A német-magyar kapcsolatok elmélyítése különösen fontos
Az MTI-nek kedden adott interjújában Kiss J. László a német-magyar kapcsolatok lehűlésére vonatkozó véleményekkel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban a gazdasági kapcsolatokban érzékelhető a folytonosság. Utalt arra, hogy az elmúlt 10 évben a kétoldalú kereskedelmi forgalom megnégyszereződött, a magyarországi német befektetések 12 milliárd eurót tesznek ki. A gazdasági válság idején a német autógyárak - az Opel, az Audi és a Mercedes - bővítették magyarországi jelenlétüket. A válság ellenére a német gazdaság változatlanul "nagyon elkötelezett" Magyarország iránt - jelentette ki a szakértő. A külügyi intézeti igazgató ugyanakkor utalt arra is: politikai szempontból az elmúlt két-három évben voltak olyan témák, amelyekkel kapcsolatban több találkozóra lett volna szükség.
Ebből kiindulva a mostani Orbán-látogatás fontos lehetőség - mondta Kiss J. László. A berlini tárgyalások előzetes napirendjéről szólva a külügyi szakértő három területet említett. A magyar miniszterelnök - mint kiemelte - nyilvánvalóan törekedni fog arra, hogy a német felet meggyőzze: Magyarország a következő évben is biztosítani kívánja a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél megvalósítását, azaz a gazdasági konszolidáció útján halad. Második törekvésként a Magyarország-kép javításával kapcsolatos várható erőfeszítést említette.
Kiss J. László ezzel összefüggésben emlékeztetett arra: Guido Westerwelle külügyminiszter a közelmúltban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent írásában az európai uniós értékek megvédésének szükségességéről beszélt, és a cikkben Magyarország, illetve a magyar médiatörvény negatív példaként szerepelt. A külügyminiszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ezeket az értékeket nemcsak a szankciópolitikát, illetve a kötelezettségszegési eljárásokat is magában foglaló hagyományos, hanem új, az eddiginél hatékonyabb és kevésbé bürokratikus eszközökkel kell megvédeni.
A külügyi intézeti vezető a Magyarország-kép javítása szempontjából fontosnak nevezte, hogy a miniszterelnök tanúsítson elkötelezettséget a szóban forgó értékek védelme mellett. A miniszterelnöki vizit legfontosabb témájának Kiss J. László ugyanakkor a kohéziós politika kérdéskörét nevezte. Utalt arra, hogy a kohéziós támogatás a munkahelyek létesítése és a gazdasági növekedés szempontjából a legfontosabb, illetve legjelentősebb segítséget jelenti. Emlékeztetett arra, hogy a Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési pénzek 90 százaléka - különös tekintettel a mezőgazdaság, illetve agrárpolitika, a regionális politika és a kutatás-fejlesztés területére - közösségi forrásból származik.
Azaz - mint hangsúlyozta - ennek a támogatásnak Magyarország szempontjából "óriási stratégiai jelentősége" van. A legfőbb problémát ugyanakkor a következő, 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetéssel kapcsolatban az jelenti, hogy a Magyarországnak szánt összegeket 27-30 százalékkal csökkenteni kívánják. A szakértő ezzel összefüggésben utalt arra is, hogy a jelenleg még érvényben lévő költségvetési ciklusban Magyarország mintegy 8000 milliárd forintot kitevő kohéziós támogatásban részesült, amelyből 5000 milliárdot még nem hívott le. A helyzet azonban nem reménytelen - jelentette ki, ugyanakkor rendkívül fontosnak nevezte, hogy a rendelkezésre álló összeget célzottan és jól használja fel az ország.
Az igazgató a magyar miniszterelnök fő "lobbifeladataként" említette annak biztosítását, hogy Magyarország a jövőben is elegendő kohéziós támogatással rendelkezzen. Emlékeztetett, hogy a fő költségvetési "donorállamok" - köztük mindenekelőtt Németország és Nagy-Britannia - részéről azonban nincs meg a készség a befizetések növelésére. A szakértő kétségesnek nevezte, hogy Németország ebben a vonatkozásban kiállna Magyarország mellett. Az interjúban Kiss J. László elismerte, hogy a magyar miniszterelnök egyes, az Európai Unióval, illetve az unió jövőjével kapcsolatos kijelentéseit Németországban is kritikával fogadták. Úgy értékelte azonban, hogy a "lényeget, illetve a tartalmat" tekintve a szóban forgó nyilatkozatok sok tekintetben jogosnak nevezhetők, utalt például a tagállamok szuverenitásának csökkenésére.
Emlékeztetett továbbá Orbán Viktornak arra az ismételt kijelentésére, amely szerint a közép-európai országok sikeresebbek a válságkezelésben, mint az euróövezeti tagállamok. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a miniszterelnök azon állítására is, hogy a közép-európai államok sikere, illetve felemelkedése a Németországgal kialakított együttműködésen alapul. Közép-Európa számára Németország minta a válságkezelésre, a jó és hatékony kormányzásra - idézte a szakértő a magyar kormányfőt.
A Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója mindennek alapján egyetértett azokkal a vélekedésekkel, amelyek szerint a magyar miniszterelnöki látogatás a kétoldalú viszonyban fellendülést hozhat. Emlékeztetett, hogy a két ország között hagyományosan jó kapcsolatok alakultak ki, és - mint fogalmazott - "a tartalékok" megvannak. A magyarországi, illetve az európai fejlődés olyan szakaszba ért, hogy minden ilyen jellegű kapcsolat, minden találkozó és minden megállapodás rendkívül fontos - hangsúlyozta az MTI-nek nyilatkozva Kiss J. László.
