A reklámok igenis megdobják a magyar GDP-t
A hirdetések gazdasági hatása sokszor láthatatlan a fogyasztók számára - mondta, példaként hozva fel, hogy egy átlagos magyar háztartás kiadásai évi 36 ezer forinttal ugranának meg, ha reklámozók híján az általuk fogyasztott tartalmak költségeit állniuk kellene.
A konferencián Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke kiemelte, hogy a 2014-2015-ös szabályozói változások - a reklámadó, a bónusztörvény - vagy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elindulása nagy, de eltérő mértékben érintette az ágazat szereplőit.
A hirtelen jött változásokhoz való alkalmazkodás adminisztratív terhet jelentett, a szabályozások értelmezése pedig komoly kihívás elé állította a vállalatokat, és jelentős emberi erőforrást igényelt minden szereplő részéről. Mindez megmutatkozik a hazai reklámpiac alakulásában: Magyarország sereghajtónak számít mind reklámköltésben, mind a reklám átlagárában. Így bár Magyarországon növekedésről lehet beszámolni, de látni kell, hogy a túlszabályozás miatt a növekmény 60 százalékát a globális szereplők adják - idézi az elnököt az MRSZ közleménye. Miközben az MRSZ képviselői arról beszéltek, a magyarországi piacon még kihasználatlanok a hirdetésben rejlő lehetőségek, Szarvas László, a Cafe Communications reklámügynökség nemzetközi igazgatója kevéssel korábban, egy 14 térségbeli országot áttekintő kutatásuk eredményét ismertetve azt közölte: lakosonként 52 eurós reklámköltésével az ország a régiós középmezőnyhöz tartozik. Ugyanide pozícionálja a piacot, hogy az emberek 73 százaléka használ internetet, ugyanakkor - tíz százalékos rátával - "elsők vagyunk" az online eszközökön belül a mobilhirdetések arányában - mondta.
A szakember arról beszélt: a térség reklámpiacai meglehetősen eltérő képet mutatnak; Szlovéniában tízszeresét költik a sereghajtó Ukrajna kilenc eurójának, keleti szomszédunknál viszont a legmagasabb a fiatalok aránya az internethasználók között, ez is magyarázza, hogy a reklámpénzek negyedét viszi el az online szegmens.
A csehországi 73 eurós reklámköltés kevesebb, mint az ötöde az ausztriainak, viszont az átlagosnál is magasabb, 47 százalékos az online hirdetések részaránya, miközben a két éve második helyre szorított tévés szegmens már csak tízből három reklámra fordított koronát visz el - hozott másik példát.
