A pénzről közösen döntenek a magyar párok
A párkapcsolatban élők közel háromnegyede (72 százaléka) közös kasszán él a párjával. Külön kasszát főként a még rövid ideje együtt élők tartanak fent, illetve azok a párok, ahol legalább az egyik félnek van jelentősebb különvagyona, vagy olyan fizetési kötelezettsége, amely csak őt terheli (pl. gyerektartás). Azonban hiába a közös kassza, a párok több mint felének külön bankszámlái vannak – ennek az esetek felében legtöbbször nincs különösebb oka, „így alakult”, illetve az is gyakori, hogy a párok összekerülésükkor már rendelkeztek külön-külön folyószámlákkal, és egyszerűen nem érezték szükségét a váltásnak. Közös számlával leginkább a 60 év felettiek, a házasok, illetve azok a párok rendelkeznek, akik 20 évnél régebben élnek együtt.
A külön kasszán élőknél nem jellemző egyértelmű felosztás a háztartással kapcsolatos kiadások fedezése terén, a legtöbb tételt hol egyikük, hol másikuk fizeti. A nemek közti eltéréseknél jelentősebbek a jövedelem szerinti különbségek: ahol nem megosztva fedezik a költségeket, ott legtöbbször a magasabb jövedelmű fél a finanszírozó. Kivételt képeznek a kisebb, napi szintű bevásárlások, illetve a ruhavásárlás, amely inkább a hölgyek feladata és kiadása, míg a ház körüli karbantartással kapcsolatos tételek, valamint az autó szervizelése jellemzően a férfi költségei. A gyerekek zsebpénzéről általában közösen döntenek a szülők, azonban ha szigorúan a nemek önálló döntési szerepét nézzük, inkább a nőknek van nagyobb szava ebben – igaz, a zsebpénz forrásának biztosítása már inkább a férfiak feladata.
A megtakarítással és a hiteligényléssel kapcsolatos döntés egyértelműen közös feladat. Azok a párok, akik megtakarítanak (64 százalék), túlnyomó többségben mindkét fél keresetéből félretesznek, akkor is, ha egyébként külön kezelik pénzügyeiket. Kis eltérés mind a megtakarítások, mind a hiteligénylések esetében az iskolai végzettségnél látható: általában a magasabb végzettségű fél az, akinek nagyobb szerepe van a döntésben.
A többség – a szépségápoláshoz köthető kiadások kivételével – jellemzően megbeszéli párjával a költéseit, abban az esetben is, ha csupán kisebb tételről van szó: a megkérdezettek 26 százaléka az 5 ezer forint alatti, míg 27 százalék az 5 és 10 ezer forint közötti kiadásról is beszámol a párjának. Ugyanakkor a megkérdezettek 22 százalékának van olyan félretett pénze, amelyről a párja nem tud, míg 27 százalék azok aránya, akiknek korábban volt, de már nincs. Az eltitkolt tartozások viszont ennél kevésbé jellemzőek: jelenleg mindössze 6 százalék hallgat el adósságot, korábban pedig 15 százalék őrzött ilyen titkot.
Összeilletek-e a pároddal? ITT kiszámolhatod!
„Örömmel látjuk, hogy a párok közösen döntenek a fontosabb pénzügyi kérdésekben, hiszen például egy megtakarítás vagy hiteligénylés olyan évekre szóló elköteleződést jelent, amelybe nem lehet megfontolatlanul belevágni. Arra bíztatunk mindenkit, hogy legyen szó bármilyen pénzügyi kérdésről, alaposan járjon utána a konstrukcióknak, és mérlegelje, hosszú távon milyen költségeket bír el a közösen kezelt családi kassza. Ez amellett, hogy kiszámíthatóvá teszi a családi költségvetést, segíthet elkerülni a pénzügyekkel kapcsolatos konfliktusokat is” – tanácsolta Kelemen Tamás, a Budapest Bank lakossági számlavezetés termékfejlesztési vezetője.
A válaszadók bevallásuk szerint pénzügyi kérdésekben egyetértenek párjukkal, csak kisebb viták szoktak előfordulni. Nézeteltérés esetén minden második párnál a „meddig nyújtózkodhatunk?” kérdése okoz konfliktust. Habár a pénzügyekkel kapcsolatos viták alapvetően nem gyakoriak, a megkérdezettek jelentős része nem bánná, ha társuk változtatna valamely szokásán. Minden harmadik válaszadó például örülne neki, ha párja körültekintőbben kezelné pénzügyeit és spórolósabb lenne, ezzel szemben azonban 22 százalék épp az ellenkezőjére vágyik, vagyis, hogy társa ne verje annyira a fogához a garast.
Családi költségvetést a párok többsége (52 százalék) csak rövidtávra, az adott hónapra készít, és többségük csak fejben tervez (59 százalék). A háztartás bevételeit és kiadásait 30 százalék vezeti, legtöbben, vagyis a költségvetést írók 56 százaléka papíralapon jegyzetel, 33 százalék számítógépen, erre a célra fejlesztett mobilapplikációkat pedig mindössze 8 százalék használ. „Amennyiben folyamatosan vezetjük kiadásainkat és bevételeinket, nem érhet bennünket váratlan meglepetés, ezért mindenki számára hasznos lehet, ha lejegyzi még a legkisebb tranzakciókat is. Egy kézzelfogható költségvetéssel könnyebb lesz előre tervezni és megtakarítani is” – fűzte hozzá Kelemen Tamás.
