Szakorvos: szakemberhiánnyal küzd az állami ellátás

Menczel Boglárka, a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályát vezető főorvos arról beszélt, hogy tapasztalataik szerint a gyermekpszichiátriai osztályokon folyamatosan emelkedik a mentális sürgősségi állapotok száma. "Egyértelmű, hogy gyermekkorban egyre gyakoribbak a mentális zavarok, és ez egy jelentős kihívás napjainkban" - fogalmazott a főorvos. Közölte azt is, hogy a legtöbb budapesti szakellátóban a várakozási idő az egy évet közelíti, vagy meg is haladja.

Elmondta: körülbelül 200-220 gyermekpszichiátriai szakvizsgával és működési engedéllyel rendelkező regisztrált orvos van az országban. Az állami ellátásban körülbelül ötvenen dolgoznak, az ideális minimum 200 körüli gyermekpszichiáteri létszám lenne. A teljes Dunántúl gyermekpszichiátriai ellátásáért két pszichiátriai osztály felel - hozott példát Menczel Boglárka.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a társadalomban növekszik a mentális egészséget övező tudatosság, és mivel valamelyest csökken a megbélyegzés, egyre hamarabb kérnek segítséget és fordulnak a szakellátás felé az érintettek.

A főorvos új jelenségként számolt be a szociális indok mentén fenntartott ellátásról, amellyel az elmúlt 5-10 évben nem találkoztak. Lassan két éve folyamatosan van az osztályukon olyan gyermek, akinek az ellátását nem az egészségi állapota teszi szükségessé, hanem szociális ok: az, hogy "nincs hova hazavinni, nincs, aki hazavigye".

Volt olyan autista kisfiú, aki 421 napot töltött az osztályon - említett egy példát Menczel Boglárka, aki kiemelte: egy ilyen szituációban a gyermek és a körülötte lévők is traumatizálódnak, hiszen ilyenkor tudják, hogy a gyermekkel valami rossz történik, tudják, mit kellene tenni, de a "teljes tehetetlenség állapotában" kísérik végig a helyzetet.

Szavai szerint ugyanakkor azt fontos látni, hogy ezek a gyerekek mindannyian okkal érkeztek gyerekpszichiátriai osztályra.

A főorvos megjegyezte, van olyan érzésük, hogy adott esetben a szülők "mint egy ruhadarabot", amit már kinőttek, félreteszik a gyereket, az ilyen szülői cselekedetnek ugyanakkor nincs következménye.

Közölte: nincs olyan gyerek, akit a családból úgy emelnek ki, hogy tökéletes pszichés állapotban lenne, ezért nélkülözhetetlen a gyermekvédelmi szakellátásba kerüléskor a pszichés állapot felmérése. Ezt követően a gyerekeknek meg kell kapniuk a szükséges ellátást - hangsúlyozta Menczel Boglárka.

Pöltl Ákos családbiztonsági és digitális gyermekvédelmi szakértő a digitális tér okozta problémákról szólva úgy fogalmazott: "a gyerekek nem kísérleti eszközök, és a magyar családok (…) nem kísérleti laboratóriumok." Át kell állni arról a metódusról, hogy minden technológiát, ami új és jó, vezessünk be - mondta, hangsúlyozva a területen a család és az iskola együttműködését, valamint a szülők szakmai támogatását. Továbbá megkerülhetetlennek nevezte az arányos állami szabályozást.

Szász Máté neurobiológus, sport- és prevenciós diagnosztikai szakértő elmondta: a kutatások szerint ha napi öt óránál többet tölt el egy fiatal a közösségi média oldalain, majdnem háromszorosára nő a serdülőkori depresszió kockázata. A felhasználók 40 százaléka úgy látja, hogy az ő élete sokkal rosszabb, mint a másoké - mutatott rá. Kifejtette: a fiatal azt látja, hogy mások vonzóbbak, sikeresebbek, jobbak valamiben, emiatt csökken az önértékelése és a testével való megelégedésének mértéke.

A bizottság az ülésen együttműködési kötelezettségek megállapításáról döntött, ugyanis az örökbefogadás rendszerének és működésének megismerése céljából meg kívánja hallgatni Novák Katalin volt köztársasági elnököt mint volt család- és ifjúságügyekért felelős államtitkárt, volt családokért felelős tárca nélküli minisztert; továbbá Koncz Zsófia volt családokért felelős államtitkárt és Kardosné Gyurkó Katalin volt gyermekvédelmi nevelőszülői rendszerrel és örökbefogadással kapcsolatos koordinációért felelős miniszterelnöki biztost.