A magyar nyugdíjak keresetpótló képessége európai szinten is magas
A 2,6 millió ellátott 2019 januárjában – nyugdíjemelés után – átlagosan 122 614 forintot kapott teljes ellátásként (fő- és kiegészítő ellátás együttes összege). Ezen belül az:
- az öregségi nyugdíjasok 134 947 Ft nyugdíjat kaptak,
- az életkoron alapuló ellátásban részesülők 201 831 Ft nyugdíjat kaptak,
- a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők 75 049 Ft nyugdíjat kaptak,
- a hozzátartozói nyugellátottak 58 037 forint nyugdíjat kaptak.
Az öregségi nyugdíj a 2019 évi januári nettó átlagkereset 59%-ának felelt meg.
A férfiaknak átlagosan 18 ezer forinttal magasabb összegű ellátást folyósítottak, mint a nőknek. Az ellátások összegének nemek közti eltérése az özvegyi nyugdíjaknál a legszembetűnőbb. A nők 76 ezer forintos özvegyi nyugdíja duplája volt a férfiakénak.
A munkaerőpiac elhagyása az életkoron alapuló ellátásokban részesülőknél járt a legkisebb anyagi visszaeséssel. Átlagos ellátásuk a nettó átlagkereset 88%-át tette ki. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 77 585 forint volt, a nettó átlagkereset harmadának, az öregségi nyugdíj 57%-ának felelt meg.
Táblázat forrása: KSH.hu
Ennél jóval kisebb ellátást utaltak a rehabilitációs ellátásban részesülőknek, országos átlagban 47 292 forintot.
Az ÖN nyugdíja sok vagy kevés? Ha IDE kattint, kiszámolhatja gyorsan.
Az öregségi nyugdíjak keresetpótló képességének európai szintű összevetésére 2017-es adatok állnak rendelkezésre.
Ábra forrása: KSH, Eurostat
Az aggregált helyettesítési ráta a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosa. A magyar ráta a 2016-os 67%-ról 64%-ra csökkent, de még így is 6 százalékponttal az európai uniós átlag felett maradt.
Magyarországon a nyugdíj adó- és járulékmentes, ezért a mutató hazánkban a nettó nyugdíj és a bruttó jövedelem hányadosa. Így a nyugdíj tényleges keresetpótló képessége erősebb a mutató értékénél.
