói címet, amely már a kinevezéstől magasabb javadalmazást biztosíthat a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezőknek. A rendkívüli munkavégzés időtartamát évi 200 órában maximálja, melyért legfeljebb 25 munkanap szabadid ő átalány állapítható meg.

Új általános szabály, hogy a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz jogosult, és csak kivételes esetben (pl. felmentési tilalomba ütköző felmentés) lesz mód a visszahelyezésre. Ekkor viszont a bírósági eljárás során igazolni szükséges a kárenyhítés érdekében tett erőfeszítéseket, így például azt, hogy a volt köztisztviselő keresett-e aktívan állást, együttműködött-e a munkaügyi központtal.

Az említett szabály hatálya kiterjed a kormánytisztviselői jogviszonyra is . Az indítvány kitér arra, hogy az Alkotmánybíróság elvi éllel kimondta, hogy a jogviszony szabad felmondásának joga a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti. A törvény tervezete - egyebek között - ezt az alapelvet is érvényesíteni kívánja. A fentiek alapján méltányos megoldás, hogy az államot - ebben az elismerten számára alkotmányosan erősebb helyzetében - megillesse az a jog, hogy legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indokolás nélkül, 2 hónapos felmentési idővel.

A tervezet hatályba lépésével a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál a foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízása vezetői munkakörré alakul át. Ezzel megnyílik a lehetőség a szükséges átalakítások racionális költségvetési terhek melletti végrehajtásához. A szakmai állami vezetőkre - közigazgatási államtitkárokra, helyettes államtitkárokra - vonatkozó szabályozás főbb elemei jelenleg a közalkalmazotti törvénybe kerültek beépítésre; erre a sajátos megoldásra az átmeneti időszakra tekintettel, a koherencia zavarok elkerülése érdekében került sor.

A következő jogalkotási ütemben az érintett szakmai állami vezetők rendszertani helyzetének rendezése is megtörténik. Az indítvány indoklása szerint a kormánytisztviselői törvény - a rendszerváltás óta eltelt 20 év közigazgatási működési tapasztalatai alapján - számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők számára.

A jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzet következtében az új szabályozás kiemelten irányul egyfelől a foglalkoztatás - így különösen a jogviszony megszüntetés - feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására. Az előterjesztők rögzítik, hogy a juttatási rendszert érintő strukturális átalakításokra és az életpálya más, jelentős anyagi erőforrásokat igénylő elemeinek felvázolására jelenleg nincs reális lehetőség.

A közszolgálat lényegi eleme, hogy a jogviszony létrejötte nem egymás mellé rendelt felek kötöttségektől mentes egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, hanem az állam egyoldalú aktusa, melynek során - jogszabály által részletesen kidolgozott feltételrendszer szerint - kinevezi a jövendő köztisztviselőt, kormánytisztviselőt, megbízva bizonyos feladatkör, munkakör vagy tisztség ellátásával. A magánszemély ebben a viszonyrendszerben érdemben pusztán a kinevezés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról dönthet, annak feltételeiről nem.

A javaslat szerint jelentős rendszertani következetlenség és aszimmetria jellemzi a hatályos jogszabályt a központi államigazgatás vonatkozásában, amennyiben a köztisztviselő bármikor, indokolás nélkül 2 hónap lemondási idővel megszüntetheti jogviszonyát, amely adott esetben egy állami feladat ellátását is veszélyeztetheti. Ezzel szemben az állam, mint munkáltató csak valós és okszerű indokolással alátámasztottan, meghatározott esetekben és olyan jogcímen (alkalmatlanság) szüntetheti meg a közszolgálati jogviszonyt, amely a mai bírói gyakorlat szerint lényegében alkalmazhatatlan.

Nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest - éppen az állammal szemben - kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során. Sőt, a jelenlegi fokozott védelemjelentős részben okolható azért, hogy a magyar közigazgatás hatékonyság alacsony és közmegítélése rossz - olvasható a javaslat indoklásában. A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed ki; nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket és helyi önkormányzatokat.