A német gazdaság könnyűszerrel elviseli a tömeges menekülthullámot
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint a menekültek beáramlása és az egyéb bevándorlás együtt 1,4 százalékkal növelheti a német lakosság lélekszámát az idén.
A ház szerint azonban valószínűtlen, hogy ennek költségvetési kihatásai elérnék az egyes médiajelentésekben szereplő hatalmas szintet. A cég által idézett legutóbbi becslések szerint a német államháztartási többlet a menekülthullám kezelésével járó kiadások miatt az idén 13 milliárd euróval zsugorodhat; ez a német hazai össztermék (GDP) 0,4 százaléka.
A Capital Economics szerint ezt Németország könnyűszerrel elviseli, mivel a német államháztartás jó állapotban van, és a ház elemzői továbbra is egyensúlyos német költségvetési egyenleget várnak 2015-re és 2016-ra egyaránt. A menekültekkel kapcsolatos költségvetési többletkiadások növelhetik ugyan a hazai keresletet, de a szóban forgó összegek csekélyek, és ha hozzá is járulnak valamennyivel a teljes fogyasztási kiadásnövekményhez, ez a hatás valószínűleg eltörpül a energiahordozó-árak bázishatásából eredő, hamarosan várható fokozatos inflációs gyorsulás negatív hatásai mellett - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
A ház szerint a hosszabb távú hatások elvileg jóval nagyobbak lehetnek. Németország előtt hatalmas demográfiai kihívások állnak: a munkaképes korú lakosság lélekszáma a várakozások szerint évente 0,5 százalékkal csökken mérsékelt nettó bevándorolás esetén. Ha azonban tartósan a jelenlegi szinten marad a menekültek beáramlása, ami éves szintre vetítve 800 ezer új bevándorlót jelentene, akkor évente 0,5 százalékkal nőne a munkaképes korú lakosság Németországban, és így megszűnne a német gazdaság demográfiai hátránya az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal szemben - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A munkahely-üresedési ráta - vagyis a betöltetlen munkahelyek százalékos aránya a gazdaságban meglévő összes munkahelyhez mérve - Németországban viszonylag magas, 2,5 százalék, és mivel a német szakképzés jó színvonalú, meglehetősen jók az esélyek arra, hogy a menekültek integrálódnak a munkaerő-állományba. Ez nem csupán a potenciális növekedésnek adna hajtóerőt, de enyhítené a német nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást is - áll a tanulmányban.
A Capital Economics szerint azonban nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy a jelenlegi kivételes mértékű menekülthullám tartósan fennmarad. Ráadásul a menekültek integrálásának rövid távú nehézségei miatt a német szavazók sem látják már olyan rózsásnak a beáramlás potenciális jövőbeni gazdasági előnyeit, és a kormány is tett már lépéseket a bevándorlási hullám megfékezésére.
Mindezt egybevetve a Capital Economics elemzői arra a következtetésre jutnak, hogy bár a bevándorlás jelenleg rendkívüli szociális probléma Németországban, kétséges azonban, hogy rövid távon komoly gazdasági hatásai lennének. Hosszú távon lehetnek potenciálisan jelentős előnyei, de ez sokban függ attól, hogy a gazdaság mennyire lesz képes integrálni a bevándorlókat, és attól is, hogy a német kormány a jövőben milyen bevándorlási és menekültpolitikát alkalmaz - áll az elemzésben. Más nagy londoni házak sem számítanak arra, hogy a jelenlegi menekülthullámból komolyabb előnyök származnának a német és az európai gazdaságban.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő ugyanerről összeállított, Londonban ismertetett legutóbbi helyzetértékelésében arra a következtetésre jut, hogy a menekültek jelenlegi tömeges beáramlásától nem várható az Európai Unió egészségügyi és nyugdíjrendszereit fenyegető jövőbeni problémák megoldása.
Az S&P elemzői szerint még abban a rendkívül valószínűtlen esetben is, ha az otthonukból elűzött összes szíriai - akiknek száma a becslések alapján meghaladja a 10 milliót - Európába utazna és itt letelepedne, ez az Európai Unió jelenlegi teljes lakosságának mindössze a 2 százalékát jelentené, ráadásul reálisan ennél sokkal kevesebb menekült érkezése várható a szíriai válságövezetből. A 2 százalékos elvi népességnövekedési lehetőséggel szemben a jelenlegi ENSZ-becslések azzal számolnak, hogy Nyugat-Európa munkaképes korú lakossága 2015 és 2030 között 6,5 százalékkal csökken. Egyedül Németországban a 20-67 év közötti életkorú lakossági csoport lélekszáma 2060-ra várhatóan 36 millióra apad a 2020-ra prognosztizált 51 millióról - áll a Standard & Poor's elemzésében. (MTI)
