A magyarok 20%-a fogékony a szélsőjobb eszmékre
Magyarország Ukrajna és Bulgária mögött a harmadik helyen áll a szélsőjobboldalra fogékonyak aránya szerint - közölte Krekó Péter. Hozzátette: a magyar társadalom csaknem 21 százaléka állítja a felmérések szerint, hogy értékrendje a radikális jobboldalhoz áll közel. Az igazgató A szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet Európában című tanulmány bemutatásakor elmondta: a társadalom szélsőségek felé hajlása nemcsak a radikális pártok népszerűségének növekedését jelenti, hanem azt, hogy a politikai centrum szereplői radikálisabb megoldásokat választanak.
A tanulmány a HVG e heti számában jelenik meg. Krekó Péter utalt arra: Kelet-Európában a rossz közérzet, az instabil gazdasági helyzet "a gyúanyag a radikális mozgalmak számára", míg Nyugaton egyebek mellett az antiglobalizmus képében jelenik meg a radikalizmus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ettől némiképp eltér Szlovákia, ahol 2005 és 2009 között a Fico-kormány alatt az előítéletesség és a sovinizmus ugyan erősödött, de az egzisztenciális félelmek csökkentek. A szakember arról is beszélt, hogy Lengyelország és Magyarország a szélsőségesek arányát tekintve hasonló helyzetben volt 2003-ban, ezután nálunk nőtt, Lengyelországban viszont csökkent ez a mutató.
A magyar társadalom 52 százaléka volt előítéletesnek tekinthető 2009-ben a felmérések alapján. A magyaroknak a kormányba, a demokráciába, sőt még az ENSZ intézményeibe vetett bizalma is csökkent. A Jobbik erre a trendre alapozva igyekszik támogatókat szerezni. A 2005-ös, 2007-es 2009-es felmérések szerint a jobboldali szélsőségesség iránti fogékonyság Dél-Európában magasabb, a kontinens északi részén alacsonyabb, aminek történelmi okai is vannak - tette hozzá. Szabados Krisztián, a Political Capital ügyvezető igazgatója elmondta: a jobboldali extremizmus vizsgálatára létrehozták a 29 változóból összeálló úgynevezett derex-indexet, ami a lehetséges szélsőségesek százalékos arányát fejezi ki.
Nyolc év alatt négy adatfelvételt végeztek 32 országban, annak alapján, hogy mekkora az előítéletesség és a saját jólétet féltő "sovinizmus", a jobboldali értékorientáció, a rendszerellenesség, valamint a bizalmatlanság és a pesszimizmus. A vizsgálatok megállapították, hogy nő a szélsőségek iránti fogékonyság Kelet-Európában, szemben Nyugat-Európával, ahol csak a déli régiókban tapasztalható ez a probléma. Ez egyfajta "új vasfüggönyt" jelent, "ami nem drótból áll, hanem ideológiából" - fűzte hozzá. Mint mondta, a 2006-ban alakult Magyar Gárda "sokkal-sokkal veszélyesebb, mint a MIÉP", mert antiszemitizmussal legfeljebb 5 százalékot lehetne elérni Magyarországon, ez a mozgalom viszont romaellenes is. Ugyanennek a jelenségnek Nyugat-Európában a bevándorlók elleni véleménynyilvánítás felel meg.
Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese kijelentette: a "társadalmi kereslet" szükséges, de nem elégséges feltétele a szélsőségesség megerősödésének, ugyanilyen fontos a "kínálat" is. Különbség mutatható ki Nyugat- és Kelet-Európa szélsőséges erői között abban a tekintetben, hogy bevándorló- vagy kisebbségellenesek, rendszerkonformak vagy rendszerellenesek. Megemlítette, hogy Nyugaton "piacbarátabbak" a szélsőjobboldaliak, míg keleten tőke- és piacellenes politikát hirdetnek meg. Nyugaton a pártszerű működés a jellemző, míg keleten a mozgalmi jelleg a hangsúlyos.
Az igazgatóhelyettes rámutatott: a szélsőjobb kínálatát meghatározó tényező a történelem, a múlt és annak feldolgozottsága. A kínálatot határozza meg ezen kívül az intézményes korlátok rendszere, például a választási rendszer vagy a jogi korlátok felállítása - így például a gyűlöletbeszéd tiltása. Vass Péter, a HVG főszerkesztője hozzászólásában kiemelte: a szélsőjobboldal előretörése aktuális téma, és az áprilisi parlamenti választásokon is számolni kell vele. A most megjelentetett tanulmány célja az, hogy rávilágítson a szélsőjobboldali jelenségek hátterére - tette hozzá.
