Változás a magyar boltokban, vége a zöld trükközésnek - új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe

Az előírások minden fogyasztónak szánt üzenetre, így a hirdetésekre, honlapokra, közösségimédia-tartalmakra, csomagolásokra, üzletekben elhelyezett tájékoztatásokra és az értékesítők szóbeli közléseire egyaránt vonatkoznak. Az EmpCo irányelv konkretizálja az egyes zöld állítás típusok kapcsán elvárt bizonyítási sztenderdeket és a jogsértő magatartások körét.

Különösen kockázatos lehet így az olyan általános kifejezések használata, mint a „zöld”, a „környezetbarát”, a „fenntartható” vagy a „klímasemleges”, ha azokat a cégek nem támasztják alá releváns, ellenőrizhető bizonyítékokkal. A jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó állítások mögött pedig – többek között – nyilvános, mérhető és időhöz kötött célokat tartalmazó végrehajtási tervnek, valamint esetlegesen független szakértői ellenőrzésnek kell rendelkezésre állnia.

Horváth Bálint, a Gazdasági Versenyhivatal kommunikációs vezetője a webináron hangsúlyozta, hogy a hatóság a zöld állítások megítélésekor a fogyasztói értelmezésből indul ki, és tényszerű, megalapozott bizonyítékokat vár el a kijelentések mögött. Példaként a PET-palackok csomagolására vonatkozó százszázalékos állításokat említette: ha a fogyasztó egy ilyen kijelentést a csomagolásra értelmezi, akkor az állításnak igaznak kell lennie.

Az új feketelistás gyakorlatok esetében az is fontos, hogy a hatóságnak azt kell megállapítania, hogy megvalósulnak-e az adott tényállás törvényi elemei; az ügyleti döntésre gyakorolt hatását nem kell külön vizsgálni.

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság üzletágának partnere hozzátette, hogy azok a szervezetek, amelyek időben felkészülnek, csökkenthetik jogi és reputációs kockázataikat, miközben hiteles fenntarthatósági teljesítményüket piaci előnnyé alakíthatják.

„Az irányelvnek való megfelelés alapja, hogy a cégek rendelkezzenek a termékadatokat, a bizonyítékokat és a jóváhagyási felelősségi köröket összekapcsoló, hatékony vállalati folyamattal” – emelte ki Lukács Ákos.

A szabályozás a fenntarthatósági címkéket, valamint a termékek tartósságáról és javíthatóságáról szóló tájékoztatást is érinti. Nem használható a továbbiakban például saját döntés alapján létrehozott, tanúsítási rendszerhez nem kapcsolódó fenntarthatósági embléma, és megtévesztő lehet, ha egyetlen összetevő alapján a teljes terméket környezetbarátként mutatják be. A jogsértés pénzügyi és reputációs következményekkel járhat. Az országos kampányok kapcsán hatáskörrel rendelkező versenyhatóság által kiszabott bírság akár az előző üzleti év csoportszintű nettó árbevételének 13 százalékát is elérheti.

A hatóságok képviselői kiemelték, hogy a fogyasztói és versenytársai jelzésekre mindkét hatóság kifejezett figyelmet fordít. „Elsődleges célunk a jogkövetés elősegítése, fogyasztói bejelentés esetén ugyanakkor a hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e eljárni az ügyben. A vállalkozásoknak ezért érdemes állításaikat már a közzétételkor naprakész és szakmailag megalapozott dokumentációval alátámasztaniuk” – mondta el Dr. Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság sajtófőnöke.

A webináron kívül dr. Sefer Iván, az EY Magyarország partnere és az EY Law irodavezető ügyvédje felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatoknak nem csupán az üzenetek kialakításakor szükséges biztosítani a megfelelést, hanem egy esetleges hatósági vizsgálat során is célszerű kiemelt együttműködést tanúsítani. Hozzátette: „A hatóságok gyakorlatából egyértelmű, hogy a megindult eljárások során jelentős bírságcsökkentéssel, esetlegesen teljes bírságmentesüléssel járhat az eljárás alá vont vállalkozás kiemelt együttműködése.

Az együttműködésnek rendkívül sok formája lehet, ám az elsődlegesen például a jövőbeli jó megfelelési gyakorlatok kialakításával, valamint fogyasztói előnyökkel járó intézkedésekkel valósulhat meg.”

Az EY szakértői és a két hatóság képviselői egyaránt azt javasolják, hogy a vállalatok térképezzék fel valamennyi fogyasztói állításukat és kommunikációs csatornájukat, vizsgálják felül a bizonyítékokat, módosítsák vagy vonják vissza a kockázatos üzeneteket, és alakítsanak ki egyértelmű belső jóváhagyási rendet. A folyamatos megfeleléshez naprakész bizonyítéktárra, rendszeres ellenőrzésre és a kommunikáció teljes életciklusát lefedő kontrollokra van szükség.