A munkaerőpiacon nem érzékelhető a gazdasági növekedés lassulása
A Központi Statisztikai Hivatal kedden kiadott jelentése szerint a július-szeptemberi időszakban, azaz a harmadik negyedévben, 4 millió 521 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal 70,3 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az elmúlt hónapok tendenciáit figyelve megállapítható, hogy a szezonális hatásoktól megtisztított munkanélküliség gyakorlatilag stagnál. A foglalkoztatottság eközben enyhe emelkedést mutat.
A legfrissebb KSH-adatok nem befolyásolják az eddig kialakult képet, miszerint a magyar munkaerőpiac elérhette a teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapotot. Habár a lassulás első jelei már érzékelhetőek a gazdaság más területein és a felmérések is azt jelzik, hogy a vállalatok későbbi munkaerő iránti igénye mérséklődik, ebből a munkaerőpiaci adatokban még nem érzékelhető semmi. Az idei év hátralévő részében várhatóan a munkanélküliség már érdemben nem tud csökkenni és jövőre is stagnálásra számítanak az ING Bank elemzői.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy látja, hogy a foglalkoztatottság tartósan magas szinten áll, a további emelése egyre nehezebb feladat. A szabad munkaerőt a munkába álláshoz egyre inkább képezni kell, illetve a szabad munkaerő nem feltétlenül ott áll rendelkezésre, ahol arra igény lenne. A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz mért minimális növekedése feltehetően szezonális hatásokkal magyarázható. A magas foglalkoztatási szint fenntartását hosszú távon az oktatás színvonalának növelése segítheti elő, tette hozzá.
Mennyi esélyed van, hogy havi 1 millió Ft-ot keress? ITT kiszámolhatod!
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet hogy a 20-64 éves korosztály 75,4 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs, a cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez. A munkanélküliségi ráta a Takarékbank vezető elemzője szemében azt mutatja, hogy a közfoglalkoztatásból gyors ütemben kikerülő munkaerő egy részét továbbra sem tudja felszívni az elsődleges munkaerőpiac, ami vélhetően a képzettség hiányára vezethető vissza. A munkaerőpiac láthatóan egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, habár a foglalkoztatási ráta még további hozzávetőlegesen 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva azt emelte ki, hogy egyre kisebb a tér a munkanélküliségi ráta csökkentésére, vagy a foglalkoztatás javulására. Az egyik lehetőség a munkaerőpiacra terelni a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresők táborát, az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. Ezek száma viszont csökkent: az első félévben már csak 301 ezren tartoztak ebbe a körbe, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban.
A csökkenő munkaerő-tartalék pedig a KSH-adatok szerint egyenetlenül oszlik el az országban: a nyugat-dunántúli régióban 100 nem dolgozóra vetítve a tartalék 6 ember, míg az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon 14-16-an is vannak. Viszonylag sokan vannak azok is, akik tartósan munkanélküliek: 34,1 százalékos az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek aránya. Németh Dávid szerint ezért fontos lenne például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka ösztönzése.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: az aktivitási és a foglalkoztatottsági ráta magas szintje továbbra is feszes munkapiacot jelez, illetve azt, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság állapotában van a magyar gazdaság.
Az elkövetkező hónapok kérdése leginkább az, hogy az európai növekedés lassulásának esetleges begyűrűző hatásai érdemben csökkentik-e a magyar munkapiac feszességét. Az Erste Bank alap-előrejelzése stabil, 3,3-3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít, azonban a növekedési aggodalmak erősödése nyomán látnak kockázatokat arra, hogy az elkövetkező negyedévekben a munkanélküliségi ráta is némileg emelkedik.
