Az első lakásvásárlók uralják a piacot
Jelentős bővülés várható az újlakás kínálatban
A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján épülő lakások száma 19.947 volt az első félévben, mintegy 37 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában. Noha az átadott lakások számában egyelőre nem érzékelhető jelentős változás, az építési engedélyek növekedése már jelzi a trendfordulót – ez azonban az építkezések átfutási ideje (minimum 1-2 év) miatt csak lassan jelenik meg az adatokban.
„A fellendülés elsősorban az Otthon Start keretében bejelentett ingatlanfejlesztéseknek köszönhető – melynek keretében eddig 37 ezer új lakás fejlesztésére érkezett be kérelem. A trendforduló másik fontos oka a Lakhatási Tőkeprogram tavalyi elindítása; ennek köszönhetően nagyságrendileg 1000 milliárd forint értékben, 30 ezer új lakás fejlesztése indulhat el. 2025 október végéig tíz alapkezelő kezdte meg beruházásait, a programnak köszönhetően mintegy 700 új építésű lakás jelent meg az értékesítési kínálatban Budapesten és Debrecenben” – húzta alá Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője.
A lakásárak növekedési üteme az előző negyedévben megfigyelt 16,3 százalékról 17,9 százalékra gyorsult 2025 második negyedévében, az inflációval korrigált áremelkedés pedig 12,9 százalék volt. A bérleti díjak a KSH–ingatlan.com lakbérindex adatai szerint szeptemberben országos szinten több mint 1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest – éves szinten azonban még így is emelkedtek az albérletek árai: országosan 6,5, Budapesten 6,6 százalékkal került többe a lakásbérlés, mint egy évvel korábban.
Fókuszban a fiatalok lakhatása
2025 első kilenc hónapjában mintegy 1.170 milliárd forint új lakáscélú hitelre szerződtek a hitelintézetek, ami 17 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 1.003 milliárdos volumenhez képest. Tavaly a CSOK Plusz felpörgése miatt volt erős a lendület, melyet tovább erősített a 2023-ról elhalasztott és az előrehozott kereslet megjelenése is. Az idei év első részében pedig a befektetői kereslet volt meghatározó, majd szeptember óta az Otthon Start Program fűti a piacot. A hitelkonstrukció bevezetése miatt összesen az 1.900 milliárd forintot is meghaladhatja a teljes idei szerződéses volumen.
A szeptemberi értékesítési adatok alapján az Otthon Startnak köszönhetően mind Budapesten, mind vidéken az első lakásukat vásárló vevők uralták az ingatlanpiacot; a fővárosban a tranzakciók 39, míg vidéken 31 százaléka kapcsolódott a hitelprogramhoz. Az első lakásvásárlók által kiszemelt ingatlanok átlagára Budapesten 67,2 millió forint, az átlagos alapterület pedig 60 négyzetméter volt, míg vidéken 50 millió forint és 87 négyzetméter jellemezte a tipikus tranzakciókat.
A fiatalok lakhatási helyzete az elmúlt évtizedben Európa szerte érzékeny kérdéssé vált. Az Otthon Start Programmal elérhető források jelentős előnyt biztosítanak a régiós országokkal összehasonlítva, mivel Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Ausztriában is ennél lényegesen magasabb átlagos lakáshitel-kamatlábakkal találkozhatunk. Az önerő tekintetében is jelentősen jobb az első lakásvásárlók helyzete itthon: a hazánkban elérhető 10 százalékos minimális önrész alacsonynak számít a szlovén, szlovák, vagy akár a román és a lengyel értékekhez képest is. Emellett Magyarországon számos további támogatás is elérhető az Otthon Start Program mellett, gondoljunk akár a babaváró-, vagy munkáshitelre, és a különböző CSOK konstrukciókra. Így nemzetközi összevetésben is jelentős mértékű támogatást tudnak elérni azok a fiatalok, akik eddig kiszorultak a magas költségek miatt az ingatlanpiacról.
