A munkavállalók tizede idén először nem kapott semmilyen béren kívüli juttatást
A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos preferenciák jelentősen módosultak idén: a piac és a törvényi szabályozás 2021-es változásai, valamint a pandémia okozta kihívások új helyzetet teremtettek munkaadók, munkavállalók és beváltóhelyek számára egyaránt. A Magyar Utalvány Zrt. ezért idén tavasszal átfogó online kutatást indított a hazai cafeteria-piac, és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos aktuális felhasználói igények feltérképezésére.
Magyarországon jelenleg 4,3 millió ember élhet az utalványok adta lehetőségekkel, így motivációik, elvárásaik megismerése a belföldi gazdaság fellendítése szempontjából is kulcsfontossággal bír.
Ki kap és mennyit?
Az átfogó kutatásban több mint 1200 munkavállaló vett részt, fele-fele arányban férfiak és nők. A megkérdezettek 44 százaléka a közszférában dolgozik, 39 százaléka a versenyszférában, 17 százaléka pedig a nonprofit szektorban. Kétharmaduk nyilatkozott úgy: nem elégedett a kapott cafeteria mértékével.
„A megkérdezett munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeres béren kívüli juttatásban, a legtöbben 100 ezer és 200 ezer forint közötti összegben. A válaszadók 10 százalékát érintették személyesen is a munkáltatóik járványhelyzet miatti megszorításai: ők idén először semmilyen béren kívüli juttatásban nem részesültek. Azok közül pedig, akiknek idén is jutott cafeteria, 9 százalékuk kapott kevesebbet, mint a korábbi években” – összegzi az eredményeket Ferenczi Róbert, a Magyar Utalvány Zrt. vezérigazgatója.
Mire költjük a béren kívüli juttatásainkat?
Bár a nyitottabb kérdésekben szinte minden költési cél találkozott a kitöltők preferenciájával az óvoda térítésétől a közlekedési támogatáson át az egészségpénztári hozzájárulásig, a konkrét felhasználási területekre irányuló válaszlehetőségekből 3 mégis kiemelkedett a mezőnyből: az élelmiszer (31,5%), a ruházat (12,6%) és a műszaki cikk (10,6%).
„A munkavállalók több mint fele elsősorban a mindennapi szükségletei fedezésére fordítja béren kívüli juttatásait is. Csupán a válaszadók negyede fedez olyan költségeket ebből a juttatásból, amelyekre amúgy nem költene” – fogalmaz Ferenczi Róbert.
A pandémia okozta gazdasági válság idején tehát különösen felértékelődött a munkavállalók számára, hogy a béren kívüli juttatásaik is kézzelfogható segítséget jelentsenek a mindennapi kiadások fedezésében. Nyáron például az iskolakezdésben is, amely a legtöbb család esetében komoly kiadást jelent. A válaszadók többsége szerint az ezt támogató cafeteria-elem, például egy iskolakezdési utalvány jelentős segítség a családok számára, hiszen azonnal elkölthető a boltban olyan eszközökre, amelyekre szükség van a gyermekek oktatásához. A csekély értékű utalvány formájában adható juttatás további előnye, hogy csupán 37,76 százalékkal adózik, szemben a bér jellegű kifizetés 75,94 százalékos közterhével. Nem terheli társadalombiztosítási járulék, és alacsonyabb a szakképzési hozzájárulás, a szocho és az szja mértéke is.
Az értékek a számok mögött
A legtöbben (37%) egy 3-5 elemből álló kosárból válogathatják össze a saját cafeteria-elemeiket, míg a munkavállalók negyede fixen rögzített juttatásokat kap, melyeket jellemzően saját hatáskörben (85%), de a család szükségleteit is fedezve használnak fel. Emiatt a beváltóhelyek kiválasztásánál számukra két szempont bír kiemelt jelentőséggel: az ott elfogadott utalványok köre (37%), valamint a beváltóhely kínálata (32%).
A válaszadók több mint fele jelölte igaznak azt az állítást, hogy a cafeteriát olyan bónuszként értékeli, amely mind a munkahelye iránti lojalitását, mint a munkavégzésre irányuló motivációját képes növelni.
A kutatás tehát a munkaadók számára azt is megerősítette, hogy a megfelelő cafeteria-megoldások nemcsak költségeiket optimalizálhatják, hanem employer branding céljaikat is hatékonyan szolgálhatják.
