Kinyírná a magyar tőkepiacot a tranzakciós illeték?
A tervezett tranzakciós illeték kivetésének negatív következményei a BÉT és a BSzSz szerint az alábbi öt pontban foglalhatók össze:
1. Az értékpapír tranzakciók elvándorlásának következtében a tranzakciós illetékből remélt adóbevételek jelentősen elmaradnak a tervezett mértéktől. A tőkepiaci forgalom visszaesése csökkenti a jelenlegi árfolyamnyereség és kamatadó bevételeket. A tőkepiaci szereplők alacsonyabb üzleti aktivitása miatt pedig kisebb mértékű társasági adó, TB, SZJA és banki különadó folyna be a költségvetésbe. Így az adóhatás összességében negatívvá válik, tovább rontva a költségvetés egyenlegét.
2. A magyarországi tőkepiac marginalizálódása miatt a magyar állampapírok aukciója és másodlagos forgalma is kedvezőtlen hatásokkal szembesül, amely jelentősen nehezíti az állampapírok értékesítését, és ezen keresztül az államháztartás finanszírozását.
3. Drasztikusan lecsökken a Magyarországon vezetett értékpapírszámlák száma és az itthon tartott értékpapír állomány. Ez befektető-védelmi szempontból is aggályos, hiszen a külföldi számlákra nem terjed ki a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre, illetve a Befektető-védelmi Alap védőernyője.
4. A hazai magánbefektetői tőke elvándorlásával jelentősen lecsökken a nemzetgazdaság tőkeereje, az ország belső finanszírozási képessége. A hazai vállalatok tőkebevonási lehetőségei leszűkülnének, különösen a kis- és közepes méretű cégek számára. Ez visszahat a reálgazdaságra is és visszafogja a gazdasági növekedést.
5. Mindezek alapján a magyar tőkepiac drasztikusan meggyengülne, amely negatívan hatna az ezen területen működő cégekre, számos munkahely megszűnéséhez és jelentős adóbevétel kieséshez vezetne.
Mit okozna a tranzakciós illeték bevezetése Magyarországon?
A tőkepiaci tranzakciós illeték európai bevezetését megelőző magyarországi alkalmazásának előre jól látható negatív következményei lennének. A magyar tőkepiac európai mércével kis, nyitott piacnak számít, ahol a tranzakciók jelentős részét külföldi intézményi befektetők bonyolítják. A hazai részvénypiac tekintetében a teljes tőzsdei részvényállomány 65%-a van külföldi befektetők kezében, míg a tőzsdei forgalom 50%-át adják ezek a befektetők.
Ezen befektetők reakciója a tranzakciós adó diszkriminatív bevezetésére kettős lehet. Egyrészt a külföldi befektetők jelentős része portfolió befektető, akik régióban gondolkodnak, így számukra egy OTP/MOL befektetés könnyen helyettesíthető a szintén ebben a régióban lévő cseh és lengyel bankokba, illetve olajipari cégekbe történő befektetéssel, a magyar állampapír pedig cseh, lengyel, de akár román, bolgár vagy török állampapírral. Másrészt, ezek a szereplők könnyen alakíthatnak ki olyan innovatív elkerülő megoldásokat a magyar befektetési eszközökre vonatkozó tranzakciók végrehajtására (Magyarországon kívüli tőzsdéken, alternatív platformokon), hogy azok semmilyen módon ne jelenjenek meg magyar számlatranszferekként, így adófizetés sem terhelné őket. Jelenleg a magyar részvényekkel végrehajtott forgalom kb. kétharmada történik a BÉT-en, míg a fennmaradó rész jelenleg is más tőzsdéken, illetve a londoni tőzsdén kívüli piacon zajlik. A fentiek tükrében a tranzakciós illeték bevezetése a jelenlegi tervezet megvalósulása esetén a svéd példához hasonlóan drasztikusan csökkentené a magyar tőkepiac és a hazai szereplők súlyát, elsősorban a londoni piac javára.
A magyar részvénypiac másik meghatározó szereplője, a hazai magánbefektetői bázis jelenleg a forgalom kb. egyharmadát adja. Számukra az internet segítségével a külföldi számlanyitás rendkívül egyszerű, így a magánbefektetői tőke is könnyen, alig ellenőrizhetően vándorol külföldre jelenleg is. Napjainkban az egyik legnagyobb kihívás a magyar befektetési szolgáltatók számára, hogy a külföldi székhelyű befektetési szolgáltatók – kihasználva a határok EU-n belüli teljes lebontását – jelentős versenyt jelentenek a magánbefektetők kiszolgálásában. Ennek következtében már eddig is jelentős ügyfélállomány vándorolt át külföldön vezetett értékpapírszámlákra. A tranzakciós illeték bevezetése felerősítené és felgyorsítaná az ügyfélállomány és a magyar megtakarítások külföldre áramlását, ami különösen negatívan érintené az egyébként is tőkehiányos hazai gazdaságot, valamint jelentősen sérülhetnének a befektető-védelmi szempontok, hiszen ilyen módon ezek a befektetők kikerülnének a hazai szabályozás (pl. PSZÁF, BEVA) védőhálója alól.
A magyar értékpapírok jelenleg is elérhetőek a hazai magánbefektetők számára külföldi platformokon, külföldi instrumentumokon (ún. CFD-ken) keresztül. Az ezekre kötött tranzakciók jelenleg nem esnek a tervek szerint az új illeték hatálya alá, így a forgalom többek között ezen CFD-kre terelődne a fent leírtaknak megfelelően.
