A középiskolákban tanítani kell a pénzügyi-gazdasági ismereteket
A pénzügyi és gazdasági ismeretek középiskolai oktatásának helyzetét és jövőjét körüljáró egész napos konferencián Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatással szemben egyre erősebben megfogalmazódó elvárás a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása, az akadémikus tudás már nem elég, a tanároknak módszereiket is folyamatosan fejleszteniük kell.
Lenner Áron Márk hangsúlyozta, hogy nemzetgazdasági érdek a pénzügyi kultúra fejlesztése, és ki kell nevelni egy új, pénzügyileg tudatos generációt. Mint mondta, az alacsony vállalkozói hajlandóságon több ponton is igyekszik javítani a kormány: szükség van hiteles vállalkozói példák bemutatására, ezért például az NGM havi rendszerességgel vállalkozói díjakat is átad, elkezdődött a pénzügyi és vállalkozási ismeretek tanítása a köznevelésben, és gyakorlatorientált lett a szakképzés. Ezenkívül több, európai uniós forrásból megvalósuló konstrukció is segíti a vállalkozás indításához szükséges tőke megszerzését mentorálási, oktatási programokkal kiegészítve - tette hozzá.
A helyettes államtitkár szerint eddig is voltak fontos lépések az oktatásban, vannak iskolai jó gyakorlatok, civil és vállalati programok, és hiteles pozitív példák, de még szükség van ajánlott tankönyvre és segédletekre, vaalmint a pedagógusok képzésére. Lenner Áron Márk elmondta: márciusi felmérésük szerint az iskolák 35 százaléka vagy a kötelező vagy a szabadon választható tárgyak keretében oktat pénzügyi és gazdasági ismereteket, további 9 százalék pedig már tervezi ugyanezt. Pölöskei Gáborné emlékeztetett: egy 2012-es országgyűlési határozat is felhívta a figyelmet arra, hogy be kell építeni a köznevelésbe a pénzügyi ismeretek oktatását.
A gazdasági és pénzügyi neveléssel kapcsolatos elvárás a hasznosítható ismeretek átadása például a világ- és nemzetgazdasági folyamatokról, vagy a vállalkozások és háztartások működését meghatározó kérdésekről, emellett a saját felelősség felismertetése, és a rövid- és hosszútávú tervezés, illetve a döntéshozatali képesség kialakítása. Pölöskei Gáborné elmondta: 7.-10. osztályig a pénzügyi és gazdasági kultúra, és a Vállalkozzunk! kerettantervben, 9.-10.-ben a munkapiac kerettanterv, 11.-12. osztályban pedig az etikus vállalkozói ismeretek, valamint a közgazdasági és pénzügyi alapismeretek kerettantervben jutnak fontos ismeretekhez a diákok.
A helyettes államtitkár szerint a pénzügyi ismeretek oktatása terén szemléletváltásra van szükség: passzív helyett aktív tanulásra, eszközhasználat helyett problémamegoldásra, frontális osztálymunka mellett egyénre szabott, kutató jellegű tanításra, valamint arra, hogy az oktató munka ne csak információközlés, hanem mentorálás, vagyis tudásbeli és személyiségfejlesztés is legyen. Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) igazgatóhelyettese és a szervezet Pénzügyi Kultúra projektjének vezetője a számvevőszék felsőoktatásban tanulók körében végzett felmérés eredményeire hivatkozva kifejtette: az életkor előrehaladtával nő a pénzügyi tudatosság, a felsőoktatásban pénzügyi gazdasági képzésben részt vevők jobban teljesítettek mint a más területen tanulók, ugyanakkor a középiskolában ilyen ismereteket tanulókra ez már nem volt elmondható.
Az igazgatóhelyettes szerint ezzel érdemes foglalkozni, mert a diákok elméleti tudást kapnak, de ez a tudás később, amikorra olyan élethelyzetbe kerülnek, hogy szükségük is lehetne rá (például hitelt szeretnének felvenni), elfelejtődik vagy elavul. Emiatt Németh Erzsébet szerint arra kell koncentrálni, hogy jobban beépüljenek a tanított ismeretek. A további eredményekről elmondta, hogy a megkérdezettek 59 százaléka reálisan ítélte meg saját pénzügyi tudását, 30 százalék túl-, 11 százalék pedig alulértékelte azt. (MTI)
